HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Úttörők lehetünk az alkotmányozásban
Ebben Salamon László (KDNP), az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke és Stumpf István alkotmánybíró is egyetértett a Mathias Corvinus Collegium szerdai konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. Eltérően vélekedtek ugyanakkor arról, hogy az Országgyűlésnek mikor kellene szavaznia az új alkotmányról.
Salamon László "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" elnevezésű konferencián hangsúlyozta, hogy az új alkotmánynak az alapértékeket kell tartalmaznia és nyitnia kell a XXI. századi kihívások felé.
Fontos a keresztény érték és a család
Az alapértékek közé sorolta az egyetemes alkotmányos értékeket, az emberek alapvető jogainak a tiszteletben tartását és védelmét, a demokráciát, a hatalommegosztást, a jogállamiságot, a szabadságot, a társadalmi szolidaritást, a nemzeti közösség és összetartozás értékeit. Fontosnak tartja azt is, hogy az új alkotmány elismerje a keresztény értékeket, és védje fokozottabban a családot. A kormánypárti képviselő szerint a jelenkori alkotmánynak nyitnia kell olyan XXI. századi kihívások fel is, mint a természeti javak és közvagyon védelme.
Salamon László úgy látja, az új alkotmány akkor lesz a nemzeté, ha azt a sajátjának fogadja el. Véleménye szerint ezt segíti elő, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság olyan széles körű konzultációt és véleménybegyűjtést végzett, amelyre alkotmányozás esetében az újkori magyar történelemben még nem volt példa.
Hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét?
A kerekasztal beszélgetésen Stumpf István úgy vélekedett: a modern alkotmányozásban úttörő lehet Magyarország, ha egy XXI. századi alaptörvényt készít. Az alkotmánybíró álláspontja szerint fontos kérdés például az, van-e válasza az alkotmánynak arra, hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét úgy, hogy ez ne akadályozza a gyors kormányzást.
Az alkotmánybíró úgy véli, az alkotmányozás szigorúan politikai kérdés, politikai elhatározás és erő kérdése. Véleménye szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos viták hatalomtechnológiai kérdésekről szólnak. Hiányolta, hogy nincsenek pontos információk azon kormányzati elképzelésről, mely szerint változtatnának az Alkotmánybíróság előzetes normakontroljára vonatkozó szabályokon.
Ennek részleteiről Salamon László sem tudott beszélni, és elmondta, valószínűleg még nem alakultak ki a végleges elképzelések. El tudja képzelni például, hogy az előzetes normakontrol erősebbé válik, mint az utólagos, amelynél a kezdeményezők köre szűkülhet. Az Alkotmánybíróság túlterhelt, ezért az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával várhatóan nem kell majd foglalkozniuk a későbbiekben.
Április 11. koherensebb dátum
A kormánypárti politikus az Ab hatásköreivel kapcsolatban kiemelte: a szuverenitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a testület felülvizsgálhatja a nemzetközi szerződések, közösségi irányelvek alapján kiadott jogi normák alkotmányosságát.
Stumpf István a kerekasztal beszélgetésen kijelentette: április 11-e koherensebb dátum lenne az új alkotmány elfogadásra, mint a Húsvét. Salamon László erre reagálva közölte: téves nézet azt gondolni, hogy az alkotmányos berendezkedést csak az alkotmány szabályozza. Jelezte, az alaptörvény mellett módosítani kell az úgynevezett sarkalatos törvényeket is, ami 2011. végére fejeződhet be, és ezzel fejeződhet be az alkotmányos rendszer kiépítése.
Az a legfontosabb, hogy az alkotmányos rendszer amennyire lehet, hiba nélkül felépített, színvonalas és jól működő legyen - fogalmazott, majd közölte: nem látja okát, hogy ne a tervezett időpontban fogadják el az új alkotmányt.
Rétvári: bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit
A jogszabályok színvonalának javításával indokolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt, hogy bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit. Rétvári Bence azt mondta, hogy a kormányzatnak az a feladata, hogy a képviselőknek az alkotmány megszövegezéséhez kodifikációs segítséget nyújtson.
