HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Fordulat: tudhattak a titkosszolgálatok a romagyilkosságokról?
A korábbi hivatalos közlésekkel ellentétben még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt Kiss István, a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat másodrendű vádlottja, amikor a vád szerint testvérével és egy korábbi szkinhedtársával rátámadtak a galgagyörki és a piricsei lakóházakra - tudta meg az MTI.
romagyilkosság
2008-ig megfigyelték Kisst
Korábbi sajtóértesülések szerint a romák elleni támadássorozat egyik vádlottját szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, és ezt a tevékenységet csak 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le, amikor információ merült fel, hogy fegyverkezésbe kezd.
Ezzel ellentétben az MTI ügyvédi, valamint az ügyet jól ismerő politikusi és titkosszolgálati forrásból megtudta, Kiss István operatív módszerekkel történő megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-ig, a piricsei fegyveres és Molotov-koktélos támadás napjáig tartott.
A Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőper vádirata szerint Kiss István és testvére, Kiss Árpád, valamint a szintén szélsőséges nézeteket valló, neonáci jelképeket ábrázoló tetoválásokat viselő Pető Zsolttal és egy eddig ismeretlen társával 2008. március 7-én éjjel rátörtek egy besenyszögi hivatásos vadászra, és családtagjait is megkötözve hét vadászfegyverének átadására kényszerítették. Az ügyészség szerint az egyik golyós vadászfegyverrel Kiss Árpád három hónappal később rálőtt a debreceni menekülttáborra, majd július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön, augusztus 8-án pedig a Szabolcs megyei Piricsén támadtak rá romák házaira fegyverrel és Molotov-koktéllal.
A szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy a korábban megfigyelt férfi újabb fegyverkezésbe kezd, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal.
A Honvédelmi Minisztérium a gyanúsítottak elfogása után egy hónappal, 2009. szeptember 21-én kiadott közleményében cáfolta, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István, aki a büntetőügy negyedrendű vádlottja, "bármilyen módon kapcsolatban állt volna" a katonai elhárítással, és közölte: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) "nem szervezte be".
Egy évvel később, a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca "a föllelhető iratok áttanulmányozása után" már azt közölte: Csontos Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték.
Belügyminisztérium, irat, akta, dokumentum
Kiss jelentéseket is adott
Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget - tudatták.
A tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozatot követelő támadás miatt bűnsegédlettel vádolt férfi a bíróság előtt és nyomozati vallomásában, valamint több nyilatkozatában is azt mondta: a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, májusban találkozott KBH-s tartótisztjével, és ott szóba került a romák elleni támadássorozat ügyében kitűzött 100 millió forintos nyomravezetői díj, amelyre utalva azt mondta: "jól jönne neki".
A Honvédelmi Minisztérium a már idézett augusztus 18-i közleményében utalt arra, hogy a KBH akkori vezetésének elrendelésére a kapcsolattartók megkeresték informátoraikat a romagyilkosságok ügyében, de a tartótiszt - akit a Kiss testvérek meg akartak ölni, miután megtudták, hogy találkozott Csontossal - a 100 millió forintos "vérdíjra" utaló kijelentését nem ítélte érdemi információnak.
A tartótisztet kirúgták
A titkosszolgálati kapcsolattartót, H. Ernő századost a gyanúsítottak elfogása után a rendőrök kihallgatták, és ő szintén 100 millió forintos nyomravezetői díjról beszélt.
Az akkori országos rendőrfőkapitány a tiszalöki gyilkosság után - egységesítve a halálos áldozatokkal járó támadások ügyében 10-10, a sérüléssel nem járó támadásokban egy-egy millió forintos nyomravezetői díjat - 50 millió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Bencze József altábornagy csak a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után emelte fel ezt az összeget 100 millióra, és a bűncselekmény után 19 nappal fogták el a feltételezett elkövetőket Debrecenben. A HM belső vizsgálat lefolytatása után elbocsátotta H. Ernőt, de büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható.
A romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport azt állapította meg: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli.
Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte: "az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat".
Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke szerdán a büntetőper szünetében az MTI-nek azt mondta: vizsgálatuk ideje alatt a KBH "megvezetette" őket, mert nem adott át fontos információkat, és már jelentésükben is azt kérték, a feltárt hiányosságok, mulasztások és kötelezettségszegések miatt indítson eljárást a katonai ügyészség; és nem tudni, hogy indult-e vizsgálat.
A sértett felek jogi képviselői azt tervezik, kártérítési pert indítanak az állam ellen, mert ha a szakszolgálatok "érdemi munkát végeznek", szerintük "megakadályozható lett volna a romák elleni támadássorozat, de a tiszalöki és a kislétai gyilkosság mindenképp".
hirado
2011.04.14. 19:15
t: 551
Fordulat: tudhattak a titkosszolgálatok a romagyilkosságokról?
A korábbi hivatalos közlésekkel ellentétben még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt Kiss István, a romák elleni, hat halálos áldozatot követelő támadássorozat másodrendű vádlottja, amikor a vád szerint testvérével és egy korábbi szkinhedtársával rátámadtak a galgagyörki és a piricsei lakóházakra - tudta meg az MTI.romagyilkosság
2008-ig megfigyelték Kisst
Korábbi sajtóértesülések szerint a romák elleni támadássorozat egyik vádlottját szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelte a Nemzetbiztonsági Hivatal, és ezt a tevékenységet csak 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le, amikor információ merült fel, hogy fegyverkezésbe kezd.
