HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > A véres hasmenés-járvány csak a kezdet?
Kérdés, hogy a sajtó szentel nagyobb figyelmet a járványoknak, vagy tényleg elszaporodtak? Tuboly Sándor professzort, a Magyar Zoonózis Társaság elnökét, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Járványtani és Mikrobiológiai tanszékének tanárát, volt tanszékvezetőjét kérdeztük:
A sajtó szentel nagyobb figyelmet az állatról emberre terjedő járványoknak, vagy tényleg elszaporodtak?
Az utóbbi évtizedekben valóban növekedett az olyan betegségek száma, amelyek állatokról terjedhetnek az emberre. Köztük említhető például a kergemarhakór, a majom poxvírus, a Nyugat-Nilusi láz, a Rift-völgyi láz, a Chikungunya-láz, valamint a madárinfluenza.
A kergemarhakór a prion okozta betegségek közé tartozik. Emberben az első hasonló kórkép az úgynevezett KURU, melynek tisztázása Carleton Gajdusek nevéhez fűződik. Gajdusek a neve ellenére magyar felmenőkkel rendelkező, a szlovákiai Büdöskőről származó, később Nobel-díjas tudós megfigyelésével kezdődik. Gajdusek még orvostanhallgató korában észrevette, hogy Pápua Új-Guineában a pápuák között terjed egy betegség, ami azért furcsa, mert általa csak nők betegednek meg, s lassú fizikai és szellemi leépülés után halnak meg tőle. Az egyetem elvégzése után elment Új-Guineába. Azt vette észre, hogy mikor a törzs elejtett egy majmot, az agyvelőt nyersen megették, de – valamely rituális oknál fogva – csakis nők fogyasztották. A felmenők agyának megevése is gyakorlat volt. Ennek következtében állt elő a kuru, a nevető halál, ami azért neveztek el így, mert a megbetegedettek úgy halnak meg benne, hogy igen érdekes, nevető arcmimikájuk van.
Itt kell megemlíteni az emberben előforduló Creutzfeldt-Jakob (CJD) és a Gerstmann-Staussler (GSS) szindrómát is, amelyek szintén a prion betegségek közé tartoznak és összefüggésbe hozhatók a kérődző állatokban előforduló prion betegségekkel.
Kicsit messze kerültünk a kergemarha kórtól
Türelem, mindjárt érthető lesz. A juhok scrapie betegségéből következő GSS szindróma sajátos tünete, hogy az ember csak a számolóképességét veszíti el. Képzeljük el, hogy mondjuk egy karmester képes fejből vezényelni egy Beethoven szimfóniát, de nem tudja megmondani, hogy mennyi ötször hat. Nos, a már említett Gajdusek azt állította, hogy mi emberek úgy születünk, hogy az idegsejtjeink hártyáján van egy fehérje, amit prionnak neveznek. Egy másik tudós, Stanley Prusiner azért kapta a Nobel díjat, mert kiderítette, ez a fehérje, pontosabban ennek a fehérjének az elszaporodása felelős az összes eddig felsorolt betegségért. Prusinernek persze sokan a szemére vetették, hogy miként mondhat ilyen szamárságot, hiszen olyan anyag, aminek nincs nukleinsava, az szaporodásra képtelen. A prion, ami – emlékszünk –, a sejthártyában található fehérje, hőre érzékeny, labilis, az emberi enzimkészlet képes lebontani. Rendes fiziológiai folyamat során a prion felépül-lebomlik, felépül-lebomlik bennünk.
Hogyan alakul ez a prion kórossá? Hogy például juhokból származó, scrapie-vel fertőzött terméket eszik az ember. A juhból származó prion olyan változást idéz elő a mi prionjainkban, hogy azt az enzimjeink nem tudják többé elbontani. Ettől a pillanattól kezdve a prionunk nem tud leépülni, hanem felhalmozódik, s így az idegsejtjeinkben szivacsos elváltozást hoz létre. Ezt hívják szivacsos agyvelőgyulladásnak. Azért nevezik kergemarhakórnak is, mert amikor a marhában lassan kialakul ez a betegség, szó szerint megkergül, megváltozik a viselkedése, támadóvá válik.
A kergemarhakór Angliából terjedt el?
Inkább mondjuk úgy, hogy az angolok követtek el két hibát. Először is a húsliszt előállításában vétettek. A húsliszt egy bármilyen módon elhullott állatból nyerhető, rendkívül értékes fehérjetáplálék. Úgy állítják elő, hogy a tetemeket 200 fokra hevítik, mert csíra nem maradhat benne életben, s a zsiradékokat pedig oldószerekkel távolítják el. Az angolok tehát két hibát követtek el. Egyrészt spóroltak, és a juhokból származó húslisztet úgy állították elő, hogy csak 130 fokon égették el a tetemeket, s ráadásul a szerves oldószer helyett centrifugálással igyekeztek a zsiradékot kiválasztani. Így a prion, vagyis az idegsejt hártyáján nem inaktíválódott.
Az angolok még egy hibát elkövettek, s ez utóbbiból lett öt éve a Creutzfeldt-Jakob szindróma új variánsa. Úgy alakult ki, hogy fertőzött szarvasmarha húst ettek, mégpedig nem jól átsütve, hanem ahogy a szigetországban dívik, véresen. Ha jól átsütik, a prion inaktiválódik, így viszont megmarad. A kergemarhakór lappangási ideje 15 év, első tünetei lassú leépüléssel jelennek meg. A betegség gyógyíthatatlan, kezdetben pszichiátriai tünetek, furcsa panaszok, kellemetlen érzészavarok formájában jelentkezik, melyeket hamarosan akaratlan mozgások és teljes szellemi leépülés követ.
Mi lehet tudni a legújabb járványról? A hasmenéses fertőzés is az állatról emberre terjedő betegségek közé tartozhat?
Annyi bizonyos, hogy koli baktérium okozza. Meglepő volt a német diagnosztikai hálózat bizonytalansága, hogy miért nem tudták meghatározni az eredetét: a tippek között szerepelt a spanyol uborka, csíra, paradicsom, saláta, előkerült még a bioterrorizmus is. Vélhetően olyan új baktériumról van szó, amely sokfelé előfordul, állatban, emberben, talán ivóvízben is. A kolibaktérium – ez ürülékben előforduló baktérium –, valamiként rekombinálódott, vagyis találkozott kettő, kicserélték a genetikai anyagaikat és létrejött belőlük egy új baktérium. Az a félelmetes benne, hogy ez a rekombináció rezisztens, azaz ellenálló minden gyógyszerrel szemben. Olyan toxinokat szabadít ki magából, amelyek pusztítják a vörösvérsejteket.
A madárinfluenza …
A madárinfluenza más kérdés. Tudni kell, hogy az influenzának három fő típusa van: „A”, „B”, „C”. Közülük a „B” és a „C” csak emberben, viszont az A emberben és állatban, így a madarakban egyaránt terjed. Így aztán, ha valaki fertőzött „C” vírussal, s még megfertőződik egy „A” vírussal és ez az „A” történetesen egy madárból származik, akkor olyan új vírus rekombináció jön létre, mellyel szemben védtelenek vagyunk.
A madár különleges lény. A vándormadarak, melyek többnyire vízimadarak, ha megszólal bennük a biológiai vekker, útra kelnek, s északról, Kanadából vagy Norvégiából elindulnak, Afrikán át megkerülik a Horn-fokot, s többségük végcélja a Hong Kong-i öböl. Ez az öböl olyan, mint egy nagy víruskeverő edény. A madarak a langyos tenger sekély vízében tartózkodnak, s oda is ürítenek. Miközben a táplálékukat kiválasztják a vízből, a vírusos ürülékkel szennyezett vizet szintén felveszik. Mivel a világ minden pontjáról odarepülnek, óriási lehetősége nyílik itt a rekombinációnak. A vízi szárnyasok nem pusztulnak el a vírustól, szemben a házi szárnyasokkal, viszont hazafelé menet az ürülékükkel körbebombázzák a Földet.
A rekombináció tulajdonképpen mutációt jelent? Vagy milyen jelenség ez?
