„Reményeink szerint a hétfőn aláírásra kerülő alaptörvény egy újabb ezeréves jövőről szól majd, ahogy az hivatkozási alapként, a preaumbulumban szerepel. Remélhetőleg egy örömteli jövőről szól, melynek alkotói a következő nemzedékek lesznek” – mondta a műsorban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Hangoztatta: mivel ez az Európában megalkotott legfrissebb alkotmány, ezért igyekeztek beépíteni azokat az elemeket, melyeket a jog- és társadalomtudomány az elmúlt húsz évben felhalmozott.
Példaként hozta fel a jövő generációk érdekeinek és biztonságának körülírását, mely a politikus szerint nemcsak az előző alkotmányhoz képest is gazdagabb, de Európában is egyedülálló. Emellett, mint mondta, az alaptörvényben benne szerepel az elmúlt 20 év világ, illetve európai történéseinek hozadéka is. „Ez nem azt jeleni, hogy tökéletes az alkotmány, de józanésszel vállalható” - közölte.
Hozzátette: vannak olyan tételek, melyek eddig az elmúlt 20 évben nem szerepeltek az alkotmányban. Ezek közé sorolta például az Isten nevével való kezdést, még ha az a Himnusz idézete is, valamint, hogy a preambulum hivatkozik a kereszténységre.
„Rájöttünk, hogy ezek azok az értékek, melyek nemcsak európai civilizációt, de a magyar államiságot és kultúrát is összetartják. Nem a múltba révedés miatt, hanem azért, mert a jövőt is ez határozhatja meg” – jelentette ki Kövér László.
A politikus elismerte: felelősei voltak az elmúlt időszak történéseinek, de „megadatott az a lehetőség, hogy korrigáljuk az elmúlt húsz év tévedéseit”.
Mint mondta, lerakták egy új Magyarország alapjait a jogrendszer tetejét jelképező alkotmány keretében. Ez erkölcsi értelemben vett összegzése is, amit gondolnak Magyarország jövőjéről – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: „Engem nem hoz ki a sorsomból az, ami az alkotmányozás körül zajlik, mert az elmúlt húsz évben is ez történt.”
„Ezt a fajta sehova sem, vagy éppen hogy zsákutcába, válságba vivő terméketlen, ideológiai háborúsdit zárja le ez az alaptörvény. Ha tetszik ez azoknak, akik ebben a küzdelemben alul maradtak, ha nem” – közölte az Országgyűlés elnöke.
„Kivívtuk a jogot arra, hogy a saját hazánkban egyenrangú polgárok lehessünk. És ami nekünk fontos érték, azt is ki merjük nyilatkoztatni, arról is merjünk beszélni. Uram bocsá’ azokat is tekintsük olyan értékeknek, amelyek körül az életünket szervezni kell: Istenről, kereszténységről, családról, múltról, hazáról, hagyományról, munkáról, kötelességekről, felelősségről, ilyesmikről beszél ez az alaptörvény, és úgy gondolom, hogy minden normális civilizációnak ezek az alapjai” – vélekedett.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta: magánemberként elmegy Lengyelországba, a częstochowai zarándoklatra. A felkérésre azonnal igent mondott. Ez egy népdiplomáciai gesztus is, merthogy Lengyelország követi a magyar uniós elnökséget – tette hozzá. Így ez arról is szól, hogy a magyar nép átadja a lengyeleknek az uniós elnökséget. Elmondta: magánemberként, mint református, fővédnökként pedig, mint az országgyűlés elnöke vesz részt az úton.
Aki igazán hisz, az nem lehet pesszimista – válaszolta a jövőre vonatkozó kérdésre. „Kaptunk egy esélyt arra mi magyarok, hogy amit az elmúlt 20, illetve 100 esztendőben elromlott, kijavítsuk. A sorsunk alapvetően a saját kezünkben van”.
hirado
2011.04.25. 11:56