HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Körhátrány után nagy futás – véget ért a magyar EU-elnökség
Nem Magyarországé volt a legjobb EU-elnökség az unió történetében, de ez természetes, hiszen hazánk először látta el ezt a feladatot, az összkép pedig mindenképpen pozitív – véli Gyévai Zoltán elemző, a Bruxinfo hírportál főszerkesztője. A szakértő szerint a kedvező összképhez szükséges volt, hogy a belpolitikai események külföldi visszhangja miatt komoly hátránnyal startoló szakmai stáb belehúzzon a munkába, kommunikációjában pedig elszakadjon a rossz beidegződésektől.
Az uniós országok több vezető politikusa ugyancsak jól nyilatkozott az EU-elnökség munkájáról. A külföldi sajtóban általában elismerik a magyar EU-elnökség teljesítményét, de a kormányzatot továbbra is kritikákkal illetik. A magyar ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint pedig Magyarország elvesztegette az EU-elnökség által nyújtott lehetőséget, az ország nemzetközi megítélése rosszabb, mint fél éve.
„Hozták az eredményt a magyarok a legfontosabb kérdésben”
Az elmúlt félév magyar EU-elnökségének legfontosabb feladata a gazdasági kormányzás megerősítését szolgáló jogszabálytervezetek elfogadtatása volt. Az Európai Parlament (EP) ugyan június 30-ig nem tartott végszavazást az átfogó válságkezelő csomagba tartozó hat javaslatról, de az látszik, hogy nagyon közel került a végső döntés – mondta Gyévai. A Bruxinfo munkatársa szerint ez a jelentős előrelépés egyértelműen a magyar EU-elnökség érdemeit gyarapítja. A csomag elfogadását az hátráltatja, hogy az EP-ben egy pontban, a fordított minősített többség kiterjesztéséről nem tudtak megegyezni. A vitatott pont szerint, ha egy uniós ország nem tesz megfelelő intézkedéseket a túlzott deficit ellen, akkor nem az emiatt kezdeményezett szankciók elfogadásához, hanem azok elutasításához kell minősített többség a tagállamok részéről.
A téma kapcsán Orbán Viktor magyar miniszterelnök, még június 23-án a magyar EU-elnökségi félévet záró uniós csúcsértekezlet legfőbb eredményei közül kiemelte, hogy karnyújtásnyi közelségbe került az uniós pénzügyi stabilitás erősítését, valamint újabb gazdasági válságok megelőzését célzó hat új jogszabály elfogadása. A magyar néppárti EP-képviselők pedig csütörtökön azt közölték, európai csúcsvezetők többször megerősítették, a magyar soros elnökség elévülhetetlen érdemeket szerzett az európai gazdaság megerősítésében. A gazdasági kormányzással összefüggő hat jogszabály kidolgozását a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt vezetője, Mesterházy Attila MSZP-elnök is az elmúlt fél év eredményei közt említette.
Gyévai Zoltán elmondta, a pénzügyi stabilitást szolgáló hatos csomagról a magyar EU-elnökség utolsó pillanatáig folynak az egyeztetések. A Bruxinfo csütörtök délutáni híre szerint azonban az EP végül nem tudott dönteni az ügyben és továbbgörgeti a kérdést a július 1-én kezdődő lengyel EU-elnökség idejére. Az is egyértelművé vált, hogy a jogszabályokat nem a legközelebbi időpontban fogadják majd el, mert az EP nem tűzi jövő heti plenáris ülésének napirendjére a végszavazást. Függetlenül azonban attól, hogy június 30-ig nem ment át hivatalosan a hatos csomag az EP-ben, az ügyben jelentős előrelépés történt, ezért a magyar EU-elnökség kvázi „hozta ezt a témát”.
Európai szemeszter és energiapolitika
Sikert hozott az Európa 2020, vagyis az unió versenyképességét fejlesztő stratégia megvalósításáért végzett magyar munka is. Elindult a 2011 márciusában kezdődő első, úgynevezett európai szemeszter, amely fogódzót ad a tagállamoknak költségvetésük elkészítéséhez. Az európai félév keretében, az Európai Tanács politikai iránymutatásait figyelembe véve, az uniós országok egyszerre készíthetik el és nyújthatják be az Európai Bizottságnak minden év áprilisában stabilitási és növekedési programjukat, illetve nemzeti reformprogramjukat.