Az történik, hogy a sejtbe jutott „C” típusú vírushoz még bekerül egy „A” vírus. Most mondok valamit, amit az egyetemi hallgatóim nagyon szeretnek. A vírusok úgy szaporodnak, hogy a sejten belül lezajlik egy sztriptíz, azaz a vírus leveti a burkát, s a nukleinsav genetikai anyaga arra kényszeríti a sejtünket, hogy vírusfehérjét termeljen. Miután pedig a szervezetünk átállt a vírusfehérje előállításra, megváltozik a genetikai kódunk, nem a ránk jellemző fehérjét, hanem vírust termelünk. És az „A” típusú vírus is levetkőzik, arra kényszeríti a „C”-vel már fertőzött sejtet, hogy „A”-ra jellemző vírust termeljen. Mivel kétféle folyamat egyszerre nem működik, az következik be, hogy a „C” és az „A” géndarabkái kicserélődnek és létrejön egy új vírus, például a H1N1 vírus.
Az eredeti kérdésre visszatérve: valóban gyakoribb mostanában az ilyen fertőzés, vagy csak jobban figyelünk rá?
Egyre több van. Látni kell persze, hogy a fertőző betegségek nem kőbevésett kórképek. Ha megnézzük az utóbbi száz évet, hogy mi miként változott, láthatjuk, akad olyan betegségcsoport, ami éppen olyan, mint évszázada. Ilyen teszem azt, a lépfene. Másoknak megváltozott a jellege, mint például a tuberkulózisnak.
De hát a tbc-t régen felszámoltuk, nem?
Most jön a reneszánsza. Dél-Afrikából öt éve elindult egy fertőzési folyamat, melynek során olyan tbc törzsek jelentek meg, amelyek minden gyógyszerrel szemben ellenállóak. Nemrég még azt mondták, Dél-Afrika messze van. de ma már csak néhány órás repülőút, s ideér. Feljött északra, Albániába, felgyalogolt a Balkánon, megjelent Magyarországon is. Több hazai halálesetet regisztráltunk már.
A változatlan és a megváltozó kórképű fertőző betegségek mellett megjelentek teljesen új betegségek. A már említett kergemarhakór, aztán a SARS nevezetű tüdőelváltozás, ami Kínából, Guangdong tartományból indult el, ahol a kutyaszerű macskát eszik.
Járványtani szempontból iszonyatos fenyegetés a globális felmelegedés. Megjelentek olyan vektorok – így nevezzük a hordozókat, azaz a különféle szúnyogokat, bolhákat, tetveket –, amelyek eddig csak a trópusokon létezhettek, most viszont az életfeltételeiket itt is megtalálják. Így jött el pillanatok alatt Indiából Olaszországba, Németországba, Franciaországba a csikungunya-láz, ami magyarul meggörnyedést jelent. Elért minket a Nyugat-Nílus-i láz, amit szúnyogok terjesztenek: hazánkban is egyre gyakrabban állapítják meg, vagy a Dél-Afrika-i Rift-völgyi, szúnyog terjesztette láz. S itt a régi pestis, aminek baktériumát az indiai patkány bolhája terjeszti. Ez a patkány eljött Európáig, megjelent Ukrajnában. Sorolhatnánk sokáig a felmelegedés okozta károkat. De mi még külön besegítünk a kis házi kedvenceinkkel.
A háziállatokra gondol?
A domesztifikáció során a hagyományos háziállatokkal, a kutyával, macskával, baromfival, lóval, sertéssel szoros járványtani egységet alkottunk, ezek kórokozói alkalmazkodtak az emberhez. Most viszont megjelent a modern domesztifikáció, bekerült az otthonokba a tengerimalac, az ugróhörcsög, a szíriai hörcsög, a mókus, a papagáj, a kanári, s egyes helyeken majmot is tartanak, mert jól mutat. Be kellene tiltani az olyan plakátot, amin a fagylaltot egyik oldalról a gyermek, másikról a kutya nyalogatja.
