HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Hoffmann Rózsa racionalizálna, a rektorok aggódnak
Az államtitkár úgy fogalmazott: egyáltalán nem biztos abban, hogy bármilyen integráció lesz a felsőoktatásban, de ha ez megtörténne, akkor az szerinte nem jelentené feltétlenül az önállóságukat elvesztő intézmények bezárását.
Hoffmann Rózsa szükségtelennek nevezte azon karok további támogatását, amelyeken kevés a hallgató, illetve munkaerő-piaci problémákkal küzdenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami segítségtől esetleg eleső egyetemek vagy főiskolák magánintézményként folytathatják működésüket.
A Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva azt mondta: az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre csak egy-két hónapon belül születhet meg a válasz. Hangsúlyozta: a rektorokkal korábban megkezdett konzultációt folytatva csütörtökön négy intézmény vezetőjével tanácskozik arról, hogyan lehet "a legkisebb fájdalommal" elvégezni a szükséges racionalizálást.
Kutatóegyetemek: a szakmai szempontokra is figyelni kell
A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.
Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, ez azonban csak akkor hozhat tartós eredményt, ha abban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak. Az MTI-hez eljuttatott közös, csütörtöki keltezésű állásfoglalást Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fábián István, a Debreceni Egyetem, Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora írta alá.
Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható. A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.
Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás rektor az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az intézményt nem keresték meg, konzultációt velük nem folytattak. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Hangsúlyozta: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték.
A kiszivárgott tervek
Az origo.hu birtokába került koncepció szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.
Információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe.
hirado
2011.05.05. 11:15
t: 964
Hoffmann Rózsa racionalizálna, a rektorok aggódnak
Az államtitkár úgy fogalmazott: egyáltalán nem biztos abban, hogy bármilyen integráció lesz a felsőoktatásban, de ha ez megtörténne, akkor az szerinte nem jelentené feltétlenül az önállóságukat elvesztő intézmények bezárását. Hoffmann Rózsa szükségtelennek nevezte azon karok további támogatását, amelyeken kevés a hallgató, illetve munkaerő-piaci problémákkal küzdenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami segítségtől esetleg eleső egyetemek vagy főiskolák magánintézményként folytathatják működésüket.
A Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva azt mondta: az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre csak egy-két hónapon belül születhet meg a válasz. Hangsúlyozta: a rektorokkal korábban megkezdett konzultációt folytatva csütörtökön négy intézmény vezetőjével tanácskozik arról, hogyan lehet "a legkisebb fájdalommal" elvégezni a szükséges racionalizálást.
Kutatóegyetemek: a szakmai szempontokra is figyelni kell
A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.
Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, ez azonban csak akkor hozhat tartós eredményt, ha abban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak. Az MTI-hez eljuttatott közös, csütörtöki keltezésű állásfoglalást Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fábián István, a Debreceni Egyetem, Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora írta alá.
Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható. A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.
Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.
Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás rektor az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az intézményt nem keresték meg, konzultációt velük nem folytattak. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Hangsúlyozta: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték.
A kiszivárgott tervek
Az origo.hu birtokába került koncepció szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne.
Információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem, illetve főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe.
hirado
2011.05.05. 11:15
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
