HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Ez lesz a hús az alaptörvény csontján
Az új alkotmány sok fontos részletkérdésnél csak annyit ír elő, hogy a témában sarkalatos törvényt kell hozni. Ez kétharmados törvényt jelent, amelyek közül többet is még idén el kell fogadnia az Országgyűlésnek ahhoz, hogy újévkor hatályba léphessen a húsvéti alkotmány. Sok még a homályos pont, például a választójogi törvény körül és az sem látszik, hogy a bíróságokat ki és hogyan vezeti majd.
Választási reform, pártfinanszírozás, képviselők, bírák és ügyészek jogállása, honvédelmi kötelezettség - több mint harminc helyen emleget a hétfőn elfogadott alkotmány sarkalatos törvényeket. Ezek a csak kétharmaddal elfogadható és módosítható, vagyis a jövőbeli kormányok által csak bajosan változtatható jogszabályok határozzák meg számos fontos terület részletszabályait. A sarkalatos törvényeken fog múlni, hogy a gyakorlatban mit jelentenek majd az alkotmány önmagukban sokszor megfoghatatlan rendelkezései. A kormány azt ígérte: a még hiányzó sarkalatos törvényeket az idén megalkotja a parlament, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig megígérte, hogy néhány már májusban az országgyűlés elé kerülhet.
"A látszat ellenére a valóság az, hogy az alkotmány hétfői elfogadása nem az alkotmányozási folyamat vége, hanem a kezdete, mert a kétharmados törvények feketelevese bizony még hátra van" – jelentette ki az alkotmány ellen tiltakozó pénteki tüntetésen Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője. A sarkalatos törvényekben rejlő veszélyre figyelmeztetett hétfői előadásában Tölgyessy Péter is. A politikai elemző azt mondta: az első ilyen, már elfogadott kétharmados jogszabály, a médiatörvény hangzatos deklarációval kezdődik a sajtószabadságról, mégis visszavesz ezekből a jogokból. Tölgyessy szerint félő, hogy az alkotmány és a további sarkalatos törvények viszonya is hasonló lesz majd. Sólyom László is aggódott: a volt államfő úgy fogalmazott, hogy a sarkalatos törvényeknél kísért "1989 rossz szelleme", holott ma semmi sem kényszerít arra, hogy az alapjogok és az intézmények alapvető garanciái ne az alkotmányba legyenek foglalva.
A választás is másképp lesz
A választási törvényben biztosan nagy átalakítások lesznek. Az szinte bizonyos, hogy az új törvény értelmében sokkal kevesebb képviselő marad. A 386 helyett valószínűleg 200. (Egyébként páratlan számú képviselő lehet, hogy hasznosabb lenne, mert például Csehországban 2006-ban hónapokig nem lehetett kormányt alakítani, miután a baloldali és jobboldali pártoknak is pont ugyanannyi képviselőjük volt, éppen száz-száz politikus próbált kormánytöbbségként megjelenni.)
A kisebb parlamenttel a Fidesz spórolást ígért. A karcsúsítást legkevésbé az LMP támogatta az eddigi vitákban, a párt szerint demagógia, hogy ezzel érezhetően lehet segíteni az eladósodott országon.
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy milyen rendszerben lehet majd megválasztani a kétszáz képviselőt. A Fidesz még tavaly nyár elején készített javaslatokat, de ezeket hónapok óta jegelik. A tavalyi terv szerint maradna a vegyes rendszer: vagyis emberre és pártra is lehetne szavazni.
A legutóbb nyilvánosságra hozott elképzelés szerint megszűnnének a területi listák, és helyette lenne egy egységes országos pártlista, vagyis minden megyében ugyanazokra a pártokra lehetne szavazni. Valószínűleg marad a kompenzációs lista is (erre nem lehet szavazni, innen a töredékszavazatok után járó mandátumokat osztják el).
Nagyon érdekes lesz, hogyan rajzolják majd át az egyéni választókerületek határait. Nyilván kevesebb lesz az egyéni képviselő is (most 176 van), és nyilván elképesztő viták lesznek, hogy a hagyományosan balra szavazó körzeteket hozzácsapják-e nagy jobbos tömbökhöz, például a budai hegyvidék és Angyalföld alkot-e majd egy választókörzetet.
Orbán Viktor megígérte, hogy választójogot kapnak a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok is. Ennek problémáiról már egyszer részletesen értekeztünk, azóta sem látszik világosan, ezt hogyan lehetne igazságosan megoldani.