Szerinte az embereket olyan negatív élmények értek, amelyek a politikusokba, a jogállamba vetett hitüket rombolták. Az új alkotmánynak az is a feladata, hogy ezeket a sérelmeket kiküszöbölje. Emellett az új alkotmánynak tartalmaznia kell a hatalom jogi önkorlátozását, a hatalommegosztás eszméjének garanciáit, az államszervezet intézményeit és a közös összetartozás szimbólumait.
Szükség van új alkotmányra
A politikus szerint azzal, hogy minden parlamenti pártnak van alkotmánykoncepciója, mindegyik elismerte, hogy szükség van új alkotmányra. Az hogy új alkotmány kell, benne van a jelenlegiben is - mondta, hozzátéve: már korábban is számtalan bizottság állt fel e célból, s az elmúlt húsz évben mindenki fenntartotta ezt az igényt. Bár a Fidesz-KDNP nem jelezte a kormányprogramban, hogy alkotmányozni kíván, előre nem tudták, hogy kétharmados többséget szereznek, ettől függetlenül a közjogi garanciák növelése benne volt a kormányprogramban.
Rétvári Bence felidézte: az új alkotmány kritikusai fel szokták hozni, hogy nem volt megfelelő a társadalmi részvétel, de mint mondta, a frakciók által kiválasztott társadalmi szervezetek is véleményezhettek, és még az interneten is volt erre lehetőség.
Emellett nemsokára kérdőíveket küldenek ki az állampolgárokhoz, hogy az emberek így is véleményt nyilváníthassanak. Kíváncsiak rá, hogy mit tartanak fontosnak, ilyen például az, hogy milyen közös értékek szerepeljenek az alkotmányban, a kiskorú gyerekek után járó szavazati jogról is kérdeznék őket, és egyebek mellett a családi adózásról, a határon túli magyarsághoz való viszonyról, az egészséghez való jogról, vagy a termőföld és a vízkészletek védelméről is lehet véleményt nyilvánítani.
Tartalmi újdonságok
A politikus szerint amikor legitimációról van szó, felmerül az is, hogy növeli-e az alkotmányét, ha népszavazással lenne megerősítve. Az államtitkár szerint erre Magyarországon történelmi okokból soha nem volt példa, nincsenek ilyen magyar hagyományok. De igyekeznek növelni a legitimációt azzal is, hogy minden párt nyújthat be javaslatokat.
Az új alkotmányban tartalmi újdonságok is szerepelnek majd: így beemelik a sztrájkhoz való jogot. Azt is szeretnék, hogy bővüljenek az Ab bizonyos hatáskörei, mert szeretnék javítani a jogalkotás színvonalát, mivel sok alkotmányellenes jogszabály született az utóbbi években. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy újra véleményezési jogot kapna az Ab. Szeretnék bővíteni az előzetes normakontrollt kérők körét is - mondta Rétvári Bence, aki szerint nem az a lényeg, hogy bővüljön az Ab jogköre, erősödjön a közjogi szerepe, hanem hogy jó minőségű, betartható jogszabályok szülessenek. Emellett vétójoggal bővítenék a költségvetési tanács jogait, nem pusztán véleményezne, vissza is küldhetné a költségvetést.
Az őszi ülésszak is az alkotmányozásról szól
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Húsvét hétfőn a köztársasági elnök aláírja az alkotmány szövegét, nem ér véget az alkotmányozás folyamata, hiszen utána még számtalan sarkalatos törvény áll előttük, például a bíróságokról, Ab-ről, választójogról, az országgyűlés működéséről és az ügyészségről, amelyeket az új alkotmányhoz kell igazítani. Nemcsak a tavaszi, a teljes őszi ülésszak is erről fog szólni.
Az államtitkárhoz több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy egyes felvetések szerint a gyerekek után plusz szavazati jog járna. Rétvári Bence elmondta: azért szeretnék, hogy a gyerekek után is járjon szavazati jog, mert egy elöregedő társadalomban a következő nemzedékek érdekét fokozottabban kellene képviselni. Keresik azt a megoldást, ami kiegyensúlyozza azt, hogy bármilyen fontos társadalmi újraelosztó rendszernél azoknak a felnőtteknek a szempontjai, akik a gyerekek szempontjait is nézik, jobban érvényesüljenek. Az elképzelés részleteit firtató kérdésekre, így hogy mi történik akkor, ha más a szülők pártpreferenciája, vagy ha elválnak, nem tudott választ adni.
hirado
2011.02.17. 10:45
t: 116
Úttörők lehetünk az alkotmányozásban
Ebben Salamon László (KDNP), az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke és Stumpf István alkotmánybíró is egyetértett a Mathias Corvinus Collegium szerdai konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. Eltérően vélekedtek ugyanakkor arról, hogy az Országgyűlésnek mikor kellene szavaznia az új alkotmányról.Salamon László "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" elnevezésű konferencián hangsúlyozta, hogy az új alkotmánynak az alapértékeket kell tartalmaznia és nyitnia kell a XXI. századi kihívások felé.