Az újkori domesztifikáció és a turizmus „áldásai” mellett látnivaló, hogy a róka, a vaddisznó ma már bemegy a falvak, városok kertjeibe, utcáiba. És el is megyünk a betegségekért, mint azok az amerikai nők, akik Indiába mentek az amerikai árak negyedéért plasztikáztatni magukat. A plasztikai műtétek kiválóan sikerültek, mert jók az indiai orvosok, csak néhány hónap múlva hirtelen halállal haltak meg a plasztikázottak, mert egy új baktériumot is kaptak a műtétek során.
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy ökológiai fenyegetés alatt élünk, minden vészvillogatás indokolt.
Állati fenyegetettségek
Időrendben az első volt a kergemarha-kór. Nyolc-tíz éve jelent meg a Pox majomvírus, illetve annak Marburg változata, öt éve pedig a madárinfluenza. Itt kell megemlíteni a Creutzfeldt-Jakob (CJD) és a Gerstmann-Staussler (GSS) szindrómát is.
Évszázada változatlan betegségcsoport: tularaemia, leptospirosis, lépfene.
Megváltozott jellegű: tuberkulózis, Q-láz
Új, eddig ismeretlen betegségek: Nyugat-Nilusi láz, Csikungunya láz, lymphocytás agyvelőgyulladás, lassa láz
A világ minden részén megjelent újabb, vagy megváltozott sajátosságú kórokozó: Zaire, (majomhimlő), Brazilia, (Aracatuba virus, poxvirus), Kina (SARS, coronavírus), Thai-Burma (Rickettsia felis, macskák bolháiban), , Malaysia (Nipahvirus), Anglia (kergemarhakór), Torovirus, Bornavirus, Chikungunya láz, Sindbisvírus, influenzavírus H5N1.
Emberben előforduló prion betegségek: Kuru, Creutzfeldt-Jakob (CJD) betegség, GSS Gerstmann-Staussler , vCJD a CJD új variánsa.
Állatokban előforduló prion betegségek: juhokban a scrapie (surlókór), előfordulásuk ismeretes még nyércekben, szarvasokban, szarvasmarhákban, antilopokban, és macskákban is.
hirado
2011.06.19. 12:15
t: 483
A véres hasmenés-járvány csak a kezdet?
Kérdés, hogy a sajtó szentel nagyobb figyelmet a járványoknak, vagy tényleg elszaporodtak? Tuboly Sándor professzort, a Magyar Zoonózis Társaság elnökét, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Járványtani és Mikrobiológiai tanszékének tanárát, volt tanszékvezetőjét kérdeztük:A sajtó szentel nagyobb figyelmet az állatról emberre terjedő járványoknak, vagy tényleg elszaporodtak?
Az utóbbi évtizedekben valóban növekedett az olyan betegségek száma, amelyek állatokról terjedhetnek az emberre. Köztük említhető például a kergemarhakór, a majom poxvírus, a Nyugat-Nilusi láz, a Rift-völgyi láz, a Chikungunya-láz, valamint a madárinfluenza.
A kergemarhakór a prion okozta betegségek közé tartozik. Emberben az első hasonló kórkép az úgynevezett KURU, melynek tisztázása Carleton Gajdusek nevéhez fűződik. Gajdusek a neve ellenére magyar felmenőkkel rendelkező, a szlovákiai Büdöskőről származó, később Nobel-díjas tudós megfigyelésével kezdődik. Gajdusek még orvostanhallgató korában észrevette, hogy Pápua Új-Guineában a pápuák között terjed egy betegség, ami azért furcsa, mert általa csak nők betegednek meg, s lassú fizikai és szellemi leépülés után halnak meg tőle. Az egyetem elvégzése után elment Új-Guineába. Azt vette észre, hogy mikor a törzs elejtett egy majmot, az agyvelőt nyersen megették, de – valamely rituális oknál fogva – csakis nők fogyasztották. A felmenők agyának megevése is gyakorlat volt. Ennek következtében állt elő a kuru, a nevető halál, ami azért neveztek el így, mert a megbetegedettek úgy halnak meg benne, hogy igen érdekes, nevető arcmimikájuk van.
