HIRDETÉS
HIRDETÉS
HÍREK > ÜZLET > Kitört a háború a jegybank és a kormány között
Az MNB elismerte, hogy maga hívta fel az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) figyelmét a magyar autópályatrükkre. Missura Gábor, a jegybank szóvivője a Népszabadságnak azt mondta, azért kellett felvetni a kérdést, hogy minél előbb megismerhessék Brüsszel álláspontját.
Az EU válasza nem is késlekedett sokáig: az Eurostat gyakorlatilag nemet mondott a magyar autópálya-finanszírozás elszámolására. Joaquín Almunia pénzügyi biztos Veres János pénzügyminiszterrel folytatott pénteki budapesti látogatásán bejelentette, hogy a közkiadások közé kell sorolni az autópályák építése költségeit. Az Európai Bizottság tagja közölte: a napokban vitatják meg, milyen konkrét hatása lesz a sztrádaberuházásoknak az idei költségvetési folyamatokra. Ez azt jelenti, hogy az Eurostat még nem döntötte el véglegesen, hogy a magánszféra vagy az állam kiadásai között számolja-e el az autópályákra fordított pénzeket.
Az EU statisztikai hivatala fél éve már elfogadta azt az elképzelést, hogy a beruházásokkal addig megbízott Nemzeti Autópálya (NA) Rt. átadja szerződéseit az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-nek, amely az uniós szabályok szerint magáncégnek minősül, így a kiadásai kívül kerülnek a költségvetésen. Egyes szakértők szerint a PPP-beruházásokról egyedi döntéseket hoz az EU. Most ez az értékelés folyik, és ennek eredményétől függ, hogy tartható lesz-e a tervezett 3,6 százalékos GDP-arányos deficit. Számítások szerint 1,3 százalékkal nőhet a hiány, ha az EU Almunia álláspontját teszi a magáévá. Várhatóan szeptember 26-án születik döntés az ügyben.
Veres János elszámolás-technikainak minősítette a kérdést, és közölte, hogy tudomásul fogja venni a döntést. Szerinte a kormány pénzforgalmi szemléletben teljesíti a hiánycélt, vagyis az idei deficit "3,6 százalék plusz autópálya-építés" lesz. Az EU pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a statisztikai kérdés nem befolyásolja a magyar gazdaságban tapasztalható kedvező folyamatokat. Közölte: ha az államháztartási deficit 2008-ra 3 százalék alá csökken, akkor Magyarország képes lesz 2010-ben bevezetni az eurót. Ígéretet tett arra, hogy ez EU szükség esetén kész konkrét támogatást nyújtani az euró átvételéhez.
Az elemzők szerint az Európai Bizottság állásfoglalása nem rázta meg a pénzügyi piacokat és a befektetőket. Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója szerint nem romlott a magyar gazdaság megítélése, sok múlik viszont azon, teljesíti-e a kormányzat a vállalt deficitcélt. Vojnits Tamás, az OTP munkatársa úgy látja, az intézeti befektetők már felkészültek a tervezettnél nagyobb hiányra, ám ha ez bekövetkezik, nehezíti a jövő évi költségvetés hitelességét és politikai kockázatot is jelenthet. Bartha Attila, a Kopint-Datorg elemzője elmondta: ha a kormány túllépi a megcélzott hiányt, akkor jövőre folytatódhat a nyugdíjreform vagy megkezdődhet az egészségügy átalakítása, ezeket a kiadásokat ugyanis hajlandó jóváírni az EU.
Londoni elemzők szerint gyakorlatilag teljesíthetetlenné válik a 2010-es magyar céldátum, ha az Eurostat nem járul hozzá a sztrádaberuházások költségvetésen kívüli elszámolásához. A Dresdner Kleinwort Wasserstein számításai szerint a kedvezőtlen döntés a GDP 1,3 százalékának megfelelő mértékben is növelheti a magyar államháztartás idei hiányát. A korrekció nem csak az idei deficitet növelné a GDP 6 százaléka közelébe, hanem érintené az előző évek költségvetési teljesítményeit és kihatással lenne a középtávú államháztartási kilátásokra is, továbbá rövid távon eladási hullámot is gerjeszthet a pénzügyi befektetők körében. A londoni szakértők szerint Magyarország az alapvető reformok hiánya miatt 2012-13-nál korábban aligha lesz az eurózóna tagja.
