HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Péterfalvi: a függetlentől is függetlenebbnek kell lenni

t: 147

Péterfalvi: a függetlentől is függetlenebbnek kell lenni

Az Európai Unió irányelve nem váltotta be a kívánalmakat olyan értelemben, hogy egy egységes adatvédelmi törvény jött volna létra a tagországokban. Mindenki átültette a jogrendjébe valamilyen szinten az irányelvet, de különböző mértékben – jelentette ki Péterfalvi Attila, az Európai Unió alapjogi ügynökségének igazgatósági tagja a Magyar Televízió Az Este című műsorában.

Az újonnan felálló, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról szólva elismerte: igaz, hogy az Európai Unióban nincs olyan szabály, miszerint az adatvédelmet és az információszabadságot egy hivatal felügyelje. Ez modellválasztás kérdése, de nem jelent visszalépést. Nem azt jelenti, hogy a jogalkotó visszanyesi a jogokat, épp ellenkezőleg, bővíti a hatáskört.

Annak kapcsán, hogy a jövőben már nem az államfő és az Országgyűlés dönt az adatvédelmi hatóság elnökének személyéről, hanem a miniszterelnök, akinek jelöltjét a köztársasági elnök nevezi majd ki - parlamenti jóváhagyás nélkül - kilenc évre, Péterfalvi azt mondta: láttuk azt, ahogy a parlament választ politikai alkuk mentén. Megesett, hogy két évig üres volt az ombudsmani szék.

A szociális konzultáció kérdőívein szereplő vonalkódokról elmondta: nem vizsgálódott a témában, és a konkrét ügyben nem mondana semmit. Természetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az adatvédelmi biztos és a kormány között bizonyos ügyekben nincs egyetértés, véleménye szerint ezért is kell egy erős hatóságot létrehozni.

Arról, hogy Jóri András adatvédelmi biztos az Európai Bírósághoz tervez fordulni, mondván, nem lehet egy független intézményt megszüntetni, Péterfalvi úgy vélekedett: az új hatóságnak változatlanul függetlennek, sőt függetlenebbnek kell lenni, mint az ombudsman.

A közigazgatási tárca pénteken az Országgyűlés elé terjesztette az egységessé váló biztosi rendszer létrehozásáról, valamint az adatvédelmi ombudsman helyébe lépő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felállításáról szóló kétharmados, úgynevezett sarkalatos törvények javaslatait.

A két új jogszabály megalkotására a jövő év első napjától hatályos alaptörvény elfogadása miatt van szükség, a változtatások az új alkotmánnyal egy időben léphetnek érvénybe.

A kormány az alapvető jogok hatékonyabb és koncentráltabb védelmét reméli az eddigi négy országgyűlési biztos helyett létrejövő egységes biztosi rendszertől.

Az alapvető jogok biztosáról szóló indítvány alapján az ombudsman a jövőben nem csak állami szerveknél, hanem például bankoknál, cégeknél is eljárást indíthatna súlyos alapjogsérelem gyanúja esetén. Az előterjesztés akkor tenne lehetővé ombudsmani eljárást a hatóságnak nem minősülő szervezeteknél, ha olyan súlyos alapjogsérelem gyanúja merül fel, amely nagyobb csoportokat érint.

Ebben az esetben azonban korlátozottak a biztos vizsgálati jogosultságai, vizsgálat lefolytatását például nem kérheti, helyszíni ellenőrzést sem folytathat, helyette felvilágosítást, tájékoztatást kérhet.

Az alapvető jogok biztosát és két helyettesét az Országgyűlés választhatja kétharmados többséggel hat évre. Az alapvető jogok biztosa jogutódja az országgyűlési biztosnak, a kisebbségi biztosnak és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának. A hivatalban lévő ombudsman és két különbiztos hivatalban marad, a különbiztosok az alapvető jogok biztosának helyettesei lesznek az előterjesztés szerint.

hirado

2011.06.18. 12:06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek