HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Feszült légkör az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásán
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését. Az MSZP és az LMP kivonult az ülésről.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén támogatta az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését. Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária egyhangú támogatást kapott, míg Dienes-Oehm Egon és Balsai István jelölését két tartózkodás mellett támogatták.
Az MSZP és az LMP bizottsági tagjai az ülés közben kivonultak, míg a Jobbik részéről Gyüre Csaba, a bizottság alelnöke részt vett a testület munkájában.
Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága valamennyi alkotmánybíró-jelöltet meghallgatta. Mind az öten kifejtették, hogy megtiszteltetésnek tartják a jelölést. Szalay Péter ehhez még azt is hozzátette, hogy amellett, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti, ugyanakkor ez egy szolgálat; a demokrácia szolgálata.
Dienes-Oehm: megtisztelő a felkérés
Dienes-Oehm Egon megtisztelőnek nevezte a felkérést. A KDNP alkotmánybíró-jelöltje elsősorban azokat az elméleti és gyakorlati ismereteit kívánja használni, amelyekre az új alaptörvény elfogadása és a változó közjogi berendezkedés miatt van szükség. Dienes-Oehm Egon emlékeztetett rá, hogy az alkotmányügyi bizottság egy évvel korábban már meghallgatta őt, amikor ugyancsak a KDNP jelölte a taláros testület tagjává.
Balsai: tudom, hogy a politikai tevékenységemet másképp ítélik meg
Balsai István arról beszélt, hogy téves következtetések kaptak teret a szakmai múltjával kapcsolatban a sajtóban, mert a korábbi életrajzában pontatlanul tüntette fel ügyvédi tevékenységének dátumát. Ezt pótolta, a bizottság előtt már igazolta 30 éves szakmai múltját.
A politikai tevékenységével összefüggésben azt emelte ki, hogy 1990-ben kezdte meg azt, de már egy évvel korábban az ellenzéki kerekasztal és az úgynevezett nemzeti kerekasztal munkájában is részt vett.
Hangsúlyozta: szerepet vállalt a választási törvény kidolgozásában, továbbá a parlamenti tevékenységének súlypontjaként jelölte meg alkotmány-előkészítő bizottságban való munkáját. "Én tudom, hogy a politikai tevékenységet másképp ítélik meg, mint az Alkotmánybíróságra vezető út különböző feltételeinek egyikét, mégis azért úgy gondolom, hogy az (…) alkotmányos testületekbe betöltött tevékenységem (…) tapasztalatot jelent" - fogalmazott Balsai István.
Pokol Béla korábban az aktivista taláros testület ellen érvelt
Pokol Béla meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy nem az aktivista alapjogászok, hanem a parlamenti törvénybarát és a jogdogmatika hívei közé tarozik. Korábbi megnyilvánulásaival kapcsolatban az mondta, hogy soha nem az Alkotmánybíróság, hanem az aktivista taláros testület ellen érvelt. Pokol Béla szerint az alaptörvény "absztrakt, nem lehet bőbeszédű", emiatt néha pontosítani kell. Példaként hozta fel, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság mulasztásos törvénysértést állapít meg a jogalkotókkal szemben, azzal gyakorlatilag felülírja a törvényalkotás kodifikációs folyamatát.
Szalay Péter: alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti
Szalay Péter arról beszélt, hogy ez a feladat ambicionálja az embert, ha már jogi pályára lépett, s mivel felsőoktatási intézményekben tanít évek óta alkotmányjogot, e jogággal való foglalkozásából adódóan elmondhatja, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti. Ugyanakkor azt gondolom, ez egy szolgálat, a demokrácia szolgálata - szögezte le. Ügyvédi pályafutásáról szólva elmondta: a sajtó mindig csak azok iránt az ügyek iránt érdeklődött nála, amelyben politikusokat képviselt, holott számos más üggyel is foglalkozott, amelyek révén több alkotmánybírósági beadvány is fűződik a nevéhez, és amelyekre választ nem kapott. Ezzel összefüggésben arra világított rá, hogy ügyrend hiányában a testületet nem kötik határidők.
Szívós Mária: le kell rövidíteni a büntetőjogi eljárásokat
Szívós Mária elsősorban a büntetőbíróként szerzett tapasztalatait kívánja felhasználni, amennyiben alkotmánybírává választják. Álláspontja szerint le kell rövidíteni a sokszor akár 10 évig is elhúzódó büntetőjogi eljárásokat. Alkotmánybíróként ennek alkotmányossági aspektusait is megvizsgálná - tette hozzá.
Az MSZP és az LMP képviselője kivonult az ülésről
Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság keddi üléséről, amelyen az alkotmánybíró-jelölteket hallgatják meg. A két ellenzéki párt képviselője - Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről - azzal indokolta a döntést, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölő eseti bizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatja. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.
Varga István, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság fideszes elnöke visszautasította a két képviselő felszólalását, és kifogásolta, hogy úgy távoztak a teremből, hogy meg sem hallgatták a választ. A kormánypárti képviselő szerint az eseti bizottságban ezt a kifogásukat nem fogalmazták meg az ellenzéki tagok.
Az Alkotmánybíróság tagjainak száma szeptember elsejétől emelkedik 15-re a jelenlegi 10-ről.
hirado
2011.06.21. 18:39
t: 174
Feszült légkör az alkotmánybíró-jelöltek meghallgatásán
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését. Az MSZP és az LMP kivonult az ülésről. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága keddi ülésén támogatta az alkotmánybíró-jelöltek kinevezését. Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária egyhangú támogatást kapott, míg Dienes-Oehm Egon és Balsai István jelölését két tartózkodás mellett támogatták.