Ezzel ellentétben az MTI ügyvédi, valamint az ügyet jól ismerő politikusi és titkosszolgálati forrásból megtudta, Kiss István operatív módszerekkel történő megfigyelése valójában 2008. augusztus 8-ig, a piricsei fegyveres és Molotov-koktélos támadás napjáig tartott.
A Pest Megyei Bíróságon zajló büntetőper vádirata szerint Kiss István és testvére, Kiss Árpád, valamint a szintén szélsőséges nézeteket valló, neonáci jelképeket ábrázoló tetoválásokat viselő Pető Zsolttal és egy eddig ismeretlen társával 2008. március 7-én éjjel rátörtek egy besenyszögi hivatásos vadászra, és családtagjait is megkötözve hét vadászfegyverének átadására kényszerítették. Az ügyészség szerint az egyik golyós vadászfegyverrel Kiss Árpád három hónappal később rálőtt a debreceni menekülttáborra, majd július 21-én a Pest megyei Galgagyörkön, augusztus 8-án pedig a Szabolcs megyei Piricsén támadtak rá romák házaira fegyverrel és Molotov-koktéllal.
A szakszolgálatok 2009 elején, az első támadás után egy évvel olyan információt kaptak, hogy a korábban megfigyelt férfi újabb fegyverkezésbe kezd, de ezt nem vetették össze a korábbi hasonló információkkal.
A Honvédelmi Minisztérium a gyanúsítottak elfogása után egy hónappal, 2009. szeptember 21-én kiadott közleményében cáfolta, hogy a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt Csontos István, aki a büntetőügy negyedrendű vádlottja, "bármilyen módon kapcsolatban állt volna" a katonai elhárítással, és közölte: a férfit a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) "nem szervezte be".
Egy évvel később, a kormányváltás után, 2010. augusztus 18-án a tárca "a föllelhető iratok áttanulmányozása után" már azt közölte: Csontos Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején - a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben - valóban beszervezték.
Belügyminisztérium, irat, akta, dokumentum
Kiss jelentéseket is adott
Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget - tudatták.
A tiszalöki és a kislétai, egy-egy halálos áldozatot követelő támadás miatt bűnsegédlettel vádolt férfi a bíróság előtt és nyomozati vallomásában, valamint több nyilatkozatában is azt mondta: a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után egy hónappal, májusban találkozott KBH-s tartótisztjével, és ott szóba került a romák elleni támadássorozat ügyében kitűzött 100 millió forintos nyomravezetői díj, amelyre utalva azt mondta: "jól jönne neki".
A Honvédelmi Minisztérium a már idézett augusztus 18-i közleményében utalt arra, hogy a KBH akkori vezetésének elrendelésére a kapcsolattartók megkeresték informátoraikat a romagyilkosságok ügyében, de a tartótiszt - akit a Kiss testvérek meg akartak ölni, miután megtudták, hogy találkozott Csontossal - a 100 millió forintos "vérdíjra" utaló kijelentését nem ítélte érdemi információnak.
A tartótisztet kirúgták
A titkosszolgálati kapcsolattartót, H. Ernő századost a gyanúsítottak elfogása után a rendőrök kihallgatták, és ő szintén 100 millió forintos nyomravezetői díjról beszélt.
Az akkori országos rendőrfőkapitány a tiszalöki gyilkosság után - egységesítve a halálos áldozatokkal járó támadások ügyében 10-10, a sérüléssel nem járó támadásokban egy-egy millió forintos nyomravezetői díjat - 50 millió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Bencze József altábornagy csak a 2009. augusztus 3-i kislétai gyilkosság után emelte fel ezt az összeget 100 millióra, és a bűncselekmény után 19 nappal fogták el a feltételezett elkövetőket Debrecenben. A HM belső vizsgálat lefolytatása után elbocsátotta H. Ernőt, de büntetőjogi felelőssége nem volt megállapítható.
A romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló tényfeltáró parlamenti munkacsoport azt állapította meg: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal akkori főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, míg a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám korábbi minisztereket politikai felelősség terheli.
Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte: "az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb megtalálhatták volna a gyanúsítottakat".
Gulyás József, a vizsgálóbizottság SZDSZ-es elnöke szerdán a büntetőper szünetében az MTI-nek azt mondta: vizsgálatuk ideje alatt a KBH "megvezetette" őket, mert nem adott át fontos információkat, és már jelentésükben is azt kérték, a feltárt hiányosságok, mulasztások és kötelezettségszegések miatt indítson eljárást a katonai ügyészség; és nem tudni, hogy indult-e vizsgálat.
A sértett felek jogi képviselői azt tervezik, kártérítési pert indítanak az állam ellen, mert ha a szakszolgálatok "érdemi munkát végeznek", szerintük "megakadályozható lett volna a romák elleni támadássorozat, de a tiszalöki és a kislétai gyilkosság mindenképp".
hirado
2011.04.14. 19:15
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