Itt kell megemlíteni az emberben előforduló Creutzfeldt-Jakob (CJD) és a Gerstmann-Staussler (GSS) szindrómát is, amelyek szintén a prion betegségek közé tartoznak és összefüggésbe hozhatók a kérődző állatokban előforduló prion betegségekkel.
Kicsit messze kerültünk a kergemarha kórtól
Türelem, mindjárt érthető lesz. A juhok scrapie betegségéből következő GSS szindróma sajátos tünete, hogy az ember csak a számolóképességét veszíti el. Képzeljük el, hogy mondjuk egy karmester képes fejből vezényelni egy Beethoven szimfóniát, de nem tudja megmondani, hogy mennyi ötször hat. Nos, a már említett Gajdusek azt állította, hogy mi emberek úgy születünk, hogy az idegsejtjeink hártyáján van egy fehérje, amit prionnak neveznek. Egy másik tudós, Stanley Prusiner azért kapta a Nobel díjat, mert kiderítette, ez a fehérje, pontosabban ennek a fehérjének az elszaporodása felelős az összes eddig felsorolt betegségért. Prusinernek persze sokan a szemére vetették, hogy miként mondhat ilyen szamárságot, hiszen olyan anyag, aminek nincs nukleinsava, az szaporodásra képtelen. A prion, ami – emlékszünk –, a sejthártyában található fehérje, hőre érzékeny, labilis, az emberi enzimkészlet képes lebontani. Rendes fiziológiai folyamat során a prion felépül-lebomlik, felépül-lebomlik bennünk.
Hogyan alakul ez a prion kórossá? Hogy például juhokból származó, scrapie-vel fertőzött terméket eszik az ember. A juhból származó prion olyan változást idéz elő a mi prionjainkban, hogy azt az enzimjeink nem tudják többé elbontani. Ettől a pillanattól kezdve a prionunk nem tud leépülni, hanem felhalmozódik, s így az idegsejtjeinkben szivacsos elváltozást hoz létre. Ezt hívják szivacsos agyvelőgyulladásnak. Azért nevezik kergemarhakórnak is, mert amikor a marhában lassan kialakul ez a betegség, szó szerint megkergül, megváltozik a viselkedése, támadóvá válik.
A kergemarhakór Angliából terjedt el?
Inkább mondjuk úgy, hogy az angolok követtek el két hibát. Először is a húsliszt előállításában vétettek. A húsliszt egy bármilyen módon elhullott állatból nyerhető, rendkívül értékes fehérjetáplálék. Úgy állítják elő, hogy a tetemeket 200 fokra hevítik, mert csíra nem maradhat benne életben, s a zsiradékokat pedig oldószerekkel távolítják el. Az angolok tehát két hibát követtek el. Egyrészt spóroltak, és a juhokból származó húslisztet úgy állították elő, hogy csak 130 fokon égették el a tetemeket, s ráadásul a szerves oldószer helyett centrifugálással igyekeztek a zsiradékot kiválasztani. Így a prion, vagyis az idegsejt hártyáján nem inaktíválódott.
Az angolok még egy hibát elkövettek, s ez utóbbiból lett öt éve a Creutzfeldt-Jakob szindróma új variánsa. Úgy alakult ki, hogy fertőzött szarvasmarha húst ettek, mégpedig nem jól átsütve, hanem ahogy a szigetországban dívik, véresen. Ha jól átsütik, a prion inaktiválódik, így viszont megmarad. A kergemarhakór lappangási ideje 15 év, első tünetei lassú leépüléssel jelennek meg. A betegség gyógyíthatatlan, kezdetben pszichiátriai tünetek, furcsa panaszok, kellemetlen érzészavarok formájában jelentkezik, melyeket hamarosan akaratlan mozgások és teljes szellemi leépülés követ.
Mi lehet tudni a legújabb járványról? A hasmenéses fertőzés is az állatról emberre terjedő betegségek közé tartozhat?