A Népszabadság úgy tudja, az elszámolási problémára Szapáry György, az MNB alelnöke hívta fel a biztosok figyelmét az EU-országok pénzügyminisztereinek manchesteri tanácskozásán. A téma természetesen előkerült volna, de csak jövő márciusban. A Napi Gazdaságból pedig kiderül, hogy nem a teljes sztrádaprogram növeli a hiányt, hanem csak az átadott szakaszokból származó 300 milliárd forintot nem ismeri el bevételként az Eurostat. Kérdés ugyanakkor, hogy 2007-2008-ban folytatódnak-e az építkezések, ekkor kell ugyanis felkészülni, illetve teljesíteni a maastrichti kritériumokat.
hirado
2005.09.19. 10:38
t: 761
Kitört a háború a jegybank és a kormány között
Az MNB elismerte, hogy maga hívta fel az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) figyelmét a magyar autópályatrükkre. Missura Gábor, a jegybank szóvivője a Népszabadságnak azt mondta, azért kellett felvetni a kérdést, hogy minél előbb megismerhessék Brüsszel álláspontját.Az EU válasza nem is késlekedett sokáig: az Eurostat gyakorlatilag nemet mondott a magyar autópálya-finanszírozás elszámolására. Joaquín Almunia pénzügyi biztos Veres János pénzügyminiszterrel folytatott pénteki budapesti látogatásán bejelentette, hogy a közkiadások közé kell sorolni az autópályák építése költségeit. Az Európai Bizottság tagja közölte: a napokban vitatják meg, milyen konkrét hatása lesz a sztrádaberuházásoknak az idei költségvetési folyamatokra. Ez azt jelenti, hogy az Eurostat még nem döntötte el véglegesen, hogy a magánszféra vagy az állam kiadásai között számolja-e el az autópályákra fordított pénzeket.
Az EU statisztikai hivatala fél éve már elfogadta azt az elképzelést, hogy a beruházásokkal addig megbízott Nemzeti Autópálya (NA) Rt. átadja szerződéseit az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Rt.-nek, amely az uniós szabályok szerint magáncégnek minősül, így a kiadásai kívül kerülnek a költségvetésen. Egyes szakértők szerint a PPP-beruházásokról egyedi döntéseket hoz az EU. Most ez az értékelés folyik, és ennek eredményétől függ, hogy tartható lesz-e a tervezett 3,6 százalékos GDP-arányos deficit. Számítások szerint 1,3 százalékkal nőhet a hiány, ha az EU Almunia álláspontját teszi a magáévá. Várhatóan szeptember 26-án születik döntés az ügyben.
Veres János elszámolás-technikainak minősítette a kérdést, és közölte, hogy tudomásul fogja venni a döntést. Szerinte a kormány pénzforgalmi szemléletben teljesíti a hiánycélt, vagyis az idei deficit "3,6 százalék plusz autópálya-építés" lesz. Az EU pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a statisztikai kérdés nem befolyásolja a magyar gazdaságban tapasztalható kedvező folyamatokat. Közölte: ha az államháztartási deficit 2008-ra 3 százalék alá csökken, akkor Magyarország képes lesz 2010-ben bevezetni az eurót. Ígéretet tett arra, hogy ez EU szükség esetén kész konkrét támogatást nyújtani az euró átvételéhez.
Az elemzők szerint az Európai Bizottság állásfoglalása nem rázta meg a pénzügyi piacokat és a befektetőket. Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Rt. vezérigazgatója szerint nem romlott a magyar gazdaság megítélése, sok múlik viszont azon, teljesíti-e a kormányzat a vállalt deficitcélt. Vojnits Tamás, az OTP munkatársa úgy látja, az intézeti befektetők már felkészültek a tervezettnél nagyobb hiányra, ám ha ez bekövetkezik, nehezíti a jövő évi költségvetés hitelességét és politikai kockázatot is jelenthet. Bartha Attila, a Kopint-Datorg elemzője elmondta: ha a kormány túllépi a megcélzott hiányt, akkor jövőre folytatódhat a nyugdíjreform vagy megkezdődhet az egészségügy átalakítása, ezeket a kiadásokat ugyanis hajlandó jóváírni az EU.
Londoni elemzők szerint gyakorlatilag teljesíthetetlenné válik a 2010-es magyar céldátum, ha az Eurostat nem járul hozzá a sztrádaberuházások költségvetésen kívüli elszámolásához. A Dresdner Kleinwort Wasserstein számításai szerint a kedvezőtlen döntés a GDP 1,3 százalékának megfelelő mértékben is növelheti a magyar államháztartás idei hiányát. A korrekció nem csak az idei deficitet növelné a GDP 6 százaléka közelébe, hanem érintené az előző évek költségvetési teljesítményeit és kihatással lenne a középtávú államháztartási kilátásokra is, továbbá rövid távon eladási hullámot is gerjeszthet a pénzügyi befektetők körében. A londoni szakértők szerint Magyarország az alapvető reformok hiánya miatt 2012-13-nál korábban aligha lesz az eurózóna tagja.
A Népszabadság úgy tudja, az elszámolási problémára Szapáry György, az MNB alelnöke hívta fel a biztosok figyelmét az EU-országok pénzügyminisztereinek manchesteri tanácskozásán. A téma természetesen előkerült volna, de csak jövő márciusban. A Napi Gazdaságból pedig kiderül, hogy nem a teljes sztrádaprogram növeli a hiányt, hanem csak az átadott szakaszokból származó 300 milliárd forintot nem ismeri el bevételként az Eurostat. Kérdés ugyanakkor, hogy 2007-2008-ban folytatódnak-e az építkezések, ekkor kell ugyanis felkészülni, illetve teljesíteni a maastrichti kritériumokat.
hirado
2005.09.19. 10:38
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
