HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Zökkenőmentes volt az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása
Zökkenőmentesen lehetett az egyszerűsített honosítási kérelmeket beadni az eljárás első napján a magyarországi hivatalokban - mondta Wetzel Tamás miniszteri biztos hétfő délután. Fennakadás nélkül indult az eljárás a romániai és a szlovákiai magyar képviseleteken és a szabadkai magyar főkonzulátuson is.
Pontos adatot a kérelmezők számáról egyelőre nem tudott mondani, mivel még tart az összesítés, az elsődleges adatok kedd estére várhatók. A miniszteri biztos kérdésre válaszolva ismét megerősítette: Magyarország senkinek nem ad ki információt arról, hogy ki folyamodott állampolgárságért. Magyarország belügye, hogy kinek ad állampolgárságot - hangsúlyozta.
A fővárosban hétfő reggel átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet, a kolozsvári Hantz Péter, a Babes-Bolyai Egyetem egykori oktatójának beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Az államtitkár kiemelte: bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul - hangsúlyozta, hozzátéve: azok érdekében született a törvény, akik állampolgárként is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben. A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a választójoggal kapcsolatban elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra, vagyis azok szavazhatnak, akiknek állandó magyarországi lakóhelyük van. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Példaként említette: több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban lehet beadni.
A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdték meg az ügyfélfogadást hétfőn, és 12 pultnál fogadták a kérelmeket. Az MTI tudósítója nyitáskor azt tapasztalta, hogy minden pulthoz érkeztek kérelmezők.
Zágrábban egyelőre kevesen érdeklődnek a honosítás iránt
A horvát fővárosban egyelőre kevesen kértek időpontot az egyszerűsített honosítási kérelmek beadására - mondta el hétfőn a zágrábi magyar konzul. Juhász Zoltán közölte: az elmúlt hetekben összesen tizenegyen kértek időpontot a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratok benyújtására, bár telefonon többen érdeklődtek. Az első kérelmet hétfőn adták be Zágrábban is.
Feltételezése szerint az Eszék környékén élő magyarok számára valószínűleg egyszerűbb a távolabbi Zágráb helyett a közelebbi Magyarországon benyújtani a szükséges dokumentumokat.
A becslések szerint mintegy 15 ezer fős horvátországi magyar kisebbség nagyobb hányada Eszék környékén él. A városban azonban nincs lehetőség az állampolgársági ügyek intézésére.
A parlament hét hónappal ezelőtt hozott törvényt arról, amit a 2004. december ötödikei népszavazással nem sikerült elérni. A májusi szavazáson a képviselők túlnyomó többsége a kettős állampolgálságra szavazott.
Az új összetételű kormány 2010 májusában fogadta el a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament 344 igennel megszavazta a módosítást. Csak Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, MSZP-s képviselők voskoltak nemmel.
2004 dec. 5.
2004-ben a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett népszavazást a kettős állampolgárságól, a Fidesz az igen szavazat, vagyis az állampolgárság megadása mellett állt ki, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök viszont a nem szavazatok mellett kampányolt. A december ötödikei népszavazás végül az alacsony részvétel miatt nem lett eredményes, de a szavazók többmint fele igennel voksolt.
Trianon
Az első világháborút lezáró, 1920-ban aláírt Trianoni békeszerződés több millió magyart szakított el Magyarországtól. Egybek közt Erdélyt, a Kárpátalját, a Felvidéket, a Drávaközt, a Bácskát, a Bánságot, a Muraközt, de osztrák fennhatóság alá is jelentős országrészek kerültek. Csaknem három és félmillió magyar rekedt a határokon kívül. 1940-ben Észak-Erdélyt és Székelyföldet ugyan sikerült visszacsatolni, a második világháború után azonban ezek újra Romániához kerültek.
Az itt élő magyarok elnyomásának és tudatos elrománosításnak a Ceaucescu-diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom sem vetett teljesen véget. Ma csaknem másfél millió magyar él Románia területén.
Szlovákia
Szlovákiában ennek harmada. A második világháború utáni Csehszlovákia területén élő németek és magyarok jogfosztását kimondó benes-dekrétumok alapján 1947-től a magyarok jelentős részét lakosságcserével Magyarországra telepítették.
Vajdaság
Délen, a Vajdaságban 1944 őszén Titó partizánjai a magyarok tízezreit ölték meg. A Milosevics által kirobbantott délszláv háború elől rengetegen menekültek át Magyarországra.