Az MSZP és az LMP bizottsági tagjai az ülés közben kivonultak, míg a Jobbik részéről Gyüre Csaba, a bizottság alelnöke részt vett a testület munkájában.
Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága valamennyi alkotmánybíró-jelöltet meghallgatta. Mind az öten kifejtették, hogy megtiszteltetésnek tartják a jelölést. Szalay Péter ehhez még azt is hozzátette, hogy amellett, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti, ugyanakkor ez egy szolgálat; a demokrácia szolgálata.
Dienes-Oehm: megtisztelő a felkérés
Dienes-Oehm Egon megtisztelőnek nevezte a felkérést. A KDNP alkotmánybíró-jelöltje elsősorban azokat az elméleti és gyakorlati ismereteit kívánja használni, amelyekre az új alaptörvény elfogadása és a változó közjogi berendezkedés miatt van szükség. Dienes-Oehm Egon emlékeztetett rá, hogy az alkotmányügyi bizottság egy évvel korábban már meghallgatta őt, amikor ugyancsak a KDNP jelölte a taláros testület tagjává.
Balsai: tudom, hogy a politikai tevékenységemet másképp ítélik meg
Balsai István arról beszélt, hogy téves következtetések kaptak teret a szakmai múltjával kapcsolatban a sajtóban, mert a korábbi életrajzában pontatlanul tüntette fel ügyvédi tevékenységének dátumát. Ezt pótolta, a bizottság előtt már igazolta 30 éves szakmai múltját.
A politikai tevékenységével összefüggésben azt emelte ki, hogy 1990-ben kezdte meg azt, de már egy évvel korábban az ellenzéki kerekasztal és az úgynevezett nemzeti kerekasztal munkájában is részt vett.
Hangsúlyozta: szerepet vállalt a választási törvény kidolgozásában, továbbá a parlamenti tevékenységének súlypontjaként jelölte meg alkotmány-előkészítő bizottságban való munkáját. "Én tudom, hogy a politikai tevékenységet másképp ítélik meg, mint az Alkotmánybíróságra vezető út különböző feltételeinek egyikét, mégis azért úgy gondolom, hogy az (…) alkotmányos testületekbe betöltött tevékenységem (…) tapasztalatot jelent" - fogalmazott Balsai István.
Pokol Béla korábban az aktivista taláros testület ellen érvelt
Pokol Béla meghallgatásán úgy fogalmazott, hogy nem az aktivista alapjogászok, hanem a parlamenti törvénybarát és a jogdogmatika hívei közé tarozik. Korábbi megnyilvánulásaival kapcsolatban az mondta, hogy soha nem az Alkotmánybíróság, hanem az aktivista taláros testület ellen érvelt. Pokol Béla szerint az alaptörvény "absztrakt, nem lehet bőbeszédű", emiatt néha pontosítani kell. Példaként hozta fel, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság mulasztásos törvénysértést állapít meg a jogalkotókkal szemben, azzal gyakorlatilag felülírja a törvényalkotás kodifikációs folyamatát.
Szalay Péter: alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti
Szalay Péter arról beszélt, hogy ez a feladat ambicionálja az embert, ha már jogi pályára lépett, s mivel felsőoktatási intézményekben tanít évek óta alkotmányjogot, e jogággal való foglalkozásából adódóan elmondhatja, hogy alkotmánybírónak lenni a szakma kiteljesedését jelenti. Ugyanakkor azt gondolom, ez egy szolgálat, a demokrácia szolgálata - szögezte le. Ügyvédi pályafutásáról szólva elmondta: a sajtó mindig csak azok iránt az ügyek iránt érdeklődött nála, amelyben politikusokat képviselt, holott számos más üggyel is foglalkozott, amelyek révén több alkotmánybírósági beadvány is fűződik a nevéhez, és amelyekre választ nem kapott. Ezzel összefüggésben arra világított rá, hogy ügyrend hiányában a testületet nem kötik határidők.
Szívós Mária: le kell rövidíteni a büntetőjogi eljárásokat
Szívós Mária elsősorban a büntetőbíróként szerzett tapasztalatait kívánja felhasználni, amennyiben alkotmánybírává választják. Álláspontja szerint le kell rövidíteni a sokszor akár 10 évig is elhúzódó büntetőjogi eljárásokat. Alkotmánybíróként ennek alkotmányossági aspektusait is megvizsgálná - tette hozzá.
Az MSZP és az LMP képviselője kivonult az ülésről
Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság keddi üléséről, amelyen az alkotmánybíró-jelölteket hallgatják meg. A két ellenzéki párt képviselője - Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről - azzal indokolta a döntést, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölő eseti bizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatja. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.
Varga István, az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság fideszes elnöke visszautasította a két képviselő felszólalását, és kifogásolta, hogy úgy távoztak a teremből, hogy meg sem hallgatták a választ. A kormánypárti képviselő szerint az eseti bizottságban ezt a kifogásukat nem fogalmazták meg az ellenzéki tagok.
Az Alkotmánybíróság tagjainak száma szeptember elsejétől emelkedik 15-re a jelenlegi 10-ről.
hirado
2011.06.21. 18:39
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