Ahogy nem látszik az sem, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét hogyan építsék be a rendszerbe. Hogy csak egy dilemmát említsünk: ha mind a 13 elismert kisebbség csak egy-egy helyet kapna a 200 fős parlamentben, akkor máris nagyon sokan lennének, és nyilvánvaló hogy ez sem lenne igazságos, hiszen cigányból sokkal több él itt mint örményből.
Egészen biztos, hogy változik az önkormányzati választás rendszere is, legalább annyiban, hogy nem négy, hanem ötévente lesznek helyi választások, hiszen ez benne van az új alkotmányban. Itt a kisebb képviselői létszámról már döntöttek tavaly, októberben már ez alapján tartották a választásokat, úgyhogy nagy változás a választási rendszerben nem várható.
Kósa Lajosnak döntenie kell Debrecen és a Kossuth tér között
A sarkalatos törvények közé fog tartozni az is, amelyik az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályait fogja rögzíteni. Amit már biztosan lehet tudni, hogy a jelenlegi szabályok szigorodnak, és képviselők 2014-től nem lehetnek majd polgármesterek is.
A miniszterelnök szerint nem azért akarják bevezetni ezt, mert az ilyen emberek két helyről kapnak fizetést. Orbán Viktor egy márciusi rádióinterjúban azzal indokolta a tervet, hogy a parlament létszáma kétszáz fősre csökken majd, ott pedig "nem ülhet 50-100 polgármester, mert akkor beszűkülne a politikai osztály, ami egészségtelen lenne".
Az októberi önkormányzati választáson a Fidesz-frakció körülbelül egyharmadát, 76 képviselőt választottak meg valamely település polgármesterévé.
Jönnnek a járások
Valószínűleg 2013-tól újra lesznek járások, mint a helyi közigazgatás új egységei. Továbbá a települési jegyzők kormányzati felügyelet alá kerülnek. Javában készül az a törvény is, ami alapján hatáskörök kerülnek önkormányzatiból állami kézbe. Elsősorban iskolákat és kórházakat vehet át az állam a településektől, de ennek részleteiről még nagy a vita a Fideszen belül.
Az önkormányzati struktúra Budapesten alakulhat csak át érdemben, ha jól értjük a kormány terveit. Az viszont nem dőlt el, hogy a kerületek és a főváros közti új hatalommegosztásnak a sok kicsi, vagy az egy nagy lesz-e a nyertese. A fideszes kerületi polgármesterek többsége most parlamenti képviselő is, és azzal zsarolnak állítólag, hogy lebontják a kétharmados többséget, ha a Fidesz választási ígéretéhez híven gyengíti a helyi hatalmukat.
Kúria és a dühös bírák
A bírákkal máris nagyon összeveszett a kormány az alkotmányba került korai kényszernyugdíjazásuk miatt. Pedig az új bírósági igazgatási rendszer tárgyalása még el se kezdődött. Azon kívül, hogy a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának hívják majd, nem sok fogódzót ad az új alkotmány, de a közelgő változást jól jelzi, hogy az Országos Igazságügyi Tanács (OIT) kikerült belőle.
A mostani rendszerben a bíróságok függetlenségét nagyon erősen garantálta a törvény. Ez sok vitához vezetett, hiszen elvben nagyon fontos a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás szétválasztása, másrészt az önmagukat kormányzó bírák sok kritikus szerint feudális rendszert építettek ki, ami a hatékonyság rovására ment. Az új struktúra kialakítása azért lesz különösen nehéz, mert a bírói kar nyilvánvalóan bosszút akar állni a kormányon a nyugdíjsérelem után, úgyhogy aligha lesznek együttműködő partnerek.
A kampánypénzek tisztulnak-e?
Sarkalatos törvénynek számít a pártok gazdálkodásának meghatározása is. Itt az a legizgalmasabb, hogy a mostani, nyilvánvaló hazugságokra épülő, és a korrupciónak kedvező rendszerhez hozzányúlnak-e. Jelenleg képviselőjelöltönként egymillió forintot költhetnek kampányidőszakban a pártok, ami irreálisan kevés ahhoz képest, hogy mennyit költenek. A megoldás a pártok legális bevételeinek növelése lehet, ám a Fidesz éppen ezzel ellentétesen járt el tavaly, amikor csökkentették a pártoknak jutó állami támogatást. Nagy kérdés, hogy a mostani ciklusban is már több kínos esetet hozó képviselői költségtérítés rendszeréhez hozzányúlnak-e.
Biztos helyett hatóság
Az új alkotmány is rögzíti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ezeknek a jogoknak az érvényesülését viszont a jövőben már nem az adatvédelmi biztos (másnéven ombudsman), hanem egy olyan független hatóság fogja ellenőrizni, amelyet az egyik sarkalatos törvény hoz majd létre. A hatóság működéséről részleteket egyelőre nem tudni.