Az energiapolitika ügyében szintén jól teljesített a magyar EU-elnökség – mondta Gyévai Zoltán. A legfőbb eredmény, hogy az egységes energiapolitika kialakításához vezető úthoz született egy menetrend. Az energiaügyben illetékes miniszterek május 2-3-i informális gödöllői találkozójának egyik fő témája volt az Energia-útiterv 2050, amely a 2050-ig megvalósuló alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszer kialakításával kapcsolatos feladatok menetrendjéről szólt. (Az EU célja, a kibocsátások 1990-hez mért 85-90 százalékos csökkentése.)
Nagy eredmény a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása
A magyar EU-elnökség által elért eredmények közül a Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások lezárására a legbüszkébb Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője. A nyugat-balkáni ország uniós taggá válásáért végzett munkát a magyar kormányzat más képviselői is kiemelték, és a külföldi sajtó is elismeréssel írt róla. A Die Welt című német konzervatív napilap szerint a sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása. A lap emlékeztetett rá: az év elején még aligha adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások. Az Európai Tanács június 23-24-i ülésén alakult ki az egyetértés, hogy a Horvátország és az EU közötti tárgyalások eljutottak a befejezés szakaszába, ezért a csúcs résztvevői közölték, a céljuk, hogy még június vége előtt lezáruljanak a 2005 októberében megkezdett egyeztetések.
Gyévai Zoltán úgy véli: kudarcnak értékelhető azonban, hogy a magyar EU-elnökség kiemelt céljai között szereplő schengeni bővítés elmaradt az első félévben. A régi schengeni államok egy része, köztük Franciaország és Németország kételyei miatt el kellett halasztani Románia és Bulgária csatlakozását a belső határok nélküli övezethez.
Nem sikerült a Keleti Partnerség ügyének előbbre vitele, miután elmaradt a korábban Budapestre tervezett csúcstalálkozó az EU és hat volt szovjet tagköztársaság vezetői között. Gyévai szerint azonban ez nem túl nagy veszteség a magyar elnökség szempontjából, mert tavasszal, amikor a rendezvény esedékes lett volna, a világ figyelme dél felé irányult az arab világban zajló megmozdulások és az Észak-Afrikából indult menekülthullám miatt.
Hasonló véleményen volt korábban Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Európa Tanulmányok Központ kutatója. A szakember az unión kívüli országokkal tartott kapcsolatokról úgy vélte: a horvát csatlakozási tárgyalások előrehaladásában tagadhatatlan Magyarország érdeme, nagyon sokat tett az elnökség az ügyért. A keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztása pedig nem nagy kudarc.
Gyöngyöspata és a romastratégia
A magyar kormányzat a sikerek közül ugyancsak kiemelte a romastratégia elfogadtatását. Gyévai szerint a siker kétségtelen, mert hasonló programja még nem volt az Uniónak. Az elemző szerint ezentúl a kohéziós pénzekből kifejezetten a romák támogatására is lehet majd támogatást kérni, ami komoly eredmény. A Bruxinfo főszerkesztője elmondta, brüsszeli tapasztalatai szerint a gyöngyöspatai etnikai konfliktus kialakulásakor, illetve az egyenruhás önjelölt rendfenntartók megjelenésekor voltak kétségek az unió központjában, hogy Magyarország alkalmas-e a romastratégia képviseletére, de ezek a hangok elültek, miután a kormányzat határozottan fellépett az ügyben. Gyévai szerint a stratégia annak ellenére is nagyon pozitív fejlemény az unió történetében, hogy egyes romaszervezetek kritizálták, mert nem helyez kilátásba szankciókat a cigányság védelmében. Természetes, hogy vannak romák, akik bírálják, hiszen róluk szól, de azt kell nézni, hogy ilyen stratégia még nem volt – mondta az elemző.
Balázs Péter volt magyar külügyminiszter – aki több ponton keményen kritizálta a magyar EU-elnökséget – június 27-i nyilatkozatában szintén üdvözölte, és fényes sikernek minősítette az uniós romastratégia kidolgozását, akárcsak a Duna-stratégia elfogadtatását. Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a folyó vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét.
