HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Nyilvános az új Alkotmány koncepciója - íme, a részletek!
December közepén nyújthatja be az alkotmány-előkészítő eseti bizottság az Országgyűlésnek az új alaptörvény koncepcióját - mondta Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Közölte: az eseti bizottság a tervek szerint december 10-15. között vitatja meg a munkaanyagot, amelyet az összegző munkacsoport szerdán fogadott el. Ha pozitív döntés születik, ezt követően nyújthatják be a koncepciót az Országgyűlésnek.
Kérdésre válaszolva azt mondta: sajnálja, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból. Az alkotmány ugyanakkor nem pártügy, annak nemzeti elfogadottsága nem azon múlik, hogy hány párt támogatja a parlamenten belül és kívül - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét.
Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
A dokumentumban a szabályozási elvekkel kapcsolatban a munkacsoport rögzíti: az új alaptörvényben az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül szintén kiemelkedő - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott - sarkalatos törvények tartalmazzák, ezért az új alaptörvény viszonylag rövid lenne.
A koncepció szerint az új alkotmány a jelenleg hatályoshoz képest más szerkezetű lenne: egy preambulummal kezdődne, amelynek utalnia kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire.
"Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is" - fogalmazza meg javaslatait az összegző munkacsoport.
A preambulumot követően az alapvető rendelkezések között első helyen mondanák ki: Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, az ország alkotmányos állami folytonosságát pedig a Szent Korona fejezi ki. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Leszögezik: az ország államformája köztársaság; Magyarország független, demokratikus jogállam.
Az alapvető rendelkezések közé emelnék be a nemzeti jelképeket. Az új alkotmány koncepciója szerint a címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (A hatályos alaptörvényben nincs benne, hogy a címerben tölgyfalombok öveznék a pajzsot.) Újdonság, hogy az állami lobogó fehér sávjában megjelenne a címer. A koncepció szerint az alkotmánynak tartalmaznia kellene a nemzet ünnepeket is, így március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át.
Az alapvető rendelkezéseknél rögzítené, hogy Magyarország az Európai Unió szuverén tagja; elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Míg a hatályos alaptörvény azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, addig az új alkotmány kiemelt védelemben részesítené a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A családvédelemről külön törvényben rendelkeznének. Az állami tulajdonnal kapcsolatban hangsúlyoznák, hogy a közvagyon és a közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, és az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik.
Az alapvető jogok felsorolását azzal kezdenék, hogy az ember életét - fogantatásától kezdve - védelem illeti meg. A további alapjogok körét lényegében a jelenleg hatályos alkotmányban rögzítettekhez hasonlóan határoznák meg, de külön kiemelnék például, hogy az állam törvény alapján gondoskodik a sportolás és a rendszeres testedzés biztosításáról. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehetne, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
Kimondanák, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog.
Az államfővel kapcsolatban javasolják, hogy az alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára.
A koncepció az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében két verziót vázol fel: ha kétkamarás lesz a parlament, a két háznak együttes ülésen kell megválasztania az államfőt, de megválasztásának szabályai ezen kívül nem változnának.
Az Országgyűlés szerepe az új alaptörvény koncepciója szerint nem módosulna, de az elképzelés értelmében hatáskörét törvényekkel bővíteni lehetne.
Rögzítenék, hogy a parlament négy évre választott testület. Ha kétkamarás a parlament, akkor a második kamara összetételét külön törvényben kell meghatározni. A felsőházat a képviselőház döntéseivel szemben egyszeri vétójog illetné meg. A képviselőket mindkét házban továbbra is megilletné a mentelmi jog.
Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változna, hogy a parlament akkor lenne feloszlatható, ha tizenkét hónapon belül legalább három (jelenleg ez a szám négy) esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad.
Ha a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig nem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A koncepciónak az országgyűlési biztosokról szóló része - a jelenleg hatályos alkotmánytól eltérően - nem nevesíti külön az általános és a kisebbségi ombudsmant.
Megerősítenék, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgy az alkotmány módosítására irányuló népszavazás is.
A kormánnyal kapcsolatos szabályoknál módosítanának a bizalmatlansági indítvány intézményén, mert a jövőben annak benyújtásával párhuzamosan nem kellene új miniszterelnököt megjelölni.
Míg a hatályos alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság 11 tagú, a koncepció nem tartalmaz számot, csupán annyit rögzít, hogy továbbra is a képviselők kétharmadával választják meg a tagokat. Létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, amelyek a helyi önkormányzatok jogait védenék, és elbírálnák a közigazgatási jogvitákat.
A bírósági szervezet élén a Kúria állna - a jelenlegi alkotmány szerint ez a Legfelsőbb Bíróság.
