Az új választási rendszerről szóló elképzeléseiket ismertették a parlamenti pártok kedden az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság ülésén. A felszólalásokból az derült ki, hogy a többség fenntartaná a vegyes rendszert.
A Fidesz eddig is a vegyes rendszert támogatta
Vitányi István (Fidesz) emlékeztetett, a tavaly májusban a választásról benyújtott kormánypárti indítványban egyértelműen a vegyes rendszert támogatták. Hozzátette, az előterjesztésben ugyan lehetnek változások, de "a vegyes választási rendszer látszik a többi párt részéről is elfogadhatónak".
Az MSZP nem szeretne díszítősor lenni
A szocialista Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP hosszú évek óta az arányosabb rendszer pártján áll. Az egy évvel ezelőtt benyújtott javaslatukban ugyan egy tisztán listás rendszert vázoltak, de - mint fogalmazott - nyitottak a kérdést illetően. A politikus szerint a választási rendszer átalakításával kapcsolatos "jelek" hasonlóak az alkotmányozás folyamatában tapasztaltakhoz. "Ahogy hirtelen megnevezték" Szájer József fideszes európai parlamenti (EP) képviselőt, "aki majd a magyar népnek alaptörvényt bocsát ki magából, hasonló rémes jelek látszódnak most is" - fogalmazott, utalva arra, hogy a szintén fideszes EP-képviselőt, Áder Jánost felkérték a kormánypártok a választójogi reform megalkotásának koordinálására.
Lamperth Mónika kijelentette: garanciát kérnek arra, hogy ami az albizottságban folyik, az egy érdemi előkészítő munka, mert az MSZP demokratikus díszítősort nem akar játszani ebben a történetben.
Az LMP változtatna a rendszeren
Az LMP-s Karácsony Gergely úgy vélekedett, a vegyes rendszer megtartása, de egyúttal a szisztéma arányosítása együtt olyan irány lehet, amelyet minden parlamenti párt támogatni tud. Javaslatuk szerint a parlament körülbelül 260 tagú lenne. A kormányoldal által tervezett 200 tagú Országgyűlésről a képviselő úgy foglalt állást, hogy ebben az esetben minimum 110 egyéni választókerület kellene ahhoz, hogy ne sérüljenek az alapelvek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvényben nem rögzítik a 200 tagú parlamentet. Erre reagálva az albizottság KDNP-s elnöke, Salamon László úgy reagált, "alkotmányjogi szépészeti" okból nincs helye az új alaptörvényben parlamenti képviselői létszámnak. A határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban az LMP elképzelése az, hogy egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, amely a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne.
A Jobbik szerint a határon túli szavazások technikai lebonyolítása problémát vet fel
A jobbikos Gyüre Csaba közölte: pártja a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja, ez ugyanis a társadalmi igazságosság egyik alapvető kérdése. Kifejtette: a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban 26 fős képviselői létszámnövekedést kezdeményeztek a már benyújtott törvénymódosítási javaslatukban, amellyel a listán szerezhető mandátumok számát emelnék. A határon túl élő magyarok aktív vagy passzív szavazati jogát illetően nyitottak mindkét irányban - tette hozzá Gyüre Csaba, rámutatva arra is, hogy a határon túliak szavazásának technikai lebonyolítása számos problémát vet fel.
Salamon László az ülésen emlékeztetett, hogy a paritásos albizottság mandátuma június 30-án jár le, a parlamentnek pedig december 31-ig mindenképpen meg kell alkotnia a választójogi törvényt, ugyanis ha nincs új jogszabály, nem lehet időközi választást tartani január 1-je után az Alkotmánybíróságnak a mostani egyéni választókerületi rendszert megsemmisítő korábbi döntése miatt.
hirado
2011.05.11. 10:55