Annyi bizonyos, hogy koli baktérium okozza. Meglepő volt a német diagnosztikai hálózat bizonytalansága, hogy miért nem tudták meghatározni az eredetét: a tippek között szerepelt a spanyol uborka, csíra, paradicsom, saláta, előkerült még a bioterrorizmus is. Vélhetően olyan új baktériumról van szó, amely sokfelé előfordul, állatban, emberben, talán ivóvízben is. A kolibaktérium – ez ürülékben előforduló baktérium –, valamiként rekombinálódott, vagyis találkozott kettő, kicserélték a genetikai anyagaikat és létrejött belőlük egy új baktérium. Az a félelmetes benne, hogy ez a rekombináció rezisztens, azaz ellenálló minden gyógyszerrel szemben. Olyan toxinokat szabadít ki magából, amelyek pusztítják a vörösvérsejteket.
A madárinfluenza …
A madárinfluenza más kérdés. Tudni kell, hogy az influenzának három fő típusa van: „A”, „B”, „C”. Közülük a „B” és a „C” csak emberben, viszont az A emberben és állatban, így a madarakban egyaránt terjed. Így aztán, ha valaki fertőzött „C” vírussal, s még megfertőződik egy „A” vírussal és ez az „A” történetesen egy madárból származik, akkor olyan új vírus rekombináció jön létre, mellyel szemben védtelenek vagyunk.
A madár különleges lény. A vándormadarak, melyek többnyire vízimadarak, ha megszólal bennük a biológiai vekker, útra kelnek, s északról, Kanadából vagy Norvégiából elindulnak, Afrikán át megkerülik a Horn-fokot, s többségük végcélja a Hong Kong-i öböl. Ez az öböl olyan, mint egy nagy víruskeverő edény. A madarak a langyos tenger sekély vízében tartózkodnak, s oda is ürítenek. Miközben a táplálékukat kiválasztják a vízből, a vírusos ürülékkel szennyezett vizet szintén felveszik. Mivel a világ minden pontjáról odarepülnek, óriási lehetősége nyílik itt a rekombinációnak. A vízi szárnyasok nem pusztulnak el a vírustól, szemben a házi szárnyasokkal, viszont hazafelé menet az ürülékükkel körbebombázzák a Földet.
A rekombináció tulajdonképpen mutációt jelent? Vagy milyen jelenség ez?
Az történik, hogy a sejtbe jutott „C” típusú vírushoz még bekerül egy „A” vírus. Most mondok valamit, amit az egyetemi hallgatóim nagyon szeretnek. A vírusok úgy szaporodnak, hogy a sejten belül lezajlik egy sztriptíz, azaz a vírus leveti a burkát, s a nukleinsav genetikai anyaga arra kényszeríti a sejtünket, hogy vírusfehérjét termeljen. Miután pedig a szervezetünk átállt a vírusfehérje előállításra, megváltozik a genetikai kódunk, nem a ránk jellemző fehérjét, hanem vírust termelünk. És az „A” típusú vírus is levetkőzik, arra kényszeríti a „C”-vel már fertőzött sejtet, hogy „A”-ra jellemző vírust termeljen. Mivel kétféle folyamat egyszerre nem működik, az következik be, hogy a „C” és az „A” géndarabkái kicserélődnek és létrejön egy új vírus, például a H1N1 vírus.
Az eredeti kérdésre visszatérve: valóban gyakoribb mostanában az ilyen fertőzés, vagy csak jobban figyelünk rá?
Egyre több van. Látni kell persze, hogy a fertőző betegségek nem kőbevésett kórképek. Ha megnézzük az utóbbi száz évet, hogy mi miként változott, láthatjuk, akad olyan betegségcsoport, ami éppen olyan, mint évszázada. Ilyen teszem azt, a lépfene. Másoknak megváltozott a jellege, mint például a tuberkulózisnak.
De hát a tbc-t régen felszámoltuk, nem?
Most jön a reneszánsza. Dél-Afrikából öt éve elindult egy fertőzési folyamat, melynek során olyan tbc törzsek jelentek meg, amelyek minden gyógyszerrel szemben ellenállóak. Nemrég még azt mondták, Dél-Afrika messze van. de ma már csak néhány órás repülőút, s ideér. Feljött északra, Albániába, felgyalogolt a Balkánon, megjelent Magyarországon is. Több hazai halálesetet regisztráltunk már.