A koncepcióból kiderül: mintegy húsz úgynevezett "sarkalatos", azaz a képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvénnyel szabályoznának egyes területeket, amelyeket az új alkotmányban nem részleteznének. Így például az állampolgársági és választójogi kérdéseket, a honvédelmi kötelezettség szabályait, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, költségtérítésének összegéről, személyes sérthetetlenségéről szóló rendelkezéseket, a népszavazást, a helyi önkormányzatokat, az Alkotmánybíróság hatáskörét, működését, valamint az ügyészség jogállását érintő kérdéseket.
Az MSZP szerint a Fidesz érdekeit tükrözi az új alkotmány koncepciója
Az MSZP szerint az új alkotmány nem egy nemzet, hanem egy párt alaptörvénye lesz a csütörtökön közzétett munkaanyag alapján.
Bárándy Gergely, a szocialisták elnökségi tagja csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az új alkotmánykoncepcióban semmiféle konszenzus nem érhető tetten, az ellenzéki és a kormánypártok közötti vitás kérdésékből kivétel nélküli az utóbbiak kerültek ki győztesen.
A politikus - a koncepcióban az alkotmánymódosításhoz javasolt elvhez hasonlóan - csak két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé új alaptörvény elfogadását.
A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja csütörtökön tette közzé a koncepció szövegét a testület honlapján, az eseti bizottság december 10-15. között vitatja meg a dokumentumot.
Az LMP szerint a kormány túlterjeszkedik felhatalmazásán
Az LMP szerint a kormánytöbbség túlterjeszkedik a választóktól kapott felhatalmazásán azzal, hogy kizárólag két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé az egyszeri kétharmados többséggel elfogadni tervezett új alkotmány későbbi módosítását.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján "hajmeresztőnek", valamint a "cinizmus csimborasszójának" nevezte ezt az elképzelést, és azt kérdezte, mért kell nagyobb legitimáció az új alkotmány későbbi megváltoztatásához, mint annak elfogadásához.
Az ellenzéki képviselő elismerte, hogy bár a Fidesz-KDNP elhallgatta alkotmányozási szándékát a választásokon, azon mégis megszerezte az erre feljogosító többséget, szerinte azonban ezzel "visszaélve" most "pillanatnyi akaratát kívánja bebetonozni".
hirado
2010.12.03. 11:11
t: 85
Nyilvános az új Alkotmány koncepciója - íme, a részletek!
December közepén nyújthatja be az alkotmány-előkészítő eseti bizottság az Országgyűlésnek az új alaptörvény koncepcióját - mondta Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Közölte: az eseti bizottság a tervek szerint december 10-15. között vitatja meg a munkaanyagot, amelyet az összegző munkacsoport szerdán fogadott el. Ha pozitív döntés születik, ezt követően nyújthatják be a koncepciót az Országgyűlésnek.
Kérdésre válaszolva azt mondta: sajnálja, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból. Az alkotmány ugyanakkor nem pártügy, annak nemzeti elfogadottsága nem azon múlik, hogy hány párt támogatja a parlamenten belül és kívül - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
Elkészült és hivatalosan is közzétették az új alkotmány koncepciójának egységes szövegét.
Ha a parlament a most nyilvánosságra hozott koncepciót fogadja el, a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosítási javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.
A dokumentumban a szabályozási elvekkel kapcsolatban a munkacsoport rögzíti: az új alaptörvényben az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül szintén kiemelkedő - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott - sarkalatos törvények tartalmazzák, ezért az új alaptörvény viszonylag rövid lenne.
A koncepció szerint az új alkotmány a jelenleg hatályoshoz képest más szerkezetű lenne: egy preambulummal kezdődne, amelynek utalnia kellene a legfontosabb alapértékekre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire.
"Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is" - fogalmazza meg javaslatait az összegző munkacsoport.
A preambulumot követően az alapvető rendelkezések között első helyen mondanák ki: Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, az ország alkotmányos állami folytonosságát pedig a Szent Korona fejezi ki. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. Leszögezik: az ország államformája köztársaság; Magyarország független, demokratikus jogállam.
Az alapvető rendelkezések közé emelnék be a nemzeti jelképeket. Az új alkotmány koncepciója szerint a címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. (A hatályos alaptörvényben nincs benne, hogy a címerben tölgyfalombok öveznék a pajzsot.) Újdonság, hogy az állami lobogó fehér sávjában megjelenne a címer. A koncepció szerint az alkotmánynak tartalmaznia kellene a nemzet ünnepeket is, így március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át.
Az alapvető rendelkezéseknél rögzítené, hogy Magyarország az Európai Unió szuverén tagja; elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Míg a hatályos alaptörvény azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, addig az új alkotmány kiemelt védelemben részesítené a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A családvédelemről külön törvényben rendelkeznének. Az állami tulajdonnal kapcsolatban hangsúlyoznák, hogy a közvagyon és a közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, és az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik.