Fontos a keresztény érték és a család
Az alapértékek közé sorolta az egyetemes alkotmányos értékeket, az emberek alapvető jogainak a tiszteletben tartását és védelmét, a demokráciát, a hatalommegosztást, a jogállamiságot, a szabadságot, a társadalmi szolidaritást, a nemzeti közösség és összetartozás értékeit. Fontosnak tartja azt is, hogy az új alkotmány elismerje a keresztény értékeket, és védje fokozottabban a családot. A kormánypárti képviselő szerint a jelenkori alkotmánynak nyitnia kell olyan XXI. századi kihívások fel is, mint a természeti javak és közvagyon védelme.
Salamon László úgy látja, az új alkotmány akkor lesz a nemzeté, ha azt a sajátjának fogadja el. Véleménye szerint ezt segíti elő, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság olyan széles körű konzultációt és véleménybegyűjtést végzett, amelyre alkotmányozás esetében az újkori magyar történelemben még nem volt példa.
Hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét?
A kerekasztal beszélgetésen Stumpf István úgy vélekedett: a modern alkotmányozásban úttörő lehet Magyarország, ha egy XXI. századi alaptörvényt készít. Az alkotmánybíró álláspontja szerint fontos kérdés például az, van-e válasza az alkotmánynak arra, hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét úgy, hogy ez ne akadályozza a gyors kormányzást.
Az alkotmánybíró úgy véli, az alkotmányozás szigorúan politikai kérdés, politikai elhatározás és erő kérdése. Véleménye szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos viták hatalomtechnológiai kérdésekről szólnak. Hiányolta, hogy nincsenek pontos információk azon kormányzati elképzelésről, mely szerint változtatnának az Alkotmánybíróság előzetes normakontroljára vonatkozó szabályokon.
Ennek részleteiről Salamon László sem tudott beszélni, és elmondta, valószínűleg még nem alakultak ki a végleges elképzelések. El tudja képzelni például, hogy az előzetes normakontrol erősebbé válik, mint az utólagos, amelynél a kezdeményezők köre szűkülhet. Az Alkotmánybíróság túlterhelt, ezért az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával várhatóan nem kell majd foglalkozniuk a későbbiekben.
Április 11. koherensebb dátum
A kormánypárti politikus az Ab hatásköreivel kapcsolatban kiemelte: a szuverenitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a testület felülvizsgálhatja a nemzetközi szerződések, közösségi irányelvek alapján kiadott jogi normák alkotmányosságát.
Stumpf István a kerekasztal beszélgetésen kijelentette: április 11-e koherensebb dátum lenne az új alkotmány elfogadásra, mint a Húsvét. Salamon László erre reagálva közölte: téves nézet azt gondolni, hogy az alkotmányos berendezkedést csak az alkotmány szabályozza. Jelezte, az alaptörvény mellett módosítani kell az úgynevezett sarkalatos törvényeket is, ami 2011. végére fejeződhet be, és ezzel fejeződhet be az alkotmányos rendszer kiépítése.
Az a legfontosabb, hogy az alkotmányos rendszer amennyire lehet, hiba nélkül felépített, színvonalas és jól működő legyen - fogalmazott, majd közölte: nem látja okát, hogy ne a tervezett időpontban fogadják el az új alkotmányt.
Rétvári: bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit
A jogszabályok színvonalának javításával indokolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt, hogy bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit. Rétvári Bence azt mondta, hogy a kormányzatnak az a feladata, hogy a képviselőknek az alkotmány megszövegezéséhez kodifikációs segítséget nyújtson.
