
Az MSZP nem szavazza meg jövő évi költségvetést, mert az nem bővíti a foglalkoztatást, nem indítja be a gazdasági növekedést, nem csökkenti a társadalmi különbségeket, nem felelősen próbál egyensúlyt teremteni, és nem olvasható ki belőle semmilyen modernizációs lépés.
Mesterházy Attila megismételte: a jövő évi büdzsé felelőtlen és igazságtalan, feléli a jövőt. Véleménye szerint néhány év múlva nagyon komoly válságkezelő intézkedésekre lesz szükség a mostani költségvetés miatt.
A szocialista pártelnök azt kérte az államfőtől, hogy ne írja alá a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényt, hanem küldje el előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. Mint mondta, Schmitt Pálnak - volt uniós képviselőnek - tudnia kell, hogy az Európai Unió számára mennyire fontos alapérték a sajtó-, és a szólásszabadság.
Mesterházy Attila ismét jelezte: ha az államfő aláírja a törvényt, akkor az MSZP fordul az Alkotmánybírósághoz.
Hozzátette: a kormány rossz útra tévedt, amely hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki. "Csak ez az egy törvény olyan sok kárt okozott Magyarország nemzetközi presztízsének, mint az elmúlt időszakban számos más esemény együttvéve" - fogalmazott.
Az ellenzéki képviselő úgy látja, helyre kell állítani az ország presztízsét és ehhez felajánlotta az MSZP segítségét, mert mint mondta, a szocialista párt is abban érdekelt, hogy sikeres legyen a magyar uniós elnökség.
LMP: fenntarthatatlan és felelőtlen a költségvetés
Az LMP szerint a tervezett költségvetés fenntarthatatlan, nincs jövője, felelőtlen és szegényellenes - mondta csütörtöki parlamenti sajtótájékoztatóján Scheiring Gábor.
A párt gazdasági kabinetjének vezetője kijelentéseit alátámasztandó azt mondta, hogy a költségvetés bünteti az átlag alatt keresőket, a legnagyobb vesztese pedig a jövő nemzedéke és a környezetvédelem. Mint mondta, a büdzsé kapkodó és "jövőtlen intézkedések sorát tartalmazza", miközben nincsen benne érdemi eszköz, amellyel munkahelyeket lehetne teremteni.
A politikus szerint téves az az elképzelés, hogy az egykulcsos személyi-jövedelemadóval munkahelyeket lehetne teremteni.
Felhívta a figyelmet, hogy a Költségvetési Tanács véleménye szerint is jóval alacsonyabb munkahelybővülésre lehet számítani, mint amivel a kormány számol. Szavai szerint nem lesz tíz év alatt egymillió munkahely, "örülhetünk, ha jövőre tízezer megépül".
A tervezett adóátrendezést úgy minősítette, hogy az a körülbelül 280 ezer forintos bruttó átlagkereset alatt "bünteti" az állampolgárokat, köztük azokat, akik felnevelték a gyermekeiket illetve a pályakezdőket.
Megjegyezte, hogy a társasági adó csökkentése nem a kis- és közepes vállalkozásoknak, hanem a multinacionális cégeknek nyújt segítséget.
Leszögezte, hogy az adóátrendezés a költségvetés bevételi oldalán 800 milliárd forintos hiányt teremt, amit a kormány a magán-nyugdíjpénztárakban felhalmozott összegek "államosításával" akar fedezni.
Teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte, hogy jövőre "ennek az államosításnak a keretében" a kabinet a folyó kiadásokra költ el 530 milliárd forintot. Szavai szerint ez "közgazdasági nonszensz, a családi ezüst eltapsolása".
Megjegyezte, hogy a környezetvédelemből 7-8 százalékos forráskivonást terveznek, ahogy kevesebb fog jutni óvodákra, általános iskolára és reálértéken csökken az egészségügy költségvetése és megfelezik a civil szervezeteknek juttatott összeget is.
hirado
2010.12.24. 10:00