
Az osztrák pénzügyi felügyelet már tavaly figyelmeztette a pénzintézeteket, nem jó, ha a devizahitelt tömegesen kínálják, főleg nem, ha jelzálogalapú kölcsönöknél.
A kormány végtörlesztési javaslatát Ausztriából bírálták a leghevesebben, itthon pedig osztrák bankok leányvállalatai adják - pontosabban adták - a legtöbb devizahitelt. A magyarországi devizaalapú lakáshitelek körülbelül kétharmadát két osztrák bank itteni leányvállalata folyósította.
Dr. Michael Zimmermann, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában elmondta: azok az osztrákok, akik a frankhiteleik miatt most szintén szorult helyzetben vannak, megértik a magyarokat.
A nagykövet kiemelte: több kérdés is felmerül a magyar kormány végtörlesztési elképzeléseivel kapcsolatban, de szem előtt kell tartani az európai jogi előírásokat, illetve figyelembe kell venni, milyen hosszú távú kihatása lesz a törvénynek a gazdaság fejlődésére.
Mint mondta, még senki sem tudja, hány ügyfél váltja majd át hiteleit devizáról forint alapúra – ennek az európai joggal való konformitását az illetékes bizottság fogja vizsgálni. De mint hozzátette: fontos, hogy megmaradjon a jogbiztonság.
Az osztrák jegybank elnöke korábban úgy vélekedett: a végtörlesztés alapvetően nem fogja megrengetni a pénzpiacokat. Ennek kapcsán azonban Dr. Michael Zimmermann megjegyezte: nem szabad, hogy megkérdőjeleződjön a jogbiztonság, bárhogyan is alakul a pénzpiac helyzete a jövőben.
Annak kapcsán, hogy sokan azzal érvelnek, a bankok sokat profitáltak a devizahitelezésből, így most nekik is ki kell ebből a helyzetből venni a részüket – a nagykövet elmondta: az adóval, amit a bankok fizetnek, már hozzájárulnak a kompenzáláshoz.
Véleménye szerint több intézmény is jöhet szóba a jogorvoslat terén. Elsősorban az Európai Bizottság, amelynek azt kell majd vizsgálnia, hogy az európai joggal összhangban van-e a törvény, de vizsgálódik majd a beruházások védelmére létrehozott szervezet is. Mint mondta, jelen pillanatban nem fontos, mások is fordulnak-e jogorvoslatért, hiszen minden ország tekintetében, amelyet érint a frankhitelezés, a bilaterális egyezmény alapján vizsgálják felül a helyzetet.
A magyar kormánnyal folytatott további egyeztetésekkel kapcsolatban kijelentette, a magyar törvények kapcsán osztrák részről megvan a törekvés a párbeszédre, szeretnének közös nevezőt, mindenki számára megfelelő megoldást találni.
Zimmermann hozzáfűzte: minden európai országban van pénzügyi felügyelet, amely a belső hitel- és pénzforgalmat figyeli, vagyis nem a kormányok feladata egymást figyelmeztetni, hanem a felügyeletek dolga a szabályozás kontrollálása.
A beszélgetést követően a Csaba László közgazdász szintén a műsorban megjegyezte: „szokatlan, amikor egy ország kormánya magántulajdonú bankok ügyvédjeként lép fel”. Mint mondta, a bankok döntése, lépése nélkül jogi útra terelni egy ilyen kérdést egy kormánytól, a Szovjetunióban volt jellemző.
A Közbeszédben hangsúlyozta: a hitelezés kockázatát sokan látták 2007-2008 körül, sőt, az osztrák jegybank folyamatosan óvta az ilyen hitelezéstől a bankokat. De mint mondta, az osztrák bankok részt akartak venni egy ilyen piacon, közben pedig alábecsülték a kockázatokat.
hirado
2011.09.22. 10:37