
A legújabb koncepció az eddigieknél szigorúbb kritériumokat szab az intézmények alapítására és működtetésére.
Megkülönböztet tudományegyetemet, egyetemet és főiskolát, és célul tűzi ki, hogy 2020-ra az államilag támogatott képzésben részt vevők legalább 20 százaléka 1-3 hónapos külföldi ösztöndíjas képzésben részesüljön.
Az MTI birtokába került munkaanyag részletesen szól a felsőoktatási intézmények kategorizálásáról. A tudományegyetem kritériumának szabja meg egyebek mellett, hogy a hallgatói létszám meghaladja a 15 ezret, az intézményt legalább nyolc kar alkossa, melyekből legalább öt egyetemi kar legyen és ezek szervezett idegen nyelvű képzést is folytassanak, az oktatók legalább kétharmadának legyen tudományos fokozata, egyetemi tanárainak pedig legalább az egyharmada rendelkezzen az MTA doktora címmel.
Ezenkívül a kritériumok között szerepel, hogy az egyetem rendelkezzen legalább öt akkreditált doktori iskolával, ahol legalább 100 hallgató már fokozatot szerzett és az öt év átlagában legalább 150 hallgató szerzi meg a doktori fokozatot, az intézmény tartson fenn tudományos diákköröket, szakkollégiumot, illetve szakkönyvtárakat vagy összevont szakkönyvtárakat, működtessen tehetséggondozó programot, a tudományos adatbázisokhoz rendszeres, széleskörű hozzáférést biztosítson, kutatói rendszeres, nemzetközi szintű publikációs tevékenységet folytassanak, évente legalább 400 publikációt jelentessenek meg, s ezek legalább kétharmadát nemzetközi folyóiratokban.
A főiskolával kapcsolatban a koncepció megállapítja, hogy oktatóinak legalább egyharmada tudományos fokozattal rendelkezik, képzési programjai pedig a következők: négyéves, hagyományos főiskolai képzés, közvetlen munkavállalásra felkészítő gyakorlati alapképzés, felsőfokú szakképzés.
A munkaanyagban azt írták: a kormánynak a középosztály megerősítése a célja, s ennek elérésében fontos szerepet játszik a felsőoktatás átszervezése.
A koncepció kitér arra: a következő három évben az érettségiző korosztályok 30 százalékát meghaladó mértékben kell meghatározni az államilag finanszírozott felvételi keretszámot annak érdekében, hogy a 30-34 évesek 30,3 százaléka rendelkezzen diplomával, s ezt az arányszámot 40 százalékra kell a későbbiekben emelni. A cél eléréséhez szükséges többletet az önköltséges hallgatók biztosítják.
A pedagógusképzés jelentősen változik az elképzelések szerint, ugyanis az általános iskolák és a szakiskolák számára 4 plusz 1 éves, a középiskolák számára 5 plusz 1 éves tanárképzés indulna 2012 szeptemberétől. Mindkettő mesterszintet képvisel, a rendszer pedig átjárható lesz a tervek szerint.
hirado
2011.08.04. 11:24