HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek a köztársasági elnök
Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek választani Schmitt Pál államfő - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken az MTI-t. Az Országgyűlés december elején dönthet az új legfőbb ügyészről, akit egy friss törvénymódosítás értelmében kilenc évre választ meg a Ház.
A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő pénteken elküldött levelében azt írta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy azt javasolja: "az Országgyűlés Dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének".
Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le.
Schmitt Pál csütörtökön megbeszélést folytatott Kovács Tamással, valamint a legfőbb ügyészi posztot korábban betöltő Polt Péterrel és Györgyi Kálmánnal. Polt Péter a találkozó után azt mondta, személyi kérdésekről, a lehetséges legfőbb ügyész személyéről nem volt szó a megbeszélésen. Arra a kérdésre, vállalná-e a legfőbb ügyészi posztot, Polt Péter akkor azt közölte: nemcsak udvariatlanság lenne, hanem értelmetlen is, ha erre bármit mondana.
Ezt megelőzően, szerdán minden parlamenti párt képviselője a köztársasági elnöknél járt, hogy a legfőbb ügyész személyéről egyeztessen. Arról, hogy kit látnának szívesen a decemberben távozó Kovács Tamás helyén, a pártok képviselői nem nyilatkoztak. (A következő legfőbb ügyész megválasztása már téma volt a frakciók képviselői és az államfő közti október végi megbeszélésen is.)
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még hétfői sajtótájékoztatóján közölte: reméli, december 6-án dönthet az Országgyűlés a legfőbb ügyészről.
Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006 óta a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetője. Polt Péter az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvénymódosítását, amely szerint a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja meg a Ház a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a törvénymódosítási javaslat október végi általános parlamenti vitájában úgy fogalmazott, hogy a változtatás tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen azáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés hatással van az ügyészségre a legfőbb ügyész személyének meghatározásával.
Az ellenzéki képviselők többsége ezzel szemben elsősorban azt kifogásolta, hogy a megválasztott legfőbb ügyész szerintük gyakorlatilag beláthatatlan ideig maradhat hivatalában a kétharmados parlamenti többség elfogyása után.
Polt Péter 1955. szeptember 6-án született Budapesten.
1980-ban summa cum laude minősítéssel elvégezte az ELTE állam- és jogtudományi karát, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1984-ben Strasbourgban az összehasonlító jogi fakultáson, 1986-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián, majd 1990-ben professzori ösztöndíjjal ismét Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Igazgatóságánál képezte tovább magát.
1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott. 1983-tól az ELTE jogi karán tanársegéd, 1985-től adjunktus volt a büntetőjogi tanszéken.
1985 és 1995 között ügyvédként dolgozott, közben 1990-1995-ben ENSZ és Európa Tanács ügyekben tanácsadó volt az Igazságügyi Minisztériumban. 1993-95-ben a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében.
1990-től az ENSZ vezető nemzeti referense volt a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén. 1991-től az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagjaként dolgozott. 1992-től választott tagja volt az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak, 1995-től az Európa Tanács Korrupcióval Foglalkozó Bizottságának, 1997-ben alapító tagja a Gyermekvédelmi Ombudsmanok Európai Hálózatának.
1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, s 1995-ig a párt tagja volt.
1995-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese lett.
2000 májusában az Országgyűlés legfőbb ügyésszé választotta. Hat éves mandátumának lejárta után a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályán lett főosztályvezető ügyész, s dolgozott az Európai Legfőbb Ügyészek Konzultatív Tanácsának alelnökeként is.
2006 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Polt Péter a büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén jelentetett meg publikációkat, többet angol, német és cseh nyelven.
hirado
2010.11.27. 00:21
t: 43
Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek a köztársasági elnök
Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek választani Schmitt Pál államfő - tájékoztatta a Köztársasági Elnöki Hivatal pénteken az MTI-t. Az Országgyűlés december elején dönthet az új legfőbb ügyészről, akit egy friss törvénymódosítás értelmében kilenc évre választ meg a Ház. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő pénteken elküldött levelében azt írta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy azt javasolja: "az Országgyűlés Dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének".
Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le.
Schmitt Pál csütörtökön megbeszélést folytatott Kovács Tamással, valamint a legfőbb ügyészi posztot korábban betöltő Polt Péterrel és Györgyi Kálmánnal. Polt Péter a találkozó után azt mondta, személyi kérdésekről, a lehetséges legfőbb ügyész személyéről nem volt szó a megbeszélésen. Arra a kérdésre, vállalná-e a legfőbb ügyészi posztot, Polt Péter akkor azt közölte: nemcsak udvariatlanság lenne, hanem értelmetlen is, ha erre bármit mondana.
Ezt megelőzően, szerdán minden parlamenti párt képviselője a köztársasági elnöknél járt, hogy a legfőbb ügyész személyéről egyeztessen. Arról, hogy kit látnának szívesen a decemberben távozó Kovács Tamás helyén, a pártok képviselői nem nyilatkoztak. (A következő legfőbb ügyész megválasztása már téma volt a frakciók képviselői és az államfő közti október végi megbeszélésen is.)
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még hétfői sajtótájékoztatóján közölte: reméli, december 6-án dönthet az Országgyűlés a legfőbb ügyészről.
Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006 óta a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetője. Polt Péter az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett.
Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvénymódosítását, amely szerint a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja meg a Ház a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a törvénymódosítási javaslat október végi általános parlamenti vitájában úgy fogalmazott, hogy a változtatás tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen azáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés hatással van az ügyészségre a legfőbb ügyész személyének meghatározásával.
Az ellenzéki képviselők többsége ezzel szemben elsősorban azt kifogásolta, hogy a megválasztott legfőbb ügyész szerintük gyakorlatilag beláthatatlan ideig maradhat hivatalában a kétharmados parlamenti többség elfogyása után.
Polt Péter 1955. szeptember 6-án született Budapesten.
1980-ban summa cum laude minősítéssel elvégezte az ELTE állam- és jogtudományi karát, majd 1982-ben bírói-ügyészi szakvizsgát tett. 1984-ben Strasbourgban az összehasonlító jogi fakultáson, 1986-ban a Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián, majd 1990-ben professzori ösztöndíjjal ismét Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Igazgatóságánál képezte tovább magát.
1980-tól a Legfőbb Ügyészség felügyelete alá tartozó Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél dolgozott. 1983-tól az ELTE jogi karán tanársegéd, 1985-től adjunktus volt a büntetőjogi tanszéken.
1985 és 1995 között ügyvédként dolgozott, közben 1990-1995-ben ENSZ és Európa Tanács ügyekben tanácsadó volt az Igazságügyi Minisztériumban. 1993-95-ben a Külügyminisztérium megbízásából szakértői tevékenységet folytatott a magyar álláspont kialakításáról a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróság felállítása ügyében.
1990-től az ENSZ vezető nemzeti referense volt a bűnmegelőzés és a bűntettesekkel való bánásmód területén. 1991-től az Európa Tanács Környezetvédelmi Büntetőjoggal Foglalkozó Bizottságának tagjaként dolgozott. 1992-től választott tagja volt az Egyéni Kriminológiai Ösztöndíjakat Elbíráló Bizottságnak, 1995-től az Európa Tanács Korrupcióval Foglalkozó Bizottságának, 1997-ben alapító tagja a Gyermekvédelmi Ombudsmanok Európai Hálózatának.
1994-ben a Fidesz jelöltjeként indult az országgyűlési választásokon, s 1995-ig a párt tagja volt.
1995-ben az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese lett.
2000 májusában az Országgyűlés legfőbb ügyésszé választotta. Hat éves mandátumának lejárta után a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályán lett főosztályvezető ügyész, s dolgozott az Európai Legfőbb Ügyészek Konzultatív Tanácsának alelnökeként is.
2006 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Polt Péter a büntetőjog, a büntető eljárásjog és az emberi jogok területén jelentetett meg publikációkat, többet angol, német és cseh nyelven.
hirado
2010.11.27. 00:21
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
