
Moszkvában kaptuk meg azon cégek listáját, amelyek részt vehettek az ottani moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség értékesítésére kiírt, zárt pályázaton. Az orosz államnak ugyanis beleszólása volt, hogy kinek adhatjuk el ezt a korlátozottan forgalomképes ingatlant – jelentette ki Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt értékesítési vezetője a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában arra a felvetésre, hogyan vásárolhatta meg egy ciprusi tulajdonosokkal bíró, Kajmán-szigeteki offshore cég a Kerkit, és adhatta azt el hatszoros áron.
Arra a kérdésre, hogy a pénz kinek a zsebébe vándorolt, Császy azt válaszolta, hogy nem tudja Hozzátette: ha nyomozás indult az ügyben, miszerint túl drágán adták el az ingatlant, akkor az azt jelenti, hogy mi jól jártunk.
A sukorói üggyel kapcsolatban hangsúlyozta: nem igaz, hogy több értékbecslés készült. Cáfolta, hogy az ügyben utasította volna az értékbecslőt, miszerint alacsonyabb értéken becsülje fel újra az ingatlant. Mint mondta: az értékbecslés kezdetén alapvetően más összetételű ingatlanegyüttesről volt szó, később kiderült ugyanis, hogy a legértékesebb részt, a tópartit telket, nem adja el az állam, ez pedig jelentős értékcsökkentést okozott. Ráadásul a végleges érték meghatározásánál figyelembe vették a közművesítés költségeit is. Én egy tényleges értékbecslést kaptam, hogy milyen korábbi verziók voltak, azt nem tudom – mondta az MNV volt értékesítési vezetője.
Arra a kérdésre, hogy mitől más Joav Blum, mint egy átlagos állampolgár, aki az MNV-hez fordult, Császy Zsolt azt mondta: az egyik különbség az, hogy mit hozhatott volna az országnak, a sukorói kaszinóberuházás befektetője például egymilliárd eurót. Példaként felvetett: a Mercedes-breruházásnál a mai napig nem tudja, hogy a telek annyit ér-e, mint amennyiért adták, de ez a beruházás mértékéhez képest majdnem mindegy. Meghiúsítottunk egy beruházást, emiatt nagyon komoly kártérítési igényt támasztottak Magyarországgal szemben, több tízszeresét annak (1,3 milliárd forint), amit az ügyészség feltételez vagyonvesztés címén.
Emlékeztetett arra, hogy a ferihegyi repülőtér értékesítése kapcsán 13 milliárd forintos kártérítést ítélt meg a bíróság, mégsem vontak felelősségre senkit azért, mert a magyar állam annak idején önkényesen felmondott egy szerződést. Pedig ez nem feltételezett vagyoni hátrány, hanem 13 milliárd forint a semmiért – érvelt Császy.
Arra a kérdésre, hogy szerinte a sukorói ügyben ő lesz-e a bűnbak, azt válaszolta: nem, mert az ügyben bűn sincs.
hirado
2011.09.15. 11:05