
A napilap pénteki száma ismerteti, hogy hiába követelik az érdekvédelmi szervezetek, sőt Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere, a parlament szakbizottságának elnöke is a koncepció bemutatását, a kormány által állítólag elfogadott koncepciót csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra.
A Népszabadság egyik forrása szerint "az, hogy a tervezetet csak a jövő héten hozzák nyilvánosságra, arra utal, hogy Orbán Viktor nem elégedett maradéktalanul, és az államtitkárságnak valószínűleg nem csak a vesszőhibákat kell majd kijavítania".
Többen véleményüket arra alapozzák, hogy a tervezetnek a kormánypárti sajtóban már kiszivárogtatott részletei komoly kiadásokkal járnának, amelyek fedezete egyelőre nem látszik. A tervezet állítólag köszönő viszonyban sincs a Széll Kálmán Tervvel.
A koncepció eddig nyilvánosságra került részletei alapján százmillió forintokkal többet kellene a közoktatásba pumpálni, és ebben még nincs benne a pedagógus-életpályamodell bevezetése esetén jelentkező, harmincszázalékosra tervezett bérnövekedés. Komoly költségkihatása van a hároméves kortól kötelező óvodáztatásnak, a kis létszámú fejlesztő pedagógiai osztályok beindításának és az egész napos iskola tervének is - ismerteti a Népszabadság.
A napilap egy másik, "a helyzetet közelről ismerő" forrása azt mondta: "már Orbán Viktornak lett volna kellemetlen, ha még egyszer visszadobja a törvénytervezetet. Ráadásul Hoffmann Rózsa egyszer már felajánlotta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el" - olvasható a Népszabadságban.
Új tantárgyak a láthatáron
Új tantárgyakat vezet be a készülő Nemzeti alaptanterv a köznevelési törvény legfrissebb tervezete alapján - tudta meg a Magyar Hírlap.
A napilap pénteki számában megjelent cikk szerint kötelező tantárgy lesz a művészet, a honvédelmi nevelés, a KRESZ, az egészségnevelés, a családi életre nevelés, a pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, illetve a hon- és népismeret.
Az új alaptanterv a jelenleginél sokkal konkrétabban meghatározza a tananyagot, az intézmények mindössze tíz százaléknyi mozgásteret kapnak, hogy helyi sajátosságokkal egészítsék ki a központi előírásokat.
A koncepció szerint az iskolaigazgatók kinevezéséről állami és önkormányzati intézményeknél az állam dönt, de a kormányhivatal egyetértésére van szükség egyházi és magánintézmények esetén is.
A tervezet előírja: a központilag finanszírozott pedagógusbéreken felüli juttatásokat az intézményeknek alapítványi forrásból kell előteremteniük, az így megszerzett támogatás húsz százalékát viszont egy központi alapba kell befizetni. Az alapba összegyűlt pénzt az oktatási államtitkárság később a hátrányosabb helyzetű intézmények között oszthatja majd fel.
A hároméves kortól kezdődő óvodáztatás kilencmilliárd forintos többletköltséggel jár, a pedagógusbérek központi finanszírozása ugyanakkor nem igényel pluszkiadásokat - ismerteti a törvénytervezetet a Magyar Hírlap.
hirado
2011.09.02. 10:21