A tiltakozók szerint nem ők költöztek a zajforrás közelébe, hanem az települt a nyakukra az építkezések után. A petíció aláírói Halásztelek, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Érd, Százhalombatta és Tököl lakosságának érdekeit képviselik.
Schreiber László, a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület elnöke a hirado.hu kérdésére elmondta: a sportrepülők, műrepülők reggeltől naplementéig gyakorolnak a repülőtéren, és nemcsak a napi 30-40 le- és felszállás a lényeg, hanem az, hogy ezek a gépek alkalmanként 1-2 órát is a levegőben tartózkodnak. Hozzátette: kedden és csütörtökön éjszakai repülést is gyakorolnak. Emellett rendszeresek az autó-, és motorversenyek.
Úgy fogalmazott: agressziót hajtanak végre az ott élőkkel szemben, hiszen veszélyeztetik az életüket, a biztonságukat, az élhető környezetet és a nyugalmukat is. Schreiber László hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a közvélemény megértené, hogy a térségben 1990 után indult meg a fejlődés, amikor befejezte működését a katonai célokra használt reptér, és úgy volt: soha többé nem használják erre az objektumot. Megismételte: a repülőteret soha nem használták polgári célokra, csak a 2004-es privatizáció után.
Az egyesületi elnök elmondta azt is, hogy a leszálló pályát 799 méteresre építették, mert a szabályozás szerint csak 800 métertől kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni. Mint közölte: az életük is veszélyben van, mert a reptértől már néhány száz méterre is lakóövezet található. Emlékeztetett arra, hogy decemberben történt egy halálos baleset, és csak a szerencsén múlt, hogy a gép nem lakóházra zuhant.
Schreiber László hangsúlyozta: első fokon már döntés született; a légügyi, a környezetvédelmi hatóság és az ÁNTSZ hozzájárult ahhoz, hogy negyedosztályú repülőtérré nyilvánítsák a tököli repteret. Hozzátette: petíciójukban – amelyhez már csatlakozott a Levegő Munkacsoport is – azt kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent a környéken élők nyugalmának visszaállításáért. Úgy fogalmazott: reméli, hogy a korábbi kormányokkal ellentétben, a mostani válaszol és érdemben foglalkozik a problémával.
Van pozitív példa is
Az Élhető Környezetünkért Egyesület, az Érd-Óváros Szent Mihály Alapítvány, a Százhalombattai Faluvédő Egylet és a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület a szerdán átadott petícióban azt írja: a kérdés az, hogy az új magyar kormány képes-e legalább annyira megvédeni polgárait életük, életminőségük veszélyeztetőivel szemben, mint a nem túl tehetős indiai kormány a néhány ezres dondria kondh törzs szentnek tartott (lak)helyét egy bauxitbánya konszernnel szemben, vagy a kifejezetten szegény kongói kormány néhány száz hegyi gorilla élőhelyét egy olajfúró vállalat ellen.
Emlékeztettek arra is, hogy a fideszes veszprémi önkormányzat leállította a szentkirályszabadjai repülőtér működését a széleskörű társadalmi tiltakozás hatására.
A többi között azért bíznak a kormányfőben, mert 2010. szeptember 29.-én, a Vas Népének úgy nyilatkozott: "adódik a kérdés: vajon tényleg szükség van-e ennyi reptérre? Az igazi kérdés azonban az, hogy az ott élő embereknek kellenek-e ezek a repterek."
Évek óta küzdenek a zaj ellen
A térségi társadalmi szervezetek azt kérik Orbán Viktortól, hogy a kormány ne támogassa a tököli objektum reptérré nyilvánítását és a repülések felújítását. Úgy fogalmaznak: a tét az itt élők számára rendkívüli: visszatérhetnek-e ahhoz az 1990 és 2004 közötti "aranykorhoz", amikor a szovjet katonai repülések négy évtizedes zajterrorja után a szovjet hadsereg kivonulásával a reptéren gyakorlatilag abbamaradtak a repülések. Ennek következtében emelkedtek a telekárak és a térség óriási fejlődésnek indult. Vagy marad-e a reményvesztettség és az őrület, a reptéren folyó fel- és leszállások, a műrepülések és az állandó gyakorló-oktató körözések, valamint a ráadásként kapott autó-, motorversenyek és edzések miatt.
A 14 évig tartó „csend” idején a többi között állami ösztönzésre a reptértől 1000-1200 méterre lévő laktanyákból Tökölön egy ezer lakásos lakótelep létesült, és a már meglévő, a repteret születése pillanatában körülölelő, a kifutópályától 200-500 méterre kezdődő halászteleki, szigethalmi, illetve az egy-két ezer méterre kezdődő szigetszentmiklósi, érdi, százhalombattai kertvárosi övezetek tovább bővültek.
Mint írják: mindenkinek logikus volt, hogy ez a hely a lakóházak extrém közelsége, a védőtávolságok hiánya miatt a repülésre mind repülésbiztonsági, mind zajvédelmi, mind egészségvédelmi okok miatt alkalmatlan, korábban is csak az embertelen szovjet rendszer miatt volt lehetséges, tehát többé, az európai magyar demokráciában ilyen nem lesz.
Az itt élőknek ez a meggyőződése dőlt romba egy pillanat alatt, amikor 2004-ben a létesítmény privatizációjakor felmerült a repülés felújításának a rémképe. Ez ellen, fél évvel a döntés előtt azonnal nagyszabású lakossági, önkormányzati tiltakozás kezdődött, 1280 aláírással, a szigethalmi önkormányzat támogatásával, amelyben már akkor részt vettek más települések lakói, szervezetei is. Még Tököl önkormányzata is ellenezte a repülés felújítását, és egy logisztikai központban gondolkodott. Az akkori állam ennek ellenére eladta az ingatlant, méghozzá úgy, hogy hozzájárult a repülés megvalósításához. A tiltakozások folytatódtak több városban tartott közmeghallgatásokon, fórumokon, félpályás útlezárásos demonstrációval, újabb aláírásgyűjtésekkel, petícióval a környezetvédelmi miniszterhez 2007-ben, majd 2008-2009-ben a miniszterelnökökhöz.
A petíció szövege az Élhető Környezetünkért Egyesület honlapján olvasható:
www.elhetokornyezetunkert.hu
hirado
2011.06.12. 10:53