Jóri András, jelenlegei adatvédelmi biztos szerint ez a megoldás nem garantálja az információszabadság védelmét, ráadásul szerinte a parlamenti biztos közigazgatási hatóságra cserélése ellentétes az európai fejlődés irányával is. A kormány viszont éppen azzal védte a változtatást, hogy Európában máshol is hatósági feladat az adatvédelem.
Jóri szerint ha a közigazgatás része lesz az új hatóság, akkor nehezebb lehet az új rendszerben az állam ellenőrzése, ha épp az állam sértené a magánszférát, vagy indokolatlanul korlázotná a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Most az adatvédelmi biztos feladata a minősített adatok titkosításának felügyelete, a titkosítás felülvizsgálatát állampolgár nem is kérheti, csak az ombudsman. Jóri arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti biztosi státusz megszűnésével a titokminősítések érdemi kontrolljának is vége lenne.
Csak az jöjjön katonának
Kétharmados törvény fogja szabályozni azt is, milyen formában és hogyan kell majd teljesíteniük a nagykorú, Magyarországon élő, magyar férfiaknak katonai szolgálati kötelezettségüket rendkívüli állapot idején vagy azt megelőző védelmi helyzetben. Az alkotmány csak annyit rögzít, hogy ha valakinek a lelkiismereti meggyőződésével összeegyeztethetetlen a fegyveres szolgálat, annak fegyver nélküli szolgálatot kell teljesítenie. A régi és az új alkotmány között ezen a téren nincs nagy különbség, csak annyi, hogy a régi hadkötelezettséget, az új pedig katonai szolgálat teljesítését írja elő.
Pósán László fideszes parlamenti képviselő márciusban felvetette, hogy ellentmondás van az alkotmánytervezetben szereplő honvédelmi kötelezettség és a sorkatonaság eltörlése között. Azt mondta, hogy a honvédelmi kötelezettség ellátásához "minimális kiképzést vagy valamit muszáj lenne visszahozni". Pósán nyilatkozata után az MSZP megkongatta a vészharangot, hogy a Fidesz a sorkötelezettség visszaállítására készül. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője határozottan tagadta ezt.
index
2011.04.20. 10:59
t: 334
Ez lesz a hús az alaptörvény csontján
Az új alkotmány sok fontos részletkérdésnél csak annyit ír elő, hogy a témában sarkalatos törvényt kell hozni. Ez kétharmados törvényt jelent, amelyek közül többet is még idén el kell fogadnia az Országgyűlésnek ahhoz, hogy újévkor hatályba léphessen a húsvéti alkotmány. Sok még a homályos pont, például a választójogi törvény körül és az sem látszik, hogy a bíróságokat ki és hogyan vezeti majd.Választási reform, pártfinanszírozás, képviselők, bírák és ügyészek jogállása, honvédelmi kötelezettség - több mint harminc helyen emleget a hétfőn elfogadott alkotmány sarkalatos törvényeket. Ezek a csak kétharmaddal elfogadható és módosítható, vagyis a jövőbeli kormányok által csak bajosan változtatható jogszabályok határozzák meg számos fontos terület részletszabályait. A sarkalatos törvényeken fog múlni, hogy a gyakorlatban mit jelentenek majd az alkotmány önmagukban sokszor megfoghatatlan rendelkezései. A kormány azt ígérte: a még hiányzó sarkalatos törvényeket az idén megalkotja a parlament, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője pedig megígérte, hogy néhány már májusban az országgyűlés elé kerülhet.
"A látszat ellenére a valóság az, hogy az alkotmány hétfői elfogadása nem az alkotmányozási folyamat vége, hanem a kezdete, mert a kétharmados törvények feketelevese bizony még hátra van" – jelentette ki az alkotmány ellen tiltakozó pénteki tüntetésen Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért vezetője. A sarkalatos törvényekben rejlő veszélyre figyelmeztetett hétfői előadásában Tölgyessy Péter is. A politikai elemző azt mondta: az első ilyen, már elfogadott kétharmados jogszabály, a médiatörvény hangzatos deklarációval kezdődik a sajtószabadságról, mégis visszavesz ezekből a jogokból. Tölgyessy szerint félő, hogy az alkotmány és a további sarkalatos törvények viszonya is hasonló lesz majd. Sólyom László is aggódott: a volt államfő úgy fogalmazott, hogy a sarkalatos törvényeknél kísért "1989 rossz szelleme", holott ma semmi sem kényszerít arra, hogy az alapjogok és az intézmények alapvető garanciái ne az alkotmányba legyenek foglalva.
A választás is másképp lesz
A választási törvényben biztosan nagy átalakítások lesznek. Az szinte bizonyos, hogy az új törvény értelmében sokkal kevesebb képviselő marad. A 386 helyett valószínűleg 200. (Egyébként páratlan számú képviselő lehet, hogy hasznosabb lenne, mert például Csehországban 2006-ban hónapokig nem lehetett kormányt alakítani, miután a baloldali és jobboldali pártoknak is pont ugyanannyi képviselőjük volt, éppen száz-száz politikus próbált kormánytöbbségként megjelenni.)
A kisebb parlamenttel a Fidesz spórolást ígért. A karcsúsítást legkevésbé az LMP támogatta az eddigi vitákban, a párt szerint demagógia, hogy ezzel érezhetően lehet segíteni az eladósodott országon.
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy milyen rendszerben lehet majd megválasztani a kétszáz képviselőt. A Fidesz még tavaly nyár elején készített javaslatokat, de ezeket hónapok óta jegelik. A tavalyi terv szerint maradna a vegyes rendszer: vagyis emberre és pártra is lehetne szavazni.
A legutóbb nyilvánosságra hozott elképzelés szerint megszűnnének a területi listák, és helyette lenne egy egységes országos pártlista, vagyis minden megyében ugyanazokra a pártokra lehetne szavazni. Valószínűleg marad a kompenzációs lista is (erre nem lehet szavazni, innen a töredékszavazatok után járó mandátumokat osztják el).
Nagyon érdekes lesz, hogyan rajzolják majd át az egyéni választókerületek határait. Nyilván kevesebb lesz az egyéni képviselő is (most 176 van), és nyilván elképesztő viták lesznek, hogy a hagyományosan balra szavazó körzeteket hozzácsapják-e nagy jobbos tömbökhöz, például a budai hegyvidék és Angyalföld alkot-e majd egy választókörzetet.
Orbán Viktor megígérte, hogy választójogot kapnak a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok is. Ennek problémáiról már egyszer részletesen értekeztünk, azóta sem látszik világosan, ezt hogyan lehetne igazságosan megoldani.
Ahogy nem látszik az sem, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét hogyan építsék be a rendszerbe. Hogy csak egy dilemmát említsünk: ha mind a 13 elismert kisebbség csak egy-egy helyet kapna a 200 fős parlamentben, akkor máris nagyon sokan lennének, és nyilvánvaló hogy ez sem lenne igazságos, hiszen cigányból sokkal több él itt mint örményből.
Egészen biztos, hogy változik az önkormányzati választás rendszere is, legalább annyiban, hogy nem négy, hanem ötévente lesznek helyi választások, hiszen ez benne van az új alkotmányban. Itt a kisebb képviselői létszámról már döntöttek tavaly, októberben már ez alapján tartották a választásokat, úgyhogy nagy változás a választási rendszerben nem várható.
Kósa Lajosnak döntenie kell Debrecen és a Kossuth tér között
A sarkalatos törvények közé fog tartozni az is, amelyik az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségi szabályait fogja rögzíteni. Amit már biztosan lehet tudni, hogy a jelenlegi szabályok szigorodnak, és képviselők 2014-től nem lehetnek majd polgármesterek is.
A miniszterelnök szerint nem azért akarják bevezetni ezt, mert az ilyen emberek két helyről kapnak fizetést. Orbán Viktor egy márciusi rádióinterjúban azzal indokolta a tervet, hogy a parlament létszáma kétszáz fősre csökken majd, ott pedig "nem ülhet 50-100 polgármester, mert akkor beszűkülne a politikai osztály, ami egészségtelen lenne".
Az októberi önkormányzati választáson a Fidesz-frakció körülbelül egyharmadát, 76 képviselőt választottak meg valamely település polgármesterévé.
Jönnnek a járások
Valószínűleg 2013-tól újra lesznek járások, mint a helyi közigazgatás új egységei. Továbbá a települési jegyzők kormányzati felügyelet alá kerülnek. Javában készül az a törvény is, ami alapján hatáskörök kerülnek önkormányzatiból állami kézbe. Elsősorban iskolákat és kórházakat vehet át az állam a településektől, de ennek részleteiről még nagy a vita a Fideszen belül.
Az önkormányzati struktúra Budapesten alakulhat csak át érdemben, ha jól értjük a kormány terveit. Az viszont nem dőlt el, hogy a kerületek és a főváros közti új hatalommegosztásnak a sok kicsi, vagy az egy nagy lesz-e a nyertese. A fideszes kerületi polgármesterek többsége most parlamenti képviselő is, és azzal zsarolnak állítólag, hogy lebontják a kétharmados többséget, ha a Fidesz választási ígéretéhez híven gyengíti a helyi hatalmukat.