Az alapvető jogok felsorolását azzal kezdenék, hogy az ember életét - fogantatásától kezdve - védelem illeti meg. A további alapjogok körét lényegében a jelenleg hatályos alkotmányban rögzítettekhez hasonlóan határoznák meg, de külön kiemelnék például, hogy az állam törvény alapján gondoskodik a sportolás és a rendszeres testedzés biztosításáról. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehetne, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
Kimondanák, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog.
Az államfővel kapcsolatban javasolják, hogy az alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára.
A koncepció az egy- vagy kétkamarás parlament kérdésében két verziót vázol fel: ha kétkamarás lesz a parlament, a két háznak együttes ülésen kell megválasztania az államfőt, de megválasztásának szabályai ezen kívül nem változnának.
Az Országgyűlés szerepe az új alaptörvény koncepciója szerint nem módosulna, de az elképzelés értelmében hatáskörét törvényekkel bővíteni lehetne.
Rögzítenék, hogy a parlament négy évre választott testület. Ha kétkamarás a parlament, akkor a második kamara összetételét külön törvényben kell meghatározni. A felsőházat a képviselőház döntéseivel szemben egyszeri vétójog illetné meg. A képviselőket mindkét házban továbbra is megilletné a mentelmi jog.
Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változna, hogy a parlament akkor lenne feloszlatható, ha tizenkét hónapon belül legalább három (jelenleg ez a szám négy) esetben vonja meg a kormánytól a bizalmat, illetve ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad.
Ha a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig nem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A koncepciónak az országgyűlési biztosokról szóló része - a jelenleg hatályos alkotmánytól eltérően - nem nevesíti külön az általános és a kisebbségi ombudsmant.
Megerősítenék, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgy az alkotmány módosítására irányuló népszavazás is.
A kormánnyal kapcsolatos szabályoknál módosítanának a bizalmatlansági indítvány intézményén, mert a jövőben annak benyújtásával párhuzamosan nem kellene új miniszterelnököt megjelölni.
Míg a hatályos alkotmány kimondja, hogy az Alkotmánybíróság 11 tagú, a koncepció nem tartalmaz számot, csupán annyit rögzít, hogy továbbra is a képviselők kétharmadával választják meg a tagokat. Létrehoznák a közigazgatási bíróságokat, amelyek a helyi önkormányzatok jogait védenék, és elbírálnák a közigazgatási jogvitákat.
A bírósági szervezet élén a Kúria állna - a jelenlegi alkotmány szerint ez a Legfelsőbb Bíróság.
A koncepcióból kiderül: mintegy húsz úgynevezett "sarkalatos", azaz a képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvénnyel szabályoznának egyes területeket, amelyeket az új alkotmányban nem részleteznének. Így például az állampolgársági és választójogi kérdéseket, a honvédelmi kötelezettség szabályait, a köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, költségtérítésének összegéről, személyes sérthetetlenségéről szóló rendelkezéseket, a népszavazást, a helyi önkormányzatokat, az Alkotmánybíróság hatáskörét, működését, valamint az ügyészség jogállását érintő kérdéseket.
Az MSZP szerint a Fidesz érdekeit tükrözi az új alkotmány koncepciója
Az MSZP szerint az új alkotmány nem egy nemzet, hanem egy párt alaptörvénye lesz a csütörtökön közzétett munkaanyag alapján.
Bárándy Gergely, a szocialisták elnökségi tagja csütörtökön az MTI-nek azt mondta: az új alkotmánykoncepcióban semmiféle konszenzus nem érhető tetten, az ellenzéki és a kormánypártok közötti vitás kérdésékből kivétel nélküli az utóbbiak kerültek ki győztesen.
A politikus - a koncepcióban az alkotmánymódosításhoz javasolt elvhez hasonlóan - csak két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé új alaptörvény elfogadását.
A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának összegző munkacsoportja csütörtökön tette közzé a koncepció szövegét a testület honlapján, az eseti bizottság december 10-15. között vitatja meg a dokumentumot.
Az LMP szerint a kormány túlterjeszkedik felhatalmazásán
Az LMP szerint a kormánytöbbség túlterjeszkedik a választóktól kapott felhatalmazásán azzal, hogy kizárólag két egymást követő Országgyűlés számára tenné lehetővé az egyszeri kétharmados többséggel elfogadni tervezett új alkotmány későbbi módosítását.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján "hajmeresztőnek", valamint a "cinizmus csimborasszójának" nevezte ezt az elképzelést, és azt kérdezte, mért kell nagyobb legitimáció az új alkotmány későbbi megváltoztatásához, mint annak elfogadásához.
Az ellenzéki képviselő elismerte, hogy bár a Fidesz-KDNP elhallgatta alkotmányozási szándékát a választásokon, azon mégis megszerezte az erre feljogosító többséget, szerinte azonban ezzel "visszaélve" most "pillanatnyi akaratát kívánja bebetonozni".
hirado
2010.12.03. 11:11
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