A változatlan és a megváltozó kórképű fertőző betegségek mellett megjelentek teljesen új betegségek. A már említett kergemarhakór, aztán a SARS nevezetű tüdőelváltozás, ami Kínából, Guangdong tartományból indult el, ahol a kutyaszerű macskát eszik.
Járványtani szempontból iszonyatos fenyegetés a globális felmelegedés. Megjelentek olyan vektorok – így nevezzük a hordozókat, azaz a különféle szúnyogokat, bolhákat, tetveket –, amelyek eddig csak a trópusokon létezhettek, most viszont az életfeltételeiket itt is megtalálják. Így jött el pillanatok alatt Indiából Olaszországba, Németországba, Franciaországba a csikungunya-láz, ami magyarul meggörnyedést jelent. Elért minket a Nyugat-Nílus-i láz, amit szúnyogok terjesztenek: hazánkban is egyre gyakrabban állapítják meg, vagy a Dél-Afrika-i Rift-völgyi, szúnyog terjesztette láz. S itt a régi pestis, aminek baktériumát az indiai patkány bolhája terjeszti. Ez a patkány eljött Európáig, megjelent Ukrajnában. Sorolhatnánk sokáig a felmelegedés okozta károkat. De mi még külön besegítünk a kis házi kedvenceinkkel.
A háziállatokra gondol?
A domesztifikáció során a hagyományos háziállatokkal, a kutyával, macskával, baromfival, lóval, sertéssel szoros járványtani egységet alkottunk, ezek kórokozói alkalmazkodtak az emberhez. Most viszont megjelent a modern domesztifikáció, bekerült az otthonokba a tengerimalac, az ugróhörcsög, a szíriai hörcsög, a mókus, a papagáj, a kanári, s egyes helyeken majmot is tartanak, mert jól mutat. Be kellene tiltani az olyan plakátot, amin a fagylaltot egyik oldalról a gyermek, másikról a kutya nyalogatja.
Az újkori domesztifikáció és a turizmus „áldásai” mellett látnivaló, hogy a róka, a vaddisznó ma már bemegy a falvak, városok kertjeibe, utcáiba. És el is megyünk a betegségekért, mint azok az amerikai nők, akik Indiába mentek az amerikai árak negyedéért plasztikáztatni magukat. A plasztikai műtétek kiválóan sikerültek, mert jók az indiai orvosok, csak néhány hónap múlva hirtelen halállal haltak meg a plasztikázottak, mert egy új baktériumot is kaptak a műtétek során.
Nem túlzás tehát azt mondani, hogy ökológiai fenyegetés alatt élünk, minden vészvillogatás indokolt.
Állati fenyegetettségek
Időrendben az első volt a kergemarha-kór. Nyolc-tíz éve jelent meg a Pox majomvírus, illetve annak Marburg változata, öt éve pedig a madárinfluenza. Itt kell megemlíteni a Creutzfeldt-Jakob (CJD) és a Gerstmann-Staussler (GSS) szindrómát is.
Évszázada változatlan betegségcsoport: tularaemia, leptospirosis, lépfene.
Megváltozott jellegű: tuberkulózis, Q-láz
Új, eddig ismeretlen betegségek: Nyugat-Nilusi láz, Csikungunya láz, lymphocytás agyvelőgyulladás, lassa láz
A világ minden részén megjelent újabb, vagy megváltozott sajátosságú kórokozó: Zaire, (majomhimlő), Brazilia, (Aracatuba virus, poxvirus), Kina (SARS, coronavírus), Thai-Burma (Rickettsia felis, macskák bolháiban), , Malaysia (Nipahvirus), Anglia (kergemarhakór), Torovirus, Bornavirus, Chikungunya láz, Sindbisvírus, influenzavírus H5N1.
Emberben előforduló prion betegségek: Kuru, Creutzfeldt-Jakob (CJD) betegség, GSS Gerstmann-Staussler , vCJD a CJD új variánsa.
Állatokban előforduló prion betegségek: juhokban a scrapie (surlókór), előfordulásuk ismeretes még nyércekben, szarvasokban, szarvasmarhákban, antilopokban, és macskákban is.
hirado
2011.06.19. 12:15
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
