> Jobbik: magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításával egyetért, a módját aggályosnak tartja

A Jobbik a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kezelésbe vételét üdvözli, az egyéni számlavezetés megszüntetésével azonban nem ért egyet, az egyszeri költségvetési bevételek folyó kiadásokra fordítását pedig veszélyesnek ítéli.
Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón leszögezte: a kormány "kimondta a halálos ítéletet" a magánnyugdíjpénztárakra, ezzel "az államosítás lezárt kérdésnek tekinthető". Mint mondta, a magánpénztári tagokat olyan brutális hátrányba hoznák, hogy józan ésszel senki sem maradhat ott.
"Ezzel véget ért a makrogazdasági szélhámosságot jelentő kötelező magánpénztári rendszer" - fogalmazott.
A politikus - megismételve pártja korábban ismertetett javaslatát - azt mondta: a Jobbik nem szüntetné meg az egyéni számlavezetést lehetővé tevő tőkefedezeti második pillért, hanem állami kézbe helyezné. Így - folytatta - az állam alapíthatna egy, a magánnyugdíjpénztáraktól megszokott előnyöket nyújtó pénztárat, amely az állampapírhozamok automatikus jóváírásával ki tudná üresíteni a magánnyugdíjpénztárakat. Mint mondta, ez a megoldás a kormány tervével ellentétben nem vetne fel jogi aggályokat.
Hegedűs Tamás hozzátette: bár a kabinet is az egyéni számlavezetés megőrzéséről beszél, ez az állami rendszerben megvalósíthatatlan, a számlákon felhalmozódott pénz "bekerül a közösbe".
Hamisnak nevezte ugyanakkor azt "a szocialista kampányt" is, amely szerint a kormány lenyúlja az egyéni megtakarításokat, hiszen a pénztártagoknak csak annyi megtakarításuk gyűlt össze a számlájukon, amennyivel kevesebbel járultak hozzá a közkiadásokhoz, pluszpénz nem került a rendszerbe.
Azt is mondta: kétséges a kormány által javasolt eljárás alkotmányossága, hiszen noha a 24 százalékos munkáltatói járulék is a munkavállaló jövedelme, mégsem számíthatna állami nyugdíjra az, aki a magánpénztár tagja marad.
Hozzátette: a Jobbik még nem döntött arról, hogy az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul-e. Az MTI kérdésére azonban úgy vélekedett: ha a testület utólag alkotmánysértőnek nyilvánítaná is a döntést, az a magánnyugdíjpénztárakat már nem támasztaná fel.
Kitért arra is, hogy a "visszaállamosítással" az állam lényegében hitelt vesz fel a korábbi magánpénztártagoktól, az így befolyó összeget pedig részben folyó kiadásokra költi, ami fenntarthatatlan és komoly veszélyt jelent a jövőre.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán közölte: a magán-nyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben. Mint mondta, aki a korábban kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, s erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíjjárulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíjból már nem részesedik.
Selmeczi: december 13-án lesz végszavazás
A kormány által szerdán határozatba foglalt új nyugdíjszabályokat pénteken két törvényjavaslatban terjeszti a kormány a parlament elé, így a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk marad arra, hogy válasszanak a magán- illetve az állami rendszer között - mondta Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott.
A parlament december 13-án végszavaz a törvényekről, és aki maradni akar a magánpénztárban, annak január utolsó napjáig kell nyilatkoznia erről. A maradás azt jelenti, hogy a munkaadói 24 százalékos befizetésről az érintett lemond, és csak a saját 10 százalékos befizetése után jut nyugdíjhoz - mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette: a 24 százalékos munkaadói járulékot egyúttal adóvá alakítja a törvényjavaslat.
hirado
2010.11.26. 10:28