Szerinte az embereket olyan negatív élmények értek, amelyek a politikusokba, a jogállamba vetett hitüket rombolták. Az új alkotmánynak az is a feladata, hogy ezeket a sérelmeket kiküszöbölje. Emellett az új alkotmánynak tartalmaznia kell a hatalom jogi önkorlátozását, a hatalommegosztás eszméjének garanciáit, az államszervezet intézményeit és a közös összetartozás szimbólumait.
Szükség van új alkotmányra
A politikus szerint azzal, hogy minden parlamenti pártnak van alkotmánykoncepciója, mindegyik elismerte, hogy szükség van új alkotmányra. Az hogy új alkotmány kell, benne van a jelenlegiben is - mondta, hozzátéve: már korábban is számtalan bizottság állt fel e célból, s az elmúlt húsz évben mindenki fenntartotta ezt az igényt. Bár a Fidesz-KDNP nem jelezte a kormányprogramban, hogy alkotmányozni kíván, előre nem tudták, hogy kétharmados többséget szereznek, ettől függetlenül a közjogi garanciák növelése benne volt a kormányprogramban.
Rétvári Bence felidézte: az új alkotmány kritikusai fel szokták hozni, hogy nem volt megfelelő a társadalmi részvétel, de mint mondta, a frakciók által kiválasztott társadalmi szervezetek is véleményezhettek, és még az interneten is volt erre lehetőség.
Emellett nemsokára kérdőíveket küldenek ki az állampolgárokhoz, hogy az emberek így is véleményt nyilváníthassanak. Kíváncsiak rá, hogy mit tartanak fontosnak, ilyen például az, hogy milyen közös értékek szerepeljenek az alkotmányban, a kiskorú gyerekek után járó szavazati jogról is kérdeznék őket, és egyebek mellett a családi adózásról, a határon túli magyarsághoz való viszonyról, az egészséghez való jogról, vagy a termőföld és a vízkészletek védelméről is lehet véleményt nyilvánítani.
Tartalmi újdonságok
A politikus szerint amikor legitimációról van szó, felmerül az is, hogy növeli-e az alkotmányét, ha népszavazással lenne megerősítve. Az államtitkár szerint erre Magyarországon történelmi okokból soha nem volt példa, nincsenek ilyen magyar hagyományok. De igyekeznek növelni a legitimációt azzal is, hogy minden párt nyújthat be javaslatokat.
Az új alkotmányban tartalmi újdonságok is szerepelnek majd: így beemelik a sztrájkhoz való jogot. Azt is szeretnék, hogy bővüljenek az Ab bizonyos hatáskörei, mert szeretnék javítani a jogalkotás színvonalát, mivel sok alkotmányellenes jogszabály született az utóbbi években. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy újra véleményezési jogot kapna az Ab. Szeretnék bővíteni az előzetes normakontrollt kérők körét is - mondta Rétvári Bence, aki szerint nem az a lényeg, hogy bővüljön az Ab jogköre, erősödjön a közjogi szerepe, hanem hogy jó minőségű, betartható jogszabályok szülessenek. Emellett vétójoggal bővítenék a költségvetési tanács jogait, nem pusztán véleményezne, vissza is küldhetné a költségvetést.
Az őszi ülésszak is az alkotmányozásról szól
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Húsvét hétfőn a köztársasági elnök aláírja az alkotmány szövegét, nem ér véget az alkotmányozás folyamata, hiszen utána még számtalan sarkalatos törvény áll előttük, például a bíróságokról, Ab-ről, választójogról, az országgyűlés működéséről és az ügyészségről, amelyeket az új alkotmányhoz kell igazítani. Nemcsak a tavaszi, a teljes őszi ülésszak is erről fog szólni.
Az államtitkárhoz több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy egyes felvetések szerint a gyerekek után plusz szavazati jog járna. Rétvári Bence elmondta: azért szeretnék, hogy a gyerekek után is járjon szavazati jog, mert egy elöregedő társadalomban a következő nemzedékek érdekét fokozottabban kellene képviselni. Keresik azt a megoldást, ami kiegyensúlyozza azt, hogy bármilyen fontos társadalmi újraelosztó rendszernél azoknak a felnőtteknek a szempontjai, akik a gyerekek szempontjait is nézik, jobban érvényesüljenek. Az elképzelés részleteit firtató kérdésekre, így hogy mi történik akkor, ha más a szülők pártpreferenciája, vagy ha elválnak, nem tudott választ adni.
hirado
2011.02.17. 10:45
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