A csehekénél jobb, a belgákénál gyengébb
A magyar EU-elnökség összteljesítményének megítélése Gyévai Zoltán szerint kedvező Európában, különösen a szakmai stáb teljesítményét illetően.
Ezt több uniós politikus nyilatkozata is alátámasztja. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kiválónak nevezte a magyar elnökségi munkát. Nyilatkozatban gratulált a magyar európai uniós elnökséghez a német külügyminiszter, Guido Westerwelle is, aki kiemelte: az Európai Unió bővítési politikája iránti különleges magyar elkötelezettségnek köszönhető, hogy közvetlenül küszöbön áll a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárása. Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkár hvg.hu-n megjelent cikkében pedig azt írta, Magyarország büszke lehet az elvégzett munkára.
A Bruxinfo főszerkesztője szerint a magyarok munkáját várthatóan a lengyel EU-elnökség után is a jobbak között tartják majd számon Brüsszelben, különösen, az újabb tagországok hasonló teljesítményével összehasonlítva. Az elemző hozzátette a brüsszeli személyiségekkel beszélgetve az tűnt ki, hogy a 2010-es belga EU-elnökség megítélése jobb, mint a magyaré, de ez nem csoda, hiszen a németalföldi állam nem először lát el ilyen feladatot. A csehek 2009-es EU-elnökségének értékelése azonban egyértelműen rosszabb, ami betudható a közép-európai országban annak idején tomboló kormányválságnak, de szakmai hibáknak is.
„Saját természetüket is megerőszakolva kellett kommunikálniuk”
Magyarország megítélése, az országkép alakulása szempontjából Gyévai szerint valóban alakulhatott volna jobban is az elmúlt félévben, de túlzás azt állítani, hogy rosszabb a helyzet mint volt, ahogy azt például Balázs Péter volt külügyminiszter állítja. Magyarországnak a nemzetközi sajtó nagy részében valóban rossz híre kelt, de brüsszeli szakmai körökben egyértelművé vált, hogy a bizonyítani akaró ország képes magas színvonalon megfelelni az EU-elnökséggel járó összetett feladatoknak, amit az év elején még sokan kétségbe vontak.
A magyar EU-elnökségre több árnyék is vetült a belpolitikai események miatt. Például az új médiatörvény megszavazása vitathatatlanul negatív hatással volt a magyar EU-elnökség megítélésére. Komoly gondban volt a magyar állandó EU-képviselet vezetője, Györkös Péter és a szakmai stáb a Magyarországról érkező hírek miatt – mondta Gyévai. Körhátránnyal indultunk, aztán dupla olyan erősen kellett futni, hogy a lemaradást be lehessen hozni. Különösen a félév elején rengeteg energia és idő ment el a magyarázkodással, aminek azonban haszna is volt – véli az elemző.
A szakember szerint a magyar szakmai stáb kényszerből a szokásosnál lényegesen többet kellett, hogy a sajtóval foglalkozzon, de közben beletanult a Brüsszelben dívó kommunikációs szokásokba. Ha úgy tetszik, a saját természetüket is megerőszakolva kellett kommunikálniuk, meg kellett tanulni, hogy mellőzni kell a paneleket, a bikfanyelvet, a semmitmondást, ami Magyarországon nem ismeretlen a kormányzati kommunikációban – mondta Gyévai Zoltán. Az elemző szerint kiderült, hogy nem jó magatartás a defenzíva, a lényegi tájékoztatásnak, az erősödő sajtókapcsolatoknak és személyes kontaktusoknak pedig megvolt a hatása, jó irányba módosult a Magyarország körüli negatív hangulat.
Úgy tűnik, hogy a magyar szakmai stáb munkája átlendítette a nehézségeken az EU-elnökséget: a belpolitikai események miatti hitelvesztést a magas szintű szakmai munka ellensúlyozta. Gyévai szerint azt is figyelmbe kell venni, hogy nehezen elképzelhető, hogy a szakemberek csupán magukban képesek lettek volna maradéktalanul ellátni feladataikat, ha nem lett volna mögöttük erős politikai támogatás a magyar kormányzat részéről.
