HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Bizottság vizsgálja a cukorgyárak privatizációját

t: 564

Bizottság vizsgálja a cukorgyárak privatizációját

Az egykori 12 cukorüzemből mára csak egy maradt, az is osztrák tulajdonban van, így behozatalra szorulunk. Ez pedig az árakon is látszik - hangzott el az MTV Híradójában.

Februárban a cukor ára néhány nap alatt majdnem megduplázódott - az emberek pedig féltek, hogy még drágább lesz, ezért akár a szokásos mennyiség háromszorosát is eladták a boltok. Cukorhiány pedig bármikor kialakulhat, hiszen az elmúlt években teljesen leépült az ágazat

Már csak a fű nő az egykori petőházi cukorgyár helyén

A rendszerváltáskor még 12 cukorgyár működött Magyarországon: ez volt a magyar feldolgozóipar egyik zászlóshajója. Utána több gyárat is privatizáltak, majd bezártak. Végül csak egy üzem maradt, Kaposváron, de az is osztrák tulajdonban van.

A Híradó riportja szerint fideszes képviselők most parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték, hogy kivizsgálják az ágazat szinte teljes leépülésének okát. És azt is, hogy miért mondott le az MSZP-SZDSZ kormány - két évvel az uniós csatlakozás után - a magyar cukortermelés nagy részéről.

Sehol sem volt ekkora kvótacsökkentés

Font Sándor, az OGY mezőgazdasági bizottságának elnöke szerint ilyen mértékű kvótacsökkentést egyetlen ország sem hajtott végre eddig. Fischer Béla, a cukorterméktanács elnöke pedig arról beszélt, hogy a hibás döntést a termelők egy része is támogatta. Akkoriban ugyanis inkább kukoricát termesztettek."Rendkivül jók és biztatóak voltak a felvásárlási árak, tehát a termelők egy része is úgy gondolta, hogy talán nem biztos, hogy a cukorrépában kell a jövőbeni boldogulást keresni. Mindehhez egy rendkivűl magas európai ösztönzés tartozott" - tette hozzá. Vagyis, hogy minden ország mondjon le kvótájának egy részéről.

Brazília leállította a cukorszállítást Európába

Az unió akkori vezetői ugyanis egy vitatható kölcsönügyletet kötöttek Braziliával. A világ legnagyobb cukortermelője kölcsönt kapott az Európai Uniótól, amelyet egy idő után cukorban kezdett el törleszteni. Emiatt felesleg alakult ki Európában. Idén azonban az olajválság miatt Brazilia a cukornádból inkább bioetanolt, azaz üzemanyagot állított elő. Ezután leállította szállításait az Európai Unióba. A többletből hirtelen hiány lett és emiatt mindenütt Európában megdrágult a cukor. Nálunk az átlagosnál is jobban - hangzott el a Híradóban.

A riport kitért arra is, hogy egy 35 hektáros területen hamarosan új cukorgyár épülhet. Kapuvári gazdák fognának össze, tervüket információink szerint a kormány is támogatná, hogy ne kelljen külföldről behozni a drága cukrot.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke és Szarvas Béla, a Korona Vagyonkezelő Szövetkezet koordinációs igazgatója az Este című műsorban beszélt a témáról.

Elhibázott lépés volt a cukorreform

Az uniós agrárreform első intézkedésének hatására az elmúlt 5 évben drámai gyorsasággal szertefoszlottak a cukoripar reményei - jelentette ki Font Sándor, majd hozzátette: Magyarország uniós csatlakozásakor még minden kedvezőnek és szépnek tűnt a honi cukoriparban. De Brüsszel 2006-os cukorreformjának Magyarország lett a vesztese. A pillanatnyi gazdasági felemelkedés érdekében pedig olyan mértékű cukorkvótát adtunk el, amennyit egyik ország sem. Majd pedig beengedtük az országba a multikat, azt gondolván, hogy kultúrájukat is hozzák majd magukkal. Ez sajnos nem így történt, szinte gyarmatosították Magyarországot.

Már elkéstünk a felelősök megbüntetésével

Szarvas Béla szerint pedig már elkéstünk a felelősök megbüntetésével, hiába keressük, kinek állt érdekében akkor tönkretenni a cukoripart: inkább azon kell lenni, hogy az elkövetkező években megtanuljuk, mit hogyan kellett volna csinálni. Első sorban azt, hogy ne a mának, hanem a távoli jövőnek éljünk: a most megalakuló gazdasági társulás fő feladata az, hogy hosszú távra biztosítson gazdának, eladónak és vevőnek munkát és megélhetést.

hirado

2011.05.19. 10:53

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek