HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Mi az utcáról jövünk, és továbbra is ott maradunk-interjú Vona Gáborral
Múlt héten bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmányozó bizottság munkájában, holott korábban a Jobbik elítélte az MSZP és az LMP felelőtlen és „hisztis” magatartását, amellyel kivonultak a tárgyalásokról. Miért hozták meg mégis ezt a döntést?
- Rákényszerített minket a helyzet. Az MSZP és az LMP az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán lépett ki az alkotmányozásból. Ez valóban nagyon vitatott kérdés volt, de mégsem szolgált indokul a távozásra. Mi azért léptünk ki az alkotmány előkészítő bizottságból, mert egyértelművé vált, hogy a kormányban semmiféle belátás nem volt az általunk vízválasztó jellegűnek tartott elképzelésekre. Az MSZP és az LMP politikai ügyet csinált a kilépésükből. Nekik a botrány volt a fontos, nekünk pedig az ügy. Mondhatnám úgyis, mi szakmai alapokon és nem politikai alapon döntöttünk.
- Ön szerint el tudnak érni valamit a kilépéssel, vagy a Fideszt a kétharmados többség feljogosítja arra, hogy bármiféle visszajelzést semmibe vegyen?
- Kilépésünk szándéka nem az volt, hogy bármiféle eredményt elérjünk a jelenlegi politikai összetételben. Ez naivitás lenne. Döntésünk inkább arra irányult, hogy a leendő alkotmány felelősségét ne kelljen viselnünk, nem akarunk „biodíszletként” szolgálni a Fidesz egyeduralmi törekvéseihez.
- A Jobbik szerint az ideális alkotmánynak milyen kérdésköröket kellene érintenie?
- Két kérdést szeretnék kiemelni. Az első - a történelmi jogfolytonosság helyreállítása - sajnos jelenleg a társadalom többsége számára nem értelmezhető kérdés.
A Szent Korona-tan nem külső máz, amit rá kell kenni a készülő alkotmányra. A Jobbik szerint 1944-ben a német megszállással megszakadt a történelmi jogfolytonosság, amit helyre kellene állítani. Azóta Magyarország az előző évszázadok történelmével nem tud alkotmányos jogfolytonosságot felmutatni, pedig itt volna a történelmi lehetőség, hogy ezt helyreállítsuk. Ennek kapcsán a kormányban nem találtunk partnerre.
Szerettük volna, ha a földkérdés megoldását is rögzítenék az alkotmányban. A magyar föld magyar kézben való megtartására alkotmányos garanciát vártunk volna el, és nem az EU kegyétől tennénk függővé azt, hogy Magyarországon a magyar termőföldet megvédhetjük-e. Ebben sem volt partner a Fidesz. Ez a két tény önmagában elég volt ahhoz, hogy a kilépés mellett döntsünk. De például a politikai álláshalmozás elítélésével és a mentelmi jog eltörlésével is - mely célkitűzések a programunkban szerepeltek - egyedül maradtunk.
- Ezek az ötletek végérvényesen megvalósítatlanok maradnak, vagy esetleg más fórumokon megpróbálnak érvényt szerezni a követeléseiknek?
- Szeretnénk végrehajtani a „Radikális Változás’” programját, amit 2010. január 16-án megírtunk. Nagyon sok olyan elem van, amit a kormány - bár általában kiherélve - végrehajtott vagy szakmai-politikai megfontolásból, vagy azért, hogy vitorláinkból megpróbálják kifogni a szelet.
Programunk néhány pontját sikerült ellenzékből kormányzati szintre juttatnunk. Bizonyos értelemben ez már siker. Az alkotmányozás ügye kapcsán elmaradt javaslatokat sem tekintjük elveszett ügynek, hiszen a politika lehetőségei, erőviszonyai folyamatosan változnak, így bízunk abban, az elkövetkezendő időszakban lesz arra mód, hogy ezt végrehajtsuk, hogy alkotmányos vagy törvényi erőre emeljük.
- A törvénymódosítás alapján bírói engedély nélkül is lehetővé tennék a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek lehallgatását, illetve a házkutatást. A jelenlegi híradások alapján Magyarország nincs kitéve terrorveszélynek. Feltételezhető, hogy a Fidesz egyes embereket terroristának akar titulálni, így megsemmisítve politikai ellenfeleit?
- Egyértelműen ez állhat az elképzelés mögött. Akiket a bal- vagy a jobboldali sajtó terrorizmussal szokott vádolni, azok általában olyan nemzetben gondolkodó emberek, akik nem követik a mainstream értelmezést bizonyos, az elmúlt húsz évben megkérdőjelezhetetlennek tartott tabutémákban. Egyesek nem értenek egyet azzal, hogy nekünk mindenképpen az EU-ban, NATO-ban és az euroatlanti integrációban van a helyünk. Ilyen témákban a Jobbik markáns véleményt képvisel.
Attól tartok, hogy ez a fideszes javaslat arról szól, hogy adott esetben a Jobbikot a politika és a média lehetőségein túl efféle eszközökkel is megpróbálják ellehetetleníteni. Ebben az értelemben különösen aggasztó Orbán Viktor és a CIA igazgatójának terrorizmus elleni megbeszélése, amiről nem is tudunk és tudhatunk semmit. Kérdéses, hogy ennek a találkozónak mi volt a valódi célja.
- Ön szerint miért volt szüksége a Fidesznek egy olyan törvény létrehozására, mely szerint válsághelyzetekben lehetővé tennék külföldi rendőrök behívását? A kormány szerint a mi rendőreink nem rendelkeznek akkora szakmai tudással, hogy egy fennálló veszélyhelyzetet kezelni tudnának?
- A kormány tagadja, hogy ez benne lenne a törvényben. Ezt az információt a mi szakpolitikusunk, Volner János osztotta meg a nyilvánossággal. A kormány ígéretei alapján a választók azt várták, hogy két héten belül rend lesz, és háromezer új rendőrt állítanak munkába. A két hét már letelt, a háromezer új rendőrt nem látjuk, és a közbiztonságot sem tapasztaljuk. A Fidesznek a közbiztonság ügye lesz a legkomolyabb problémája, amit a jelek szerint nem tud kezelni.
- A múlt héten a Jobbik képviselői kiléptek az alkotmányozásból, és ezután tüntetést tartottak a Kossuth téren. A Jobbiknak miért lényeges elfoglalnia az utcákat, és ott érvényt szerezni a követeléseinek?
- Utcai tüntetések és demonstrációk által ismertettük meg magunkat az országgal. Mi az utcáról jövünk, és továbbra is ott maradunk. Csak azért, mert parlamenti párttá váltunk, nem kívánjuk a munka eszköztárából kiszelektálni azt a fajta politikai terepet, amit az utca jelent. A jövőben ennek a műfajnak sokkal nagyobb teret kell kapnia, amire sajnos hamarosan szükség is lesz.
Az országgyűlési választások idején mi találkoztunk a legtöbbet az emberekkel, nekünk volt a leghitelesebb kapcsolatunk velük. Az utca, mint fórum, ennek az élő kapcsolatnak a fenntartásául szolgál.
Az utcai tüntetések erődemonstrációk is egyben. A parlamentben, a jelenlegi kétharmados narancstöbbséggel szemben nehéz eszközöket találni. Az utca viszont lehetőséget ad arra, hogy ott elmondjuk a véleményünket.
- A jövőben számíthatunk további demonstrációkra?
- Biztos vagyok benne, hogy igen. Mint magyar állampolgár annak örülnék, hogy ha nem lenne apropója, de politikusként és parlamenti képviselőként azt tapasztalom: elkerülhetetlen az utcai tüntetések megtartása. Nagyon sok probléma van, amit a kormány nem tud megoldani.
- Az egyik sajtóorgánum szerint belső ellentétek uralkodnak a pártban. Igaz ez?
- Mindezt cáfolom. Soha nem tagadtam, hogy a Jobbikon belül, bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek, de ezek nem feszítik szét a pártot. A magyar politikában a legegységesebb pártnak számít a Jobbik.
Egy pártban mindig vannak vélemények, árnyalatok, színfoltok. A kérdés az, hogy ezek egy keretben tarthatók-e vagy sem. Az LMP-frakcióból például már volt kilépő, és tudomásom szerint nagyon sok belső problémájuk van, melyet még nem tudtak feloldani, ilyen például, hogy mi legyen a viszonyuk a vidékkel.
Az MSZP-t a párt legnépszerűbb politikusa, Szili Katalin hagyta el, és új mozgalmat alapított. Gyurcsány Ferenc egyelőre még a párton belül hozott létre mozgalmat, de nagyon komoly rivalizálásba kezdett Mesterházy Attilával.
A Fideszben jelenleg egy felszínes egység van. Többek között ez abból is látszik, hogy a korábbi szövetségesek köre: a MAGOSZ, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Lungo Drom és az önkormányzati lobbi teljesen jelentéktelenné vált. Emellett a Fideszen belül a Pokorni-Hoffmann vita is felszínre hozott egy ideológiai, azaz liberális-konzervatív törésvonalat, ami majd az oktatás-, kultúr-, és médiapolitikában frontvonalakat nyit meg.
A Fideszt a győzelem ereje tartja össze, de nemsokára nagyon komoly problémák kerülnek a felszínre.
