Pénteken benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az egyes egészségügyi törvények módosításairól szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés elfogadása esetén a táppénzen lévők akár soron kívüli ellátásban részesülhetnek, szigorodnak a gyógyszergyártókra és -forgalmazókra vonatkozó szabályok. Az indítvány rendezi az egészségügyi dolgozók ügyeleti díjait, továbbá kimondja: a szakmai kamarákba való belépés illetékmentes.
A törvényjavaslat célja: "elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglaltak végrehajtása, az egészségügyi ágazati törvények pontosítása".
Fontos cél, hogy a táppénz megfeleljen rendeltetésének, tehát a biztosítási jogviszonyban álló betegség miatt keresőképtelenné vált emberek kapjanak pénzbeli ellátást. A biztosítási jogviszony megszűnése utáni keresőképtelenség esetén járó passzív táppénzt eltörlik.
A táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézményekben soron kívül kell fogadni, ha a keresőképtelenségét okozó betegség miatt veszik igénybe az ellátást. Így segítenék, hogy a táppénzen lévők gyors ellátásnak köszönhetően minél hamarabb munkába állhassanak.
A gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok a gyógyszertámogatás kiadási és bevételi oldalát akarják egyensúlyban tartani, valamint a költségvetési törvényben meghatározott háromszáz milliárd forintos egyenleg tartása a cél - írja a javaslat. Ezért a júliustól életbe lépő a szabályok szerint a jelenlegi 12-ről 20 százalékra emelkednek a gyógyszergyártói befizetések. Meghatároznák a referencia ársávot is, amely a referenciaterméknél öt százalékkal olcsóbb és drágább gyógyszerek körét jelenti.
Az egészségügyi törvény bevezeti a közoktatási intézményekben a "teljes körű iskolai egészségfejlesztést".
A javaslat elfogadásával megszűnik a Nemzeti Egészségügyi Tanács, mivel az indoklás szerint tagjainak kiválasztása és egyéb eljárási szabályok körül kialakult viták nem tették lehetővé érdemi szakmai párbeszéd kialakulását, érdemi döntések meghozatalát. Feladatait, a május elsejével felálló új szakmai kollégiumi rendszer látja majd el.
Az indítvány az egészségügyi dolgozók ügyeleti idejét, díjazását is rendezi. Kimondja: „a heti munkaidő legmagasabb időtartamába az egészségügyi ügyelet teljes időtartamát be kell számítani". Eszerint a munkavállaló bérét az alapbérére, illetve a közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegészíteni, ha az ügyeleti feladatok, illetve az emiatt kiadott pihenőidő miatt a rendes munkaidő egészét egészségügyi ügyeleten kívül nem dolgoztatta le a munkáltató.
hirado
2011.05.28. 12:52