Az üzemanyagok drágulása ellenére nem ugrott meg infláció, sőt a KSH a 3,76 százalékos elemzői konszenzusnál alacsonyabb inflációról adott számot: augusztusban 3,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, havi szinten pedig - szemben a várt 0,24 százalékkal - 0,4 százalékos csökkenést regisztráltak a statisztikusok. Így az első nyolc hónapban éves összevetésben átlagosan 3,7 százalékos volt a drágulás.
Bár az augusztusi maginfláció a jelzettnél 0,1 százalékponttal magasabb volt, az egy év alatt végbemenő 1,7 százalékos alapdrágulás igen kedvezőnek mondható. A tényadatok az elemzőket igazolták, akik az élelmiszerek, a tartós fogyasztási cikkek áraitól, valamint a szezonalitástól várták az infláció lassulását.
Suppan Gergely a Napi Gazdaságnak elmondta: a következő hónapokban feltehetően az üzemanyagárak rángatják az inflációt. A Takarékbank szakértője szerint a kilencedik hónapban meglódulhat a drágulás a benzinárak miatt, majd az októberi az áfacsökkenés már lefelé húzhatja az inflációt. Az elemzők a most közölt adatok ismeretében sem változtattak előrejelzésükön, decemberben továbbra is 3,6-4,2 százalékos 12 hónapra visszatekintő inflációt várnak.
Az infláció kedvező alakulása nyomán hétfőn akár 50 bázisponttal csökkenthetné az alapkamatot az MNB - vélik az elemzők, ám szerintük a jegybankárok inkább csak 25 bázispontot vágnak. A Dresdner bankcsoport londoni befektetési részlege szerint kérdéses a jelenlegi inflációs ütem fenntarthatósága. A londoni elemzők úgy vélik, a következő hónapokban felfelé hajtják majd a fogyasztói árakat a tavalyinál rosszabb termés miatt dráguló élelmiszerek és az üzemanyagok, az éves árindex decemberre megközelítheti a 4 százalékot. Jeff Gable, a Barclays Capital munkatársa év végére 3,7 százalékos éves inflációt vár.
hirado
2005.09.14. 11:13