Makai Lajos, a Magyar Bírói Egyesület elnöke az MTV Ma reggel című műsorában elmondta, véleménye szerint a magyar bírói kar érdekérvényesítő lehetőségei és képességei elég korlátozottak. Az egyesület úgy gondolja, hogy Baka András ebben az ügyben – amit a lehetőségek engedtek – mindent megtett.
A Magyar Bírói Egyesület a Nemzetközi Bírói Egyesület tagjaként beszámol a nemzetközi intézménynek a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről, jelen esetben a fennálló nyugdíjügyről is. A szervezet bírói ajánlásokat tud tenni, amelyek azonban nem kötelező érvényűek.
Lassuló ügymenet, negyvenezer újratárgyalandó ügy
Kétszázhuszonnyolc olyan bíró van, akiknek nem áll módjukban folytatni tevékenységüket, mivel betöltik 62. életévüket. Több vélemény szerint is ez a lépés jelentősen hátráltatja majd a bíróságok munkáját. Az érintett bírók 2012. január elsejétől már nem végezhetik munkájukat a nyugdíjazás miatt. Makai Lajos szerint ezzel az a fő probléma, hogy a kiesett bírói szám nem pótolható egyik napról a másikra. Véleménye szerint átmeneti intézkedésekre lenne szükség, hogy a bírói helyeken zökkenőmentes legyen a váltás.
Kérdés, hogy mire elég a december 31-ig hátralévő idő, mivel a jelenlegi szabályozás szerint a bírákat megilleti a felmentési idő, ugyanakkor a pótlásra pályázatokat kell kiírni, azokat el kell bírálni – ez talán hosszabb időt fog igénybe venni a Magyar Bírói Egyesület elnöke szerint.
Makai Lajos úgy véli, a 62 éves kor nagyon korai a nyugdíjazáshoz – a bírói korhatás az 1800-as évek végétől 70 év volt. Mint elmondta, a 62 év átmeneti időszak, mivel a későbbiekben 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, de mivel a jelenlegi nyugdíjrendelkezések szerint, aki 1952. január 1. előtt születtek, azok 62 éves korban válnak nyugdíjra jogosulttá.
Csaknem negyvenezer ügy vár átszignálásra – lévén, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó, és az eljárásügyi szabályok, amennyiben a bíró személyében vagy a bírói tanácsban változás van, akkor az eljárás megismétlését írják elő.
"Megalázó" a bírókat érintő nyugdíjszabályozás
Amikor felmerült, hogy a bírók nyugdíjba vonulását az általános nyugdíjkorhatárhoz igazítják, akkor a Legfelsőbb Bíróság elnöke a megyei bírókkal és az öt ítélőtábla vezetőjével együtt írt tiltakozó közleményt, amelyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak nevezték a döntést.
Az aláírók egyike Havasiné Orbán Mária, a Győri Ítélőtábla elnöke volt: „Mélyen megalázó. A bírói kar elbizonytalanodott, a hivatásrend soha nem volt ilyen bizonytalan helyzetben” – jegyezte meg.
A Csongrád Megyei Bíróság bírája, Ravasz László szerint azonban a valódi bírói függetlenséghez szükség van arra, hogy a Kádár-korszakban szocializálódott bírók kivonuljanak az ítélkezésből.
A Fővárosi Bíróság éves összbírói értekezletén lemondásra szólították fel a Legfelsőbb Bíróság elnökét, mert erélyesebb fellépést vártak volna tőle a kormányzat terveivel szemben. Szóvivője szerint Baka András visszautasította a bírálatokat, mert minden, a bírákat érintő ügyben megszólalt.
Szűcs Péter, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője hozzátette: a nyugdíjügyben is többször felemelte szavát az elnök bírótársaivel együtt, ennél többet a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem tehet. Mint mondta, ő nem politikus, nem szervezhet demonstrációt, ellenben felemeli a szavát, ha úgy érzi.
hirado
2011.04.21. 10:50