hirado
2011.07.01. 11:22
t: 120
Körhátrány után nagy futás – véget ért a magyar EU-elnökség
Nem Magyarországé volt a legjobb EU-elnökség az unió történetében, de ez természetes, hiszen hazánk először látta el ezt a feladatot, az összkép pedig mindenképpen pozitív – véli Gyévai Zoltán elemző, a Bruxinfo hírportál főszerkesztője. A szakértő szerint a kedvező összképhez szükséges volt, hogy a belpolitikai események külföldi visszhangja miatt komoly hátránnyal startoló szakmai stáb belehúzzon a munkába, kommunikációjában pedig elszakadjon a rossz beidegződésektől.Az uniós országok több vezető politikusa ugyancsak jól nyilatkozott az EU-elnökség munkájáról. A külföldi sajtóban általában elismerik a magyar EU-elnökség teljesítményét, de a kormányzatot továbbra is kritikákkal illetik. A magyar ellenzéki politikusok nyilatkozatai szerint pedig Magyarország elvesztegette az EU-elnökség által nyújtott lehetőséget, az ország nemzetközi megítélése rosszabb, mint fél éve.
„Hozták az eredményt a magyarok a legfontosabb kérdésben”
Az elmúlt félév magyar EU-elnökségének legfontosabb feladata a gazdasági kormányzás megerősítését szolgáló jogszabálytervezetek elfogadtatása volt. Az Európai Parlament (EP) ugyan június 30-ig nem tartott végszavazást az átfogó válságkezelő csomagba tartozó hat javaslatról, de az látszik, hogy nagyon közel került a végső döntés – mondta Gyévai. A Bruxinfo munkatársa szerint ez a jelentős előrelépés egyértelműen a magyar EU-elnökség érdemeit gyarapítja. A csomag elfogadását az hátráltatja, hogy az EP-ben egy pontban, a fordított minősített többség kiterjesztéséről nem tudtak megegyezni. A vitatott pont szerint, ha egy uniós ország nem tesz megfelelő intézkedéseket a túlzott deficit ellen, akkor nem az emiatt kezdeményezett szankciók elfogadásához, hanem azok elutasításához kell minősített többség a tagállamok részéről.
A téma kapcsán Orbán Viktor magyar miniszterelnök, még június 23-án a magyar EU-elnökségi félévet záró uniós csúcsértekezlet legfőbb eredményei közül kiemelte, hogy karnyújtásnyi közelségbe került az uniós pénzügyi stabilitás erősítését, valamint újabb gazdasági válságok megelőzését célzó hat új jogszabály elfogadása. A magyar néppárti EP-képviselők pedig csütörtökön azt közölték, európai csúcsvezetők többször megerősítették, a magyar soros elnökség elévülhetetlen érdemeket szerzett az európai gazdaság megerősítésében. A gazdasági kormányzással összefüggő hat jogszabály kidolgozását a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt vezetője, Mesterházy Attila MSZP-elnök is az elmúlt fél év eredményei közt említette.
Gyévai Zoltán elmondta, a pénzügyi stabilitást szolgáló hatos csomagról a magyar EU-elnökség utolsó pillanatáig folynak az egyeztetések. A Bruxinfo csütörtök délutáni híre szerint azonban az EP végül nem tudott dönteni az ügyben és továbbgörgeti a kérdést a július 1-én kezdődő lengyel EU-elnökség idejére. Az is egyértelművé vált, hogy a jogszabályokat nem a legközelebbi időpontban fogadják majd el, mert az EP nem tűzi jövő heti plenáris ülésének napirendjére a végszavazást. Függetlenül azonban attól, hogy június 30-ig nem ment át hivatalosan a hatos csomag az EP-ben, az ügyben jelentős előrelépés történt, ezért a magyar EU-elnökség kvázi „hozta ezt a témát”.
Európai szemeszter és energiapolitika
Sikert hozott az Európa 2020, vagyis az unió versenyképességét fejlesztő stratégia megvalósításáért végzett magyar munka is. Elindult a 2011 márciusában kezdődő első, úgynevezett európai szemeszter, amely fogódzót ad a tagállamoknak költségvetésük elkészítéséhez. Az európai félév keretében, az Európai Tanács politikai iránymutatásait figyelembe véve, az uniós országok egyszerre készíthetik el és nyújthatják be az Európai Bizottságnak minden év áprilisában stabilitási és növekedési programjukat, illetve nemzeti reformprogramjukat.
