
A Kopint-Tárki szerint a magyar gazdasági növekedés idei alakulásnak kockázati eleme, hogy még nincs megnyugtatóan lezárva az állami kiadáscsökkentési program.
Az intézet szerdán nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése leszögezi: fenntartva korábbi állítását 2011-ben 3 százalékkal bővülhet Magyarországon a GDP, de több lefelé mutató kockázati tényező ronthatja a növekedési kilátásokat.
GDP, infláció, államadósság
A Kopint-Tárki Zrt. jelentése leszögezi: a Széll Kálmán Terv részleteinek hiánya miatt egyelőre nem ítélhető meg, hogy a programban vállalt intézkedések végrehajthatóak lesznek-e. E mellett a növekedés szinte minden elemét erős bizonytalanság övezi, közte a lakossági fogyasztás és a beruházások dinamikájának alakulását is.
Az intézet 2011-ben 3 százalékos GPD-növekedést és 3,9 százalékos inflációt prognosztizál. Úgy véli, hogy idén a munkanélküliségi ráta 11 százalékos lehet, a nettó keresetek pedig 1,3 százalékkal növekedhetnek. A magánfogyasztás 1,8 százalékkal, az export 9, az import pedig 8,1 százalékkal növekedhet. A bruttó államadósság idén a GDP 75 százaléka lehet.
Nem tudni, mi lesz a plusz jövedelemmel
Palócz Éva vezérigazgató az intézet sajtótájékoztatóján kiemelte: idén a háztartások jövedelme jelentősen nő a tavalyihoz képest, egyrészt az adóváltozások miatt, amely hozzávetőleg 400 milliárd forintnyi plusz jövedelmet hagy a lakosságnál; másrészt pedig a becslések szerint plusz 300 milliárd forintot jelent az állami nyugdíjrendszerbe visszavezetettek számára kifizetendő reálhozam, és még ezekhez járul a béremelés hatása.
Palócz Éva ugyanakkor hangsúlyozta: a visegrádi országok közül Magyarországon volt a legnagyobb a gazdaság visszaesése, a 3 százalékos növekedést a gazdaságban meglévő egészséges visszaépítő mechanizmus miatt el lehet érni, de sok a kockázati tényező.
Széll Kálmán Terv
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása a reformintézkedések fogadtatását elemezte. Az alkotmányozási munka kapcsán megállapítják: ha a az alkotmány élvezni tudja az emberek nagy többségének támogatását, az ellenzékiek aligha lesznek képesek szavazói bázisuk növelésére.
A Fidesz-KDNP számára a következő időszakban rendkívül fontos lesz tehát az alkotmányozás sikerének biztosítása, miközben a kormány a kedvező közhangulatban bemutatott Széll Kálmán Terv első fázisaira koncentrálhat – állapítják meg.
A „megújulás hónapjainak” forgatókönyve már pár nappal az ismertetése után kétségkívül népszerű: tízből három megkérdezett önállóan meg tudta nevezni a reformtervet, ami nagy többségük szerint előnyös lesz Magyarország számára.
A strukturális átalakítás kiemelt támogatottságot élvez a legfiatalabb és a legidősebb korcsoportokban (a tervet spontán megnevezni tudó 18 és 29 év közöttiek és a 60 éven felüliek 58-58 százaléka szerint inkább előnyös lesz az ország szempontjából), iskolai végzettség szerint a diplomások (58 százalék), településtípus szerint pedig a megyei jogú városban élők körében (61 százalék).
Reformok
A Széll Kálmán Tervből kiragadott főbb elemekkel az emberek többsége egyetért – írta a Nézőpont Intézet. A parlament elsőként a csomag egyik legtámogatottabb pontját, a távhőárakra vonatkozó szabályozást fogadta el.
A magyarok 81 százaléka szerint a kormánynak szabályoznia kell a rezsiköltségek emelkedését – az állítással leginkább a hatvan éven felüliek (83 százalék), településtípusok szerint a megyei jogú városban élők (85 százalék), pártszimpátia szerint pedig a Jobbikkal szimpatizálók értenek egyet (89 százalék). A bankadó bevezetésének negatív hozadékai nem érezhetőek a lakosság körében, hiszen a megkérdezettek mindössze 13 százaléka nem ért egyet az adó megtartásával.
A magyarok 57 százaléka gondolja úgy, hogy az emberek sok esetben akkor is igénybe vesznek orvosi ellátást, ha arra nem lenne szükségük. További érdekesség, hogy a válaszadók 68 százaléka szerint a magyarok indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztanak, miközben a generikus gyógyszerekre vonatkozó állítással kapcsolatban a megkérdezettek közel kétharmada foglalt úgy állást, hogy ha választhatna megszokott gyógyszere és egy ugyanolyan hatóanyagú, de olcsóbb medicina közül, akkor előbbit preferálná.
A korkedvezményes nyugdíjazás jelenlegi rendszerét a válaszadók 42 százaléka tartja támogathatónak, míg 54 százaléka az egységes korhatár bevezetését helyesli.
hirado
2011.03.23. 21:34