HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Deutsch Tamás szerint szolidáris gazdaságra és államra van szükség
Deutsch Tamás szerint ma szolidáris gazdaságra van szükség Magyarországon, és egy olyan új államra is, amely a szolidaritás elve alapján működik - a fideszes politikus a Húsz éve szabadon Közép-Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián.
Az európai parlamenti képviselő, az Országgyűlés volt alelnöke kijelentette: a magyar állampolgárok többsége láthatóan nem támogatja a létező kapitalizmust, úgy érzi, hogy az ellene van. Azt mondta, az emberek nem voltak szolidárisak a magyar gazdaságpolitikával és állammal, mert azok sem volt szolidáris velük.
"Ezért nyitottunk új korszakot" - mondta, és hangsúlyozta, új gazdaságra, új államra van szükség. Kifejtette: az 1990-eshez hasonlóan a mostani alkotmányozás is a konszenzus elvének betartásával zajlik, egy több mint kétharmados parlamenti többséggel bíró politikai erő társadalmi támogatottsága áll mögötte.
A Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével, szakmai szervezetek és civil alapítványok által kezdeményezett kétnapos tudományos konferencián - amely a magyar és az európai uniós himnusz meghallgatásával kezdődött - 50 magyar és 30 külföldi szakember vizsgálja a Közép-Európa által az elmúlt két évtizedben megtett utat; a témák között a közép-európai alkotmányozás, a nemzetiségi és kisebbségi jogok, a demokrácia, pártok és civil társadalom kérdése.
Deutsch Tamás elutasította azok véleményét, akik bírálják a rendszerváltoztatást, tagadják, megkérdőjelezik annak értelmét. "Meggyőződésem, hogy minden göröngyössége, kacskaringóssága ellenére ez volt a legegyenesebb, legbiztonságosabb, a valódi célhoz vezető út" - jegyezte meg a tárgyalásos, közmegegyezéses rendszerváltoztatásról.
Kiemelte, hogy a konszenzuson, széles felhatalmazáson alapuló változtatás tiszteletben tartása éppúgy igaz a rendszerváltoztatás átmeneti időszakára, mint annak jelenleg zajló lezárására.
A kormánypárti politikus arról is szólt, hogy az utóbbi 20 év során soha nem gyűlt össze annyi feszültség, elégedetlenség, változtatni akarás az emberekben, mint az elmúlt négy évben, mégsem következett be a fennálló törvényes rendet komolyan veszélyeztető felkelés, az emberek döntő többsége a demokratikus játékszabályokat következetesen betartó politikai erőkre szavaztak. "Ezért is szoktunk a 20 évvel ezelőtti alkotmányos forradalom után a szavazófülkék forradalmáról beszélni" - fogalmazott.
Deutsch Tamás szerint az elmúlt 25-30 év meghatározó tapasztalata volt a válság. A kapitalizmus és a piacgazdaság nem váltotta be a rendszerváltoztatás idején hozzá fűzött reményeket; akkor az volt a várakozás, hogy nemcsak a szabadságot hozzák el, hanem megoldják a nyomasztó nemzetgazdasági és hétköznapi bajokat.
"Ezért kellett revízió alá vennünk azt a kapitalizmus- és piacgazdaságképet, amely eddig referencia volt mindannyiunk számára" - mondta. Megállapította, hogy 1990 után Magyarországon nem jött létre valódi piacgazdaság.
Az igazi piacnak szerinte az a lényege, hogy az abban résztvevők döntéseikben szabadok, ezzel szemben Magyarországon az alávetettség új formái jelentek meg, az emberek kiszolgáltatottá, a monopóliumokkal szemben védtelenné váltak. "Ezért kellett revízió alá venni a liberalizmus politikai elveit is" - mondta.
A demokrácia valódi értéke szerinte az, hogy a hibák kijavíthatók, a rossz emberek eltávolíthatók hivatalukból, "képessé tesz minket a rossz uralkodóinktól való megszabadulásra, ahogy ez idén tavasszal megtörtént".
Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltoztatás elmúlt 20 évének lezárásával nemcsak egy elhibázott gazdasági rendszert hagy maga mögött az ország, hanem megnyílik az út a lelki változások előtt. Azt mondta, az emberek olyan országot szeretnének, ahol létharc helyett tisztességes verseny folyik, nem mindent a profit fogalmával mérnek, és létezik önzetlen összefogás.
Pozsgay Imre politológus, egyetemi tanár - aki Deutsch Tamáshoz hasonlóan a rendszerváltás aktív politikai közszereplői közé tartozott - előadásában elutasította azt a véleményt, amely önkényesnek bélyegzi a jelenlegi alkotmányozást, támadásnak tekinti azt a jogállam ellen.
Az új alaptörvény koncepciójának kidolgozását segítő, a miniszterelnök által felkért testület tagja arról beszélt: az alkotmányozás a nemzet helyreállításához, önazonosságának megerősítéséhez vezethet. Az új alkotmányba bele kell foglalni azokat a történelmi értékeket, amelyek folytonosságát az 1944-es szovjet megszállás után majdnem 50 évig szüneteltették - mondta, hozzátéve, "nemzeti függetlenségünket visszanyertük, hát most éljünk is vele".