Hírextra - kuruc.info
2010.11.26. 10:59
t: 71
Mi az utcáról jövünk, és továbbra is ott maradunk-interjú Vona Gáborral
Múlt héten bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznek részt az alkotmányozó bizottság munkájában, holott korábban a Jobbik elítélte az MSZP és az LMP felelőtlen és „hisztis” magatartását, amellyel kivonultak a tárgyalásokról. Miért hozták meg mégis ezt a döntést?- Rákényszerített minket a helyzet. Az MSZP és az LMP az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése kapcsán lépett ki az alkotmányozásból. Ez valóban nagyon vitatott kérdés volt, de mégsem szolgált indokul a távozásra. Mi azért léptünk ki az alkotmány előkészítő bizottságból, mert egyértelművé vált, hogy a kormányban semmiféle belátás nem volt az általunk vízválasztó jellegűnek tartott elképzelésekre. Az MSZP és az LMP politikai ügyet csinált a kilépésükből. Nekik a botrány volt a fontos, nekünk pedig az ügy. Mondhatnám úgyis, mi szakmai alapokon és nem politikai alapon döntöttünk.
- Ön szerint el tudnak érni valamit a kilépéssel, vagy a Fideszt a kétharmados többség feljogosítja arra, hogy bármiféle visszajelzést semmibe vegyen?
- Kilépésünk szándéka nem az volt, hogy bármiféle eredményt elérjünk a jelenlegi politikai összetételben. Ez naivitás lenne. Döntésünk inkább arra irányult, hogy a leendő alkotmány felelősségét ne kelljen viselnünk, nem akarunk „biodíszletként” szolgálni a Fidesz egyeduralmi törekvéseihez.
- A Jobbik szerint az ideális alkotmánynak milyen kérdésköröket kellene érintenie?
- Két kérdést szeretnék kiemelni. Az első - a történelmi jogfolytonosság helyreállítása - sajnos jelenleg a társadalom többsége számára nem értelmezhető kérdés.
A Szent Korona-tan nem külső máz, amit rá kell kenni a készülő alkotmányra. A Jobbik szerint 1944-ben a német megszállással megszakadt a történelmi jogfolytonosság, amit helyre kellene állítani. Azóta Magyarország az előző évszázadok történelmével nem tud alkotmányos jogfolytonosságot felmutatni, pedig itt volna a történelmi lehetőség, hogy ezt helyreállítsuk. Ennek kapcsán a kormányban nem találtunk partnerre.
Szerettük volna, ha a földkérdés megoldását is rögzítenék az alkotmányban. A magyar föld magyar kézben való megtartására alkotmányos garanciát vártunk volna el, és nem az EU kegyétől tennénk függővé azt, hogy Magyarországon a magyar termőföldet megvédhetjük-e. Ebben sem volt partner a Fidesz. Ez a két tény önmagában elég volt ahhoz, hogy a kilépés mellett döntsünk. De például a politikai álláshalmozás elítélésével és a mentelmi jog eltörlésével is - mely célkitűzések a programunkban szerepeltek - egyedül maradtunk.
- Ezek az ötletek végérvényesen megvalósítatlanok maradnak, vagy esetleg más fórumokon megpróbálnak érvényt szerezni a követeléseiknek?
- Szeretnénk végrehajtani a „Radikális Változás’” programját, amit 2010. január 16-án megírtunk. Nagyon sok olyan elem van, amit a kormány - bár általában kiherélve - végrehajtott vagy szakmai-politikai megfontolásból, vagy azért, hogy vitorláinkból megpróbálják kifogni a szelet.
Programunk néhány pontját sikerült ellenzékből kormányzati szintre juttatnunk. Bizonyos értelemben ez már siker. Az alkotmányozás ügye kapcsán elmaradt javaslatokat sem tekintjük elveszett ügynek, hiszen a politika lehetőségei, erőviszonyai folyamatosan változnak, így bízunk abban, az elkövetkezendő időszakban lesz arra mód, hogy ezt végrehajtsuk, hogy alkotmányos vagy törvényi erőre emeljük.
- A törvénymódosítás alapján bírói engedély nélkül is lehetővé tennék a terrorizmussal összefüggésbe hozható személyek lehallgatását, illetve a házkutatást. A jelenlegi híradások alapján Magyarország nincs kitéve terrorveszélynek. Feltételezhető, hogy a Fidesz egyes embereket terroristának akar titulálni, így megsemmisítve politikai ellenfeleit?
- Egyértelműen ez állhat az elképzelés mögött. Akiket a bal- vagy a jobboldali sajtó terrorizmussal szokott vádolni, azok általában olyan nemzetben gondolkodó emberek, akik nem követik a mainstream értelmezést bizonyos, az elmúlt húsz évben megkérdőjelezhetetlennek tartott tabutémákban. Egyesek nem értenek egyet azzal, hogy nekünk mindenképpen az EU-ban, NATO-ban és az euroatlanti integrációban van a helyünk. Ilyen témákban a Jobbik markáns véleményt képvisel.