Kárpátalja
A kárpátaljai magyarok 1920-tól az akkori Csehszlovákiához, 1945-től a Szovejetunióhoz, 1991-től pedig Ukrajnához tartoznak, itt jelenleg 170 ezer magyar él.
hirado
2011.01.04. 11:12
t: 94
Zökkenőmentes volt az egyszerűsített honosítási kérelmek beadása
Zökkenőmentesen lehetett az egyszerűsített honosítási kérelmeket beadni az eljárás első napján a magyarországi hivatalokban - mondta Wetzel Tamás miniszteri biztos hétfő délután. Fennakadás nélkül indult az eljárás a romániai és a szlovákiai magyar képviseleteken és a szabadkai magyar főkonzulátuson is. Pontos adatot a kérelmezők számáról egyelőre nem tudott mondani, mivel még tart az összesítés, az elsődleges adatok kedd estére várhatók. A miniszteri biztos kérdésre válaszolva ismét megerősítette: Magyarország senkinek nem ad ki információt arról, hogy ki folyamodott állampolgárságért. Magyarország belügye, hogy kinek ad állampolgárságot - hangsúlyozta.
A fővárosban hétfő reggel átadták az első egyszerűsített honosítási kérelmet, a kolozsvári Hantz Péter, a Babes-Bolyai Egyetem egykori oktatójának beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Az államtitkár kiemelte: bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul - hangsúlyozta, hozzátéve: azok érdekében született a törvény, akik állampolgárként is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben. A parlamenti államtitkár kérdésre válaszolva a választójoggal kapcsolatban elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra, vagyis azok szavazhatnak, akiknek állandó magyarországi lakóhelyük van. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Példaként említette: több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.
Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény augusztus 20-án lépett hatályba, alkalmazni 2011. január 1-jétől kell. A kérelmeket az év első munkanapjától, január 3-tól lehet benyújtani. A kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, több mint 90 külképviseleten, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiban lehet beadni.
A fővárosban, az Üllői úti új irodában 18 munkatárssal kezdték meg az ügyfélfogadást hétfőn, és 12 pultnál fogadták a kérelmeket. Az MTI tudósítója nyitáskor azt tapasztalta, hogy minden pulthoz érkeztek kérelmezők.
Zágrábban egyelőre kevesen érdeklődnek a honosítás iránt
A horvát fővárosban egyelőre kevesen kértek időpontot az egyszerűsített honosítási kérelmek beadására - mondta el hétfőn a zágrábi magyar konzul. Juhász Zoltán közölte: az elmúlt hetekben összesen tizenegyen kértek időpontot a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges iratok benyújtására, bár telefonon többen érdeklődtek. Az első kérelmet hétfőn adták be Zágrábban is.
Feltételezése szerint az Eszék környékén élő magyarok számára valószínűleg egyszerűbb a távolabbi Zágráb helyett a közelebbi Magyarországon benyújtani a szükséges dokumentumokat.
A becslések szerint mintegy 15 ezer fős horvátországi magyar kisebbség nagyobb hányada Eszék környékén él. A városban azonban nincs lehetőség az állampolgársági ügyek intézésére.
A parlament hét hónappal ezelőtt hozott törvényt arról, amit a 2004. december ötödikei népszavazással nem sikerült elérni. A májusi szavazáson a képviselők túlnyomó többsége a kettős állampolgálságra szavazott.
Az új összetételű kormány 2010 májusában fogadta el a kettős állampolgárság könnyítéséről szóló törvényjavaslatot. A parlament 344 igennel megszavazta a módosítást. Csak Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, MSZP-s képviselők voskoltak nemmel.
2004 dec. 5.
2004-ben a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett népszavazást a kettős állampolgárságól, a Fidesz az igen szavazat, vagyis az állampolgárság megadása mellett állt ki, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök viszont a nem szavazatok mellett kampányolt. A december ötödikei népszavazás végül az alacsony részvétel miatt nem lett eredményes, de a szavazók többmint fele igennel voksolt.
Trianon
Az első világháborút lezáró, 1920-ban aláírt Trianoni békeszerződés több millió magyart szakított el Magyarországtól. Egybek közt Erdélyt, a Kárpátalját, a Felvidéket, a Drávaközt, a Bácskát, a Bánságot, a Muraközt, de osztrák fennhatóság alá is jelentős országrészek kerültek. Csaknem három és félmillió magyar rekedt a határokon kívül. 1940-ben Észak-Erdélyt és Székelyföldet ugyan sikerült visszacsatolni, a második világháború után azonban ezek újra Romániához kerültek.
Az itt élő magyarok elnyomásának és tudatos elrománosításnak a Ceaucescu-diktatúrát megdöntő 1989-es forradalom sem vetett teljesen véget. Ma csaknem másfél millió magyar él Románia területén.
Szlovákia
Szlovákiában ennek harmada. A második világháború utáni Csehszlovákia területén élő németek és magyarok jogfosztását kimondó benes-dekrétumok alapján 1947-től a magyarok jelentős részét lakosságcserével Magyarországra telepítették.
Vajdaság
Délen, a Vajdaságban 1944 őszén Titó partizánjai a magyarok tízezreit ölték meg. A Milosevics által kirobbantott délszláv háború elől rengetegen menekültek át Magyarországra.
Kárpátalja
A kárpátaljai magyarok 1920-tól az akkori Csehszlovákiához, 1945-től a Szovejetunióhoz, 1991-től pedig Ukrajnához tartoznak, itt jelenleg 170 ezer magyar él.
hirado
2011.01.04. 11:12
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