Az energiapolitika ügyében szintén jól teljesített a magyar EU-elnökség – mondta Gyévai Zoltán. A legfőbb eredmény, hogy az egységes energiapolitika kialakításához vezető úthoz született egy menetrend. Az energiaügyben illetékes miniszterek május 2-3-i informális gödöllői találkozójának egyik fő témája volt az Energia-útiterv 2050, amely a 2050-ig megvalósuló alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszer kialakításával kapcsolatos feladatok menetrendjéről szólt. (Az EU célja, a kibocsátások 1990-hez mért 85-90 százalékos csökkentése.)
Nagy eredmény a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása
A magyar EU-elnökség által elért eredmények közül a Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások lezárására a legbüszkébb Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője. A nyugat-balkáni ország uniós taggá válásáért végzett munkát a magyar kormányzat más képviselői is kiemelték, és a külföldi sajtó is elismeréssel írt róla. A Die Welt című német konzervatív napilap szerint a sikerek sorában egészen elől áll Horvátország 28. tagállamként történő csatlakozása. A lap emlékeztetett rá: az év elején még aligha adott bárki is esélyt a magyar külügyminiszter, Martonyi János kijelentésének, hogy június végéig sikerrel lezárulhatnak a Zágrábbal való csatlakozási tárgyalások. Az Európai Tanács június 23-24-i ülésén alakult ki az egyetértés, hogy a Horvátország és az EU közötti tárgyalások eljutottak a befejezés szakaszába, ezért a csúcs résztvevői közölték, a céljuk, hogy még június vége előtt lezáruljanak a 2005 októberében megkezdett egyeztetések.
Gyévai Zoltán úgy véli: kudarcnak értékelhető azonban, hogy a magyar EU-elnökség kiemelt céljai között szereplő schengeni bővítés elmaradt az első félévben. A régi schengeni államok egy része, köztük Franciaország és Németország kételyei miatt el kellett halasztani Románia és Bulgária csatlakozását a belső határok nélküli övezethez.
Nem sikerült a Keleti Partnerség ügyének előbbre vitele, miután elmaradt a korábban Budapestre tervezett csúcstalálkozó az EU és hat volt szovjet tagköztársaság vezetői között. Gyévai szerint azonban ez nem túl nagy veszteség a magyar elnökség szempontjából, mert tavasszal, amikor a rendezvény esedékes lett volna, a világ figyelme dél felé irányult az arab világban zajló megmozdulások és az Észak-Afrikából indult menekülthullám miatt.
Hasonló véleményen volt korábban Piotr Maciej Kaczynski, a brüsszeli Európa Tanulmányok Központ kutatója. A szakember az unión kívüli országokkal tartott kapcsolatokról úgy vélte: a horvát csatlakozási tárgyalások előrehaladásában tagadhatatlan Magyarország érdeme, nagyon sokat tett az elnökség az ügyért. A keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztása pedig nem nagy kudarc.
Gyöngyöspata és a romastratégia
A magyar kormányzat a sikerek közül ugyancsak kiemelte a romastratégia elfogadtatását. Gyévai szerint a siker kétségtelen, mert hasonló programja még nem volt az Uniónak. Az elemző szerint ezentúl a kohéziós pénzekből kifejezetten a romák támogatására is lehet majd támogatást kérni, ami komoly eredmény. A Bruxinfo főszerkesztője elmondta, brüsszeli tapasztalatai szerint a gyöngyöspatai etnikai konfliktus kialakulásakor, illetve az egyenruhás önjelölt rendfenntartók megjelenésekor voltak kétségek az unió központjában, hogy Magyarország alkalmas-e a romastratégia képviseletére, de ezek a hangok elültek, miután a kormányzat határozottan fellépett az ügyben. Gyévai szerint a stratégia annak ellenére is nagyon pozitív fejlemény az unió történetében, hogy egyes romaszervezetek kritizálták, mert nem helyez kilátásba szankciókat a cigányság védelmében. Természetes, hogy vannak romák, akik bírálják, hiszen róluk szól, de azt kell nézni, hogy ilyen stratégia még nem volt – mondta az elemző.
Balázs Péter volt magyar külügyminiszter – aki több ponton keményen kritizálta a magyar EU-elnökséget – június 27-i nyilatkozatában szintén üdvözölte, és fényes sikernek minősítette az uniós romastratégia kidolgozását, akárcsak a Duna-stratégia elfogadtatását. Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a folyó vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét.