Kifejtette, hogy az intézmények iránti bizalmat kellene visszaállítani ahhoz, hogy az alkotmány valóban szolgálatképes legyen. Azt mondta, meg kell teremteni a méltó Magyarországot, hogy "mi magunk itt, a magyar állam területén otthon érezhessük magunkat (...) büszkén vallhassuk, magyarnak lenni nem isten csapása, hanem óriási lehetőség".
hirado
2010.11.26. 10:30
t: 43
Deutsch Tamás szerint szolidáris gazdaságra és államra van szükség
Deutsch Tamás szerint ma szolidáris gazdaságra van szükség Magyarországon, és egy olyan új államra is, amely a szolidaritás elve alapján működik - a fideszes politikus a Húsz éve szabadon Közép-Európában című nemzetközi konferencián tartott előadást csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián. Az európai parlamenti képviselő, az Országgyűlés volt alelnöke kijelentette: a magyar állampolgárok többsége láthatóan nem támogatja a létező kapitalizmust, úgy érzi, hogy az ellene van. Azt mondta, az emberek nem voltak szolidárisak a magyar gazdaságpolitikával és állammal, mert azok sem volt szolidáris velük.
"Ezért nyitottunk új korszakot" - mondta, és hangsúlyozta, új gazdaságra, új államra van szükség. Kifejtette: az 1990-eshez hasonlóan a mostani alkotmányozás is a konszenzus elvének betartásával zajlik, egy több mint kétharmados parlamenti többséggel bíró politikai erő társadalmi támogatottsága áll mögötte.
A Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével, szakmai szervezetek és civil alapítványok által kezdeményezett kétnapos tudományos konferencián - amely a magyar és az európai uniós himnusz meghallgatásával kezdődött - 50 magyar és 30 külföldi szakember vizsgálja a Közép-Európa által az elmúlt két évtizedben megtett utat; a témák között a közép-európai alkotmányozás, a nemzetiségi és kisebbségi jogok, a demokrácia, pártok és civil társadalom kérdése.
Deutsch Tamás elutasította azok véleményét, akik bírálják a rendszerváltoztatást, tagadják, megkérdőjelezik annak értelmét. "Meggyőződésem, hogy minden göröngyössége, kacskaringóssága ellenére ez volt a legegyenesebb, legbiztonságosabb, a valódi célhoz vezető út" - jegyezte meg a tárgyalásos, közmegegyezéses rendszerváltoztatásról.
Kiemelte, hogy a konszenzuson, széles felhatalmazáson alapuló változtatás tiszteletben tartása éppúgy igaz a rendszerváltoztatás átmeneti időszakára, mint annak jelenleg zajló lezárására.
A kormánypárti politikus arról is szólt, hogy az utóbbi 20 év során soha nem gyűlt össze annyi feszültség, elégedetlenség, változtatni akarás az emberekben, mint az elmúlt négy évben, mégsem következett be a fennálló törvényes rendet komolyan veszélyeztető felkelés, az emberek döntő többsége a demokratikus játékszabályokat következetesen betartó politikai erőkre szavaztak. "Ezért is szoktunk a 20 évvel ezelőtti alkotmányos forradalom után a szavazófülkék forradalmáról beszélni" - fogalmazott.
Deutsch Tamás szerint az elmúlt 25-30 év meghatározó tapasztalata volt a válság. A kapitalizmus és a piacgazdaság nem váltotta be a rendszerváltoztatás idején hozzá fűzött reményeket; akkor az volt a várakozás, hogy nemcsak a szabadságot hozzák el, hanem megoldják a nyomasztó nemzetgazdasági és hétköznapi bajokat.
"Ezért kellett revízió alá vennünk azt a kapitalizmus- és piacgazdaságképet, amely eddig referencia volt mindannyiunk számára" - mondta. Megállapította, hogy 1990 után Magyarországon nem jött létre valódi piacgazdaság.
Az igazi piacnak szerinte az a lényege, hogy az abban résztvevők döntéseikben szabadok, ezzel szemben Magyarországon az alávetettség új formái jelentek meg, az emberek kiszolgáltatottá, a monopóliumokkal szemben védtelenné váltak. "Ezért kellett revízió alá venni a liberalizmus politikai elveit is" - mondta.
A demokrácia valódi értéke szerinte az, hogy a hibák kijavíthatók, a rossz emberek eltávolíthatók hivatalukból, "képessé tesz minket a rossz uralkodóinktól való megszabadulásra, ahogy ez idén tavasszal megtörtént".
Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltoztatás elmúlt 20 évének lezárásával nemcsak egy elhibázott gazdasági rendszert hagy maga mögött az ország, hanem megnyílik az út a lelki változások előtt. Azt mondta, az emberek olyan országot szeretnének, ahol létharc helyett tisztességes verseny folyik, nem mindent a profit fogalmával mérnek, és létezik önzetlen összefogás.
Pozsgay Imre politológus, egyetemi tanár - aki Deutsch Tamáshoz hasonlóan a rendszerváltás aktív politikai közszereplői közé tartozott - előadásában elutasította azt a véleményt, amely önkényesnek bélyegzi a jelenlegi alkotmányozást, támadásnak tekinti azt a jogállam ellen.
Az új alaptörvény koncepciójának kidolgozását segítő, a miniszterelnök által felkért testület tagja arról beszélt: az alkotmányozás a nemzet helyreállításához, önazonosságának megerősítéséhez vezethet. Az új alkotmányba bele kell foglalni azokat a történelmi értékeket, amelyek folytonosságát az 1944-es szovjet megszállás után majdnem 50 évig szüneteltették - mondta, hozzátéve, "nemzeti függetlenségünket visszanyertük, hát most éljünk is vele".
Kifejtette, hogy az intézmények iránti bizalmat kellene visszaállítani ahhoz, hogy az alkotmány valóban szolgálatképes legyen. Azt mondta, meg kell teremteni a méltó Magyarországot, hogy "mi magunk itt, a magyar állam területén otthon érezhessük magunkat (...) büszkén vallhassuk, magyarnak lenni nem isten csapása, hanem óriási lehetőség".
hirado
2010.11.26. 10:30
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