Kúria és a dühös bírák
A bírákkal máris nagyon összeveszett a kormány az alkotmányba került korai kényszernyugdíjazásuk miatt. Pedig az új bírósági igazgatási rendszer tárgyalása még el se kezdődött. Azon kívül, hogy a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának hívják majd, nem sok fogódzót ad az új alkotmány, de a közelgő változást jól jelzi, hogy az Országos Igazságügyi Tanács (OIT) kikerült belőle.
A mostani rendszerben a bíróságok függetlenségét nagyon erősen garantálta a törvény. Ez sok vitához vezetett, hiszen elvben nagyon fontos a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás szétválasztása, másrészt az önmagukat kormányzó bírák sok kritikus szerint feudális rendszert építettek ki, ami a hatékonyság rovására ment. Az új struktúra kialakítása azért lesz különösen nehéz, mert a bírói kar nyilvánvalóan bosszút akar állni a kormányon a nyugdíjsérelem után, úgyhogy aligha lesznek együttműködő partnerek.
A kampánypénzek tisztulnak-e?
Sarkalatos törvénynek számít a pártok gazdálkodásának meghatározása is. Itt az a legizgalmasabb, hogy a mostani, nyilvánvaló hazugságokra épülő, és a korrupciónak kedvező rendszerhez hozzányúlnak-e. Jelenleg képviselőjelöltönként egymillió forintot költhetnek kampányidőszakban a pártok, ami irreálisan kevés ahhoz képest, hogy mennyit költenek. A megoldás a pártok legális bevételeinek növelése lehet, ám a Fidesz éppen ezzel ellentétesen járt el tavaly, amikor csökkentették a pártoknak jutó állami támogatást. Nagy kérdés, hogy a mostani ciklusban is már több kínos esetet hozó képviselői költségtérítés rendszeréhez hozzányúlnak-e.
Biztos helyett hatóság
Az új alkotmány is rögzíti, hogy mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Ezeknek a jogoknak az érvényesülését viszont a jövőben már nem az adatvédelmi biztos (másnéven ombudsman), hanem egy olyan független hatóság fogja ellenőrizni, amelyet az egyik sarkalatos törvény hoz majd létre. A hatóság működéséről részleteket egyelőre nem tudni.
Jóri András, jelenlegei adatvédelmi biztos szerint ez a megoldás nem garantálja az információszabadság védelmét, ráadásul szerinte a parlamenti biztos közigazgatási hatóságra cserélése ellentétes az európai fejlődés irányával is. A kormány viszont éppen azzal védte a változtatást, hogy Európában máshol is hatósági feladat az adatvédelem.
Jóri szerint ha a közigazgatás része lesz az új hatóság, akkor nehezebb lehet az új rendszerben az állam ellenőrzése, ha épp az állam sértené a magánszférát, vagy indokolatlanul korlázotná a közérdekű adatokhoz való hozzáférést. Most az adatvédelmi biztos feladata a minősített adatok titkosításának felügyelete, a titkosítás felülvizsgálatát állampolgár nem is kérheti, csak az ombudsman. Jóri arra figyelmeztetett, hogy a parlamenti biztosi státusz megszűnésével a titokminősítések érdemi kontrolljának is vége lenne.
Csak az jöjjön katonának
Kétharmados törvény fogja szabályozni azt is, milyen formában és hogyan kell majd teljesíteniük a nagykorú, Magyarországon élő, magyar férfiaknak katonai szolgálati kötelezettségüket rendkívüli állapot idején vagy azt megelőző védelmi helyzetben. Az alkotmány csak annyit rögzít, hogy ha valakinek a lelkiismereti meggyőződésével összeegyeztethetetlen a fegyveres szolgálat, annak fegyver nélküli szolgálatot kell teljesítenie. A régi és az új alkotmány között ezen a téren nincs nagy különbség, csak annyi, hogy a régi hadkötelezettséget, az új pedig katonai szolgálat teljesítését írja elő.
Pósán László fideszes parlamenti képviselő márciusban felvetette, hogy ellentmondás van az alkotmánytervezetben szereplő honvédelmi kötelezettség és a sorkatonaság eltörlése között. Azt mondta, hogy a honvédelmi kötelezettség ellátásához "minimális kiképzést vagy valamit muszáj lenne visszahozni". Pósán nyilatkozata után az MSZP megkongatta a vészharangot, hogy a Fidesz a sorkötelezettség visszaállítására készül. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője határozottan tagadta ezt.
index
2011.04.20. 10:59
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