A csehekénél jobb, a belgákénál gyengébb
A magyar EU-elnökség összteljesítményének megítélése Gyévai Zoltán szerint kedvező Európában, különösen a szakmai stáb teljesítményét illetően.
Ezt több uniós politikus nyilatkozata is alátámasztja. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke kiválónak nevezte a magyar elnökségi munkát. Nyilatkozatban gratulált a magyar európai uniós elnökséghez a német külügyminiszter, Guido Westerwelle is, aki kiemelte: az Európai Unió bővítési politikája iránti különleges magyar elkötelezettségnek köszönhető, hogy közvetlenül küszöbön áll a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárása. Laurent Wauquiez francia Európa-ügyi államtitkár hvg.hu-n megjelent cikkében pedig azt írta, Magyarország büszke lehet az elvégzett munkára.
A Bruxinfo főszerkesztője szerint a magyarok munkáját várthatóan a lengyel EU-elnökség után is a jobbak között tartják majd számon Brüsszelben, különösen, az újabb tagországok hasonló teljesítményével összehasonlítva. Az elemző hozzátette a brüsszeli személyiségekkel beszélgetve az tűnt ki, hogy a 2010-es belga EU-elnökség megítélése jobb, mint a magyaré, de ez nem csoda, hiszen a németalföldi állam nem először lát el ilyen feladatot. A csehek 2009-es EU-elnökségének értékelése azonban egyértelműen rosszabb, ami betudható a közép-európai országban annak idején tomboló kormányválságnak, de szakmai hibáknak is.
„Saját természetüket is megerőszakolva kellett kommunikálniuk”
Magyarország megítélése, az országkép alakulása szempontjából Gyévai szerint valóban alakulhatott volna jobban is az elmúlt félévben, de túlzás azt állítani, hogy rosszabb a helyzet mint volt, ahogy azt például Balázs Péter volt külügyminiszter állítja. Magyarországnak a nemzetközi sajtó nagy részében valóban rossz híre kelt, de brüsszeli szakmai körökben egyértelművé vált, hogy a bizonyítani akaró ország képes magas színvonalon megfelelni az EU-elnökséggel járó összetett feladatoknak, amit az év elején még sokan kétségbe vontak.
A magyar EU-elnökségre több árnyék is vetült a belpolitikai események miatt. Például az új médiatörvény megszavazása vitathatatlanul negatív hatással volt a magyar EU-elnökség megítélésére. Komoly gondban volt a magyar állandó EU-képviselet vezetője, Györkös Péter és a szakmai stáb a Magyarországról érkező hírek miatt – mondta Gyévai. Körhátránnyal indultunk, aztán dupla olyan erősen kellett futni, hogy a lemaradást be lehessen hozni. Különösen a félév elején rengeteg energia és idő ment el a magyarázkodással, aminek azonban haszna is volt – véli az elemző.
A szakember szerint a magyar szakmai stáb kényszerből a szokásosnál lényegesen többet kellett, hogy a sajtóval foglalkozzon, de közben beletanult a Brüsszelben dívó kommunikációs szokásokba. Ha úgy tetszik, a saját természetüket is megerőszakolva kellett kommunikálniuk, meg kellett tanulni, hogy mellőzni kell a paneleket, a bikfanyelvet, a semmitmondást, ami Magyarországon nem ismeretlen a kormányzati kommunikációban – mondta Gyévai Zoltán. Az elemző szerint kiderült, hogy nem jó magatartás a defenzíva, a lényegi tájékoztatásnak, az erősödő sajtókapcsolatoknak és személyes kontaktusoknak pedig megvolt a hatása, jó irányba módosult a Magyarország körüli negatív hangulat.
Úgy tűnik, hogy a magyar szakmai stáb munkája átlendítette a nehézségeken az EU-elnökséget: a belpolitikai események miatti hitelvesztést a magas szintű szakmai munka ellensúlyozta. Gyévai szerint azt is figyelmbe kell venni, hogy nehezen elképzelhető, hogy a szakemberek csupán magukban képesek lettek volna maradéktalanul ellátni feladataikat, ha nem lett volna mögöttük erős politikai támogatás a magyar kormányzat részéről.
hirado
2011.07.01. 11:22
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
