HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > MOL-sikersztori - a hazai piacra nem jut a kurd olajból
Irakban végez próbafúrásokat a MOL és úgy tűnik a magyar olajtársaság kereskedelmi mennyiségű olajat talált. Előzetes mérések szerint a kurdisztáni régió óriási olajkészleteket rejt, amelyet Szaddam Husszein rezsimje politikai okokból nem tárt fel.
Ráadásul a háború vége óta az ország északi része biztonságosabb, így nem véletlen, hogy külföldi olajvállalatok néhány év alatt több milliárd dollárt fektettek be – ennek járt utána az Este.
A Kurd Regionális Kormány autonóm területet és külön parlamentet hozott létre. Itt jóval nagyobb a biztonság, nincsenek merényletek, emberrablások. A külföldi olajvállalatok néhány év alatt több milliárd dollárt fektettek be a régióban. Kurdisztánban a jelenleg napi százezer hordós kitermelés egy-két éven belül a duplájára is emelhető. A MOL 2007-ben döntött úgy, hogy két kutatási blokk megszervezésével belép az ország olaj- és gázkutatási piacára.
A helyiek azt remélik, a külföldi olajcégek részt vállalnak az infrastruktúra kiépítésében és az életszínvonal emelésében. A MOL helyi leányvállalatán, a Kalegranon kersztül iskolatámogatást tervez és mozgó orvosi bázist is telepíteni akarnak. Emellett a helyieknek munkalehetőséget kapnak például a MOL helyi biztonsági egységében.
A legfontosabb szakmai feladatokat a magyarok látják el, kurd olajipari szakértő nincs, mert a bagdadi kormány az elmúlt évtizedekben tiltotta, hogy az olajiparban kurd szakembereket is kiképezzenek. Szaddám Huszein bukása után tizenhét ország több mint negyven olajcége érkezett a régióba, és nemzetközi befektetések kezdődtek az építőiparban és a gazdaság számos más területén is. A kurd kormány kedvezményekkel próbálja idecsábítani a befektetőket. A cégek például 10 éves, meghosszabbítható adómentességet kapnak, és vámmentességet is lehet kérni, a beruházáshoz szükséges anyagok behozatalára.
Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgatója az Estében a kutatások állásáról szólva hangsúlyozta: korábban is jelen voltak a térségben, de „Kurdisztán valóban egy sikersztori”. Két mezőben vagyunk érdekeltek, az egyikben húsz százalékos részesedéssel, a másikban nyolcvan százalékos részesedéssel. Utóbbi mezőn már az első fúrásunk sikeres volt, ami azért fontos, mert egyetlen fúrás 30-40 millió dollárba kerül.
2007 óta több mint százmillió dollárt költött el a cég. 2012-ig még ugyanennyit terveznek, és csak utána kezdődnek a további beruházások, utána hozhat bevételt is a befektetés. Az itt kitermelt olajat nem Magyarországon fogjuk értékesíteni mondta az elnök, hanem a világpiacon, a hazai ellátást továbbra is az orosz beszállításból fogjuk fedezni.
A Mol jövőbeni fejlesztési terveiről szólva az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: az idei évben azért sem fizetett osztalékot a vezetés, mert sok olyan korábbi tervük volt, amit elhalasztottak, visszafogtak. Ilyen volt a hazai erősebb dízeltermelés a horvátországi fejlesztések folytatása, az ottani finomítókban a kitermelés növelése és külföldön Irakhoz hasonló projekteket szeretnénk továbbvinni – fűzte hozzá Hernádi Zsolt.
hirado
2011.05.23. 10:49
t: 454
MOL-sikersztori - a hazai piacra nem jut a kurd olajból
Irakban végez próbafúrásokat a MOL és úgy tűnik a magyar olajtársaság kereskedelmi mennyiségű olajat talált. Előzetes mérések szerint a kurdisztáni régió óriási olajkészleteket rejt, amelyet Szaddam Husszein rezsimje politikai okokból nem tárt fel.Ráadásul a háború vége óta az ország északi része biztonságosabb, így nem véletlen, hogy külföldi olajvállalatok néhány év alatt több milliárd dollárt fektettek be – ennek járt utána az Este.
A Kurd Regionális Kormány autonóm területet és külön parlamentet hozott létre. Itt jóval nagyobb a biztonság, nincsenek merényletek, emberrablások. A külföldi olajvállalatok néhány év alatt több milliárd dollárt fektettek be a régióban. Kurdisztánban a jelenleg napi százezer hordós kitermelés egy-két éven belül a duplájára is emelhető. A MOL 2007-ben döntött úgy, hogy két kutatási blokk megszervezésével belép az ország olaj- és gázkutatási piacára.
A helyiek azt remélik, a külföldi olajcégek részt vállalnak az infrastruktúra kiépítésében és az életszínvonal emelésében. A MOL helyi leányvállalatán, a Kalegranon kersztül iskolatámogatást tervez és mozgó orvosi bázist is telepíteni akarnak. Emellett a helyieknek munkalehetőséget kapnak például a MOL helyi biztonsági egységében.
A legfontosabb szakmai feladatokat a magyarok látják el, kurd olajipari szakértő nincs, mert a bagdadi kormány az elmúlt évtizedekben tiltotta, hogy az olajiparban kurd szakembereket is kiképezzenek. Szaddám Huszein bukása után tizenhét ország több mint negyven olajcége érkezett a régióba, és nemzetközi befektetések kezdődtek az építőiparban és a gazdaság számos más területén is. A kurd kormány kedvezményekkel próbálja idecsábítani a befektetőket. A cégek például 10 éves, meghosszabbítható adómentességet kapnak, és vámmentességet is lehet kérni, a beruházáshoz szükséges anyagok behozatalára.
Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgatója az Estében a kutatások állásáról szólva hangsúlyozta: korábban is jelen voltak a térségben, de „Kurdisztán valóban egy sikersztori”. Két mezőben vagyunk érdekeltek, az egyikben húsz százalékos részesedéssel, a másikban nyolcvan százalékos részesedéssel. Utóbbi mezőn már az első fúrásunk sikeres volt, ami azért fontos, mert egyetlen fúrás 30-40 millió dollárba kerül.
2007 óta több mint százmillió dollárt költött el a cég. 2012-ig még ugyanennyit terveznek, és csak utána kezdődnek a további beruházások, utána hozhat bevételt is a befektetés. Az itt kitermelt olajat nem Magyarországon fogjuk értékesíteni mondta az elnök, hanem a világpiacon, a hazai ellátást továbbra is az orosz beszállításból fogjuk fedezni.
A Mol jövőbeni fejlesztési terveiről szólva az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: az idei évben azért sem fizetett osztalékot a vezetés, mert sok olyan korábbi tervük volt, amit elhalasztottak, visszafogtak. Ilyen volt a hazai erősebb dízeltermelés a horvátországi fejlesztések folytatása, az ottani finomítókban a kitermelés növelése és külföldön Irakhoz hasonló projekteket szeretnénk továbbvinni – fűzte hozzá Hernádi Zsolt.
hirado
2011.05.23. 10:49
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
