
A média szakmai szereplőivel a törvény előkészítése során folyamatosan egyeztettünk. A nagy kereskedelmi tévéktől a kis csatornákig mindenki eljuttathatta az észrevételeit, a végeredmény pedig az, hogy az elektronikus médiaszereplők tekintetében számos helyen kedvezőbb lett a törvény, mint a korábbi – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Szalai Annamária, aki szerint az, miszerint a törvény többi részével sincs baj, azt az igazolja, hogy az elektronikus szolgáltatók a jogszabály többi pontja miatt sem emeltek kifogást.
A médiahatóság vezetője úgy fogalmazott: mindenki azt szeretné, hogy az ő területén ne legyen szabályozás. Ők pedig azért vannak, hogy bizonyos közösségi normákat betartassanak.
Az 1996-os törvény alapján egy teljesen áttekinthetetlen intézményrendszer alakult ki, a pénz ellenőrizetlenül folyt ki a közmédiából, botrány botrányt követett. A közmédia felügyeletét körülbelül 150 ember látta el, nem volt elnöke az ORTT-nek, a Duna TV-nek, a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak. A médiakuratóriumokban olyan pártok képviselői ültek, amelyek már nem is rendelkeztek parlamenti képviselettel, a kétharmados országgyűlési többség delegáltjai egyharmadnyi szavazattal sem rendelkeztek. Ez lett volna a sajtószabadság? – tette fel a kérdést Szalai.
Felhívta a figyelmet arra: a parlament kétharmada választja meg a Médiatanács tagjait. Az, hogy ez a többség most a kormánypártoknál van, egy politikai tény, de semmiképp sem a demokrácia halála – szögezte le.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke szerint most annyi a különbség, hogy gyorsabb eljárások lesznek. Számtalan olyan emberrel találkozott, akiket meghurcoltak oktalanul, nemtelenül, a magánéleti szférájukba behatoltak, és utána hiába próbáltak bíróságon jogorvoslatot szerezni, évek teltek el eredménytelenül. Ennek vége – tette egyértelművé.
Szalai hangsúlyozta: azt szeretnék, hogy a rossz indulás után olyan híre legyen a médiahatóságnak, ami példaértékű lesz.
hirado
2011.01.11. 10:59