Attól tartok, hogy ez a fideszes javaslat arról szól, hogy adott esetben a Jobbikot a politika és a média lehetőségein túl efféle eszközökkel is megpróbálják ellehetetleníteni. Ebben az értelemben különösen aggasztó Orbán Viktor és a CIA igazgatójának terrorizmus elleni megbeszélése, amiről nem is tudunk és tudhatunk semmit. Kérdéses, hogy ennek a találkozónak mi volt a valódi célja.
- Ön szerint miért volt szüksége a Fidesznek egy olyan törvény létrehozására, mely szerint válsághelyzetekben lehetővé tennék külföldi rendőrök behívását? A kormány szerint a mi rendőreink nem rendelkeznek akkora szakmai tudással, hogy egy fennálló veszélyhelyzetet kezelni tudnának?
- A kormány tagadja, hogy ez benne lenne a törvényben. Ezt az információt a mi szakpolitikusunk, Volner János osztotta meg a nyilvánossággal. A kormány ígéretei alapján a választók azt várták, hogy két héten belül rend lesz, és háromezer új rendőrt állítanak munkába. A két hét már letelt, a háromezer új rendőrt nem látjuk, és a közbiztonságot sem tapasztaljuk. A Fidesznek a közbiztonság ügye lesz a legkomolyabb problémája, amit a jelek szerint nem tud kezelni.
- A múlt héten a Jobbik képviselői kiléptek az alkotmányozásból, és ezután tüntetést tartottak a Kossuth téren. A Jobbiknak miért lényeges elfoglalnia az utcákat, és ott érvényt szerezni a követeléseinek?
- Utcai tüntetések és demonstrációk által ismertettük meg magunkat az országgal. Mi az utcáról jövünk, és továbbra is ott maradunk. Csak azért, mert parlamenti párttá váltunk, nem kívánjuk a munka eszköztárából kiszelektálni azt a fajta politikai terepet, amit az utca jelent. A jövőben ennek a műfajnak sokkal nagyobb teret kell kapnia, amire sajnos hamarosan szükség is lesz.
Az országgyűlési választások idején mi találkoztunk a legtöbbet az emberekkel, nekünk volt a leghitelesebb kapcsolatunk velük. Az utca, mint fórum, ennek az élő kapcsolatnak a fenntartásául szolgál.
Az utcai tüntetések erődemonstrációk is egyben. A parlamentben, a jelenlegi kétharmados narancstöbbséggel szemben nehéz eszközöket találni. Az utca viszont lehetőséget ad arra, hogy ott elmondjuk a véleményünket.
- A jövőben számíthatunk további demonstrációkra?
- Biztos vagyok benne, hogy igen. Mint magyar állampolgár annak örülnék, hogy ha nem lenne apropója, de politikusként és parlamenti képviselőként azt tapasztalom: elkerülhetetlen az utcai tüntetések megtartása. Nagyon sok probléma van, amit a kormány nem tud megoldani.
- Az egyik sajtóorgánum szerint belső ellentétek uralkodnak a pártban. Igaz ez?
- Mindezt cáfolom. Soha nem tagadtam, hogy a Jobbikon belül, bizonyos kérdésekben vannak véleménykülönbségek, de ezek nem feszítik szét a pártot. A magyar politikában a legegységesebb pártnak számít a Jobbik.
Egy pártban mindig vannak vélemények, árnyalatok, színfoltok. A kérdés az, hogy ezek egy keretben tarthatók-e vagy sem. Az LMP-frakcióból például már volt kilépő, és tudomásom szerint nagyon sok belső problémájuk van, melyet még nem tudtak feloldani, ilyen például, hogy mi legyen a viszonyuk a vidékkel.
Az MSZP-t a párt legnépszerűbb politikusa, Szili Katalin hagyta el, és új mozgalmat alapított. Gyurcsány Ferenc egyelőre még a párton belül hozott létre mozgalmat, de nagyon komoly rivalizálásba kezdett Mesterházy Attilával.
A Fideszben jelenleg egy felszínes egység van. Többek között ez abból is látszik, hogy a korábbi szövetségesek köre: a MAGOSZ, a Kisgazda Polgári Egyesület, a Lungo Drom és az önkormányzati lobbi teljesen jelentéktelenné vált. Emellett a Fideszen belül a Pokorni-Hoffmann vita is felszínre hozott egy ideológiai, azaz liberális-konzervatív törésvonalat, ami majd az oktatás-, kultúr-, és médiapolitikában frontvonalakat nyit meg.
A Fideszt a győzelem ereje tartja össze, de nemsokára nagyon komoly problémák kerülnek a felszínre.
Hírextra - kuruc.info
2010.11.26. 10:59
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
