HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Nem alkotmányellenes a rokkantnyugdíj feltételeinek szigorítása
Nem alkotmányellenes a rokkantnyugdíj feltételeinek szigorítása - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) egyik közelmúltban hozott döntéséből. Egy, a testülethez forduló magánszemély indítványában azt vetette fel: sérti a jogbiztonsághoz és a szociális biztonsághoz való jogot az a 2008-as törvénymódosítás, amely szerint a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Az indítványozó kifogásolta azt is, hogy a kihirdetése után hat nappal életbe lépett jogszabály nem biztosított megfelelő felkészülési időt az alkalmazására.
Az Ab június 7-én hozott határozatában a szociális biztonsághoz való jog vonatkozásában megszüntette az eljárást, mert korábban már foglalkozott a felvetett kérdéssel, és nem állapított meg alkotmányellenességet. Az indítványozó által felvetett egyéb alkotmányossági kifogásokat pedig a most kihirdetett határozatával utasította el.
A testület szerint az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma kapcsán két kérdésben kellett állást foglalni. Egyrészt abban, hogy keletkezett-e várománya a rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantsági nyugdíj változatlan feltételekkel való folyósítására, és így sértett-e szerzett jogot az indítványozó által kifogásolt jogszabályi rendelkezés. Másrészt abban, hogy a kifogásolt rendelkezés kihirdetése és hatályba lépése közötti hat napos időtartam alapján megállapítható-e a kellő felkészülési idő hiánya.
Az Alkotmánybíróság szerint "a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog, hanem meghatározott feltételek fennállása esetén az aktív korúak számára egészségkárosodásuk következtében elszenvedett munkaképesség-csökkenés miatt kiesett jövedelem pótlására szolgáló, vegyes társadalombiztosítási és szociális elemeket tartalmazó ellátás". Azt, hogy "a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog", egyébként nem most mondta ki először a testület, azt legutóbb egy tavaly decemberi határozatában is megállapította.
Az Ab hangsúlyozta továbbá, hogy önmagában a szociális biztonsághoz való jog mint az állam kötelezettsége nem jelenti azt, hogy az állam ne szüntethetné meg meghatározott feltételek - így jelen esetben a megélhetési minimumot biztosító kereső tevékenységből származó jövedelem, vagyis a rászorultság megszűnése - esetén az aktív korúak részére biztosított társadalombiztosítási ellátások igénybevételét. A testület megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt törvényi rendelkezés nem keletkeztetett várományt a korábbi szabályozás alapján rokkantsági nyugdíjra jogosultak számára, így a jogosultság feltételei, illetve a rokkantsági nyugdíj megszűnési feltételeinek változása nem sérthetett szerzett jogot sem; ezért a kifogásolt rendelkezés a jogbiztonság alkotmányos elvének sérelmét sem eredményezte.
A jogszabályi rendelkezésre való felkészülési idő kérdésében az Ab úgy érvelt: igaz ugyan, hogy a kihirdetés 2009. június 26-án történt, a hatálybalépés pedig hat nappal később, 2009. július 1-jén. Mivel azonban a kifogásolt rendelkezést a rokkantsági nyugdíj megszűnési okaként legkorábban ezen rendelkezés hatályba lépését követő hat hónapon át megszerzett jövedelmek, keresetek esetében lehet alkalmazni, ez kellő időt biztosított a jogosultaknak arra, hogy mérlegelhessék: a csökkent munkaképességük (rászorultságuk) miatt járó ellátásukat - a megélhetési minimumot biztosító kereső tevékenységükből származó jövedelmük folytán - hosszú távon tudják-e olyan munkavégzéssel pótolni, amellyel megélhetésük biztosítottá válik.
hirado
2011.06.22. 10:09
t: 155
Nem alkotmányellenes a rokkantnyugdíj feltételeinek szigorítása
Nem alkotmányellenes a rokkantnyugdíj feltételeinek szigorítása - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) egyik közelmúltban hozott döntéséből. Egy, a testülethez forduló magánszemély indítványában azt vetette fel: sérti a jogbiztonsághoz és a szociális biztonsághoz való jogot az a 2008-as törvénymódosítás, amely szerint a rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a keresőtevékenységet folytató rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. Az indítványozó kifogásolta azt is, hogy a kihirdetése után hat nappal életbe lépett jogszabály nem biztosított megfelelő felkészülési időt az alkalmazására.Az Ab június 7-én hozott határozatában a szociális biztonsághoz való jog vonatkozásában megszüntette az eljárást, mert korábban már foglalkozott a felvetett kérdéssel, és nem állapított meg alkotmányellenességet. Az indítványozó által felvetett egyéb alkotmányossági kifogásokat pedig a most kihirdetett határozatával utasította el.
A testület szerint az indítványozó által felvetett alkotmányossági probléma kapcsán két kérdésben kellett állást foglalni. Egyrészt abban, hogy keletkezett-e várománya a rokkantsági nyugdíjban részesülőknek a rokkantsági nyugdíj változatlan feltételekkel való folyósítására, és így sértett-e szerzett jogot az indítványozó által kifogásolt jogszabályi rendelkezés. Másrészt abban, hogy a kifogásolt rendelkezés kihirdetése és hatályba lépése közötti hat napos időtartam alapján megállapítható-e a kellő felkészülési idő hiánya.
Az Alkotmánybíróság szerint "a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog, hanem meghatározott feltételek fennállása esetén az aktív korúak számára egészségkárosodásuk következtében elszenvedett munkaképesség-csökkenés miatt kiesett jövedelem pótlására szolgáló, vegyes társadalombiztosítási és szociális elemeket tartalmazó ellátás". Azt, hogy "a rokkantsági nyugdíjra való jog nem alanyi alkotmányos jog", egyébként nem most mondta ki először a testület, azt legutóbb egy tavaly decemberi határozatában is megállapította.
Az Ab hangsúlyozta továbbá, hogy önmagában a szociális biztonsághoz való jog mint az állam kötelezettsége nem jelenti azt, hogy az állam ne szüntethetné meg meghatározott feltételek - így jelen esetben a megélhetési minimumot biztosító kereső tevékenységből származó jövedelem, vagyis a rászorultság megszűnése - esetén az aktív korúak részére biztosított társadalombiztosítási ellátások igénybevételét. A testület megállapította, hogy az indítványozó által kifogásolt törvényi rendelkezés nem keletkeztetett várományt a korábbi szabályozás alapján rokkantsági nyugdíjra jogosultak számára, így a jogosultság feltételei, illetve a rokkantsági nyugdíj megszűnési feltételeinek változása nem sérthetett szerzett jogot sem; ezért a kifogásolt rendelkezés a jogbiztonság alkotmányos elvének sérelmét sem eredményezte.
A jogszabályi rendelkezésre való felkészülési idő kérdésében az Ab úgy érvelt: igaz ugyan, hogy a kihirdetés 2009. június 26-án történt, a hatálybalépés pedig hat nappal később, 2009. július 1-jén. Mivel azonban a kifogásolt rendelkezést a rokkantsági nyugdíj megszűnési okaként legkorábban ezen rendelkezés hatályba lépését követő hat hónapon át megszerzett jövedelmek, keresetek esetében lehet alkalmazni, ez kellő időt biztosított a jogosultaknak arra, hogy mérlegelhessék: a csökkent munkaképességük (rászorultságuk) miatt járó ellátásukat - a megélhetési minimumot biztosító kereső tevékenységükből származó jövedelmük folytán - hosszú távon tudják-e olyan munkavégzéssel pótolni, amellyel megélhetésük biztosítottá válik.
hirado
2011.06.22. 10:09
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
