
Aki külön kéri, az maradhat a magánpénztárnál, de ebben az esetben egy fillér állami nyugdíjat sem kap, azt elveszi tőle a kormány.
– Ha valaki járulékot fizet, akkor ellenszolgáltatásra is igényt tarthat, az adó esetében viszont nem – magyarázta az „átnevezés" okát a Blikknek egy jogász. – Miután a magánpénztárakban maradóknak továbbra is kellett volna a 24 százalékos járulékot fizetniük az állami nyugdíjalapba, de a kormány nem akart nekik nyugdíjat fizetni, jó eséllyel perelhettek volna a járandóságukért. Ha viszont az állam adót szed tőlük, és nem járulékot, azért nem is kell semmit adni cserébe, így hiába kérnék bíróság előtt a nyugdíjukat, azt nem kapják meg – tette hozzá.
Sosem jutott eszembe, hogy az én életemben előfordulhat, hogy az állam elveszi az emberek saját megtakarított pénzét – mondta komoran Gere Ádám nyugdíjszakértő. – A magánpénztári rendszer lényege éppen az volt, hogy az idős emberek ne legyenek kiszolgáltatva a politikának, hanem maguk dönthessenek megtakarításaikról - mondta a közgazdász.
Ez egyszerűen rémálom – értékelte a nyugdíj körül zajló eseményeket Németh Dávid, az ING elemzője. – Példa nélküli Európában, hogy a kormány saját polgárait fenyegeti – vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Az EU pénzügyi biztosa közben szóvivőjén keresztül közölte: aggódva figyelik a fejleményeket, melyek szerintük kérdésessé teszik a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, és nem tükrözik az ígért szabad választás lehetőségét.
A kormány szerint az intézkedésekkel megvédik a nyugdíjakat és biztonságot adnak az emberek megtakarításainak.
Így működik most a vegyes nyugdíjrendszer
Kötelező magánpénztár
– 1998 óta működik
– Aki 1998 után lett pályakezdő (kezdett dolgozni első munkahelyén), annak kötelező volt belépni a rendszerbe
– A pénztárak az elmúlt 13 évben átlagosan az infláció feletti hozamot értek el
– A magánpénztárba a bruttó havi fizetés 8 százaléka kerül (200 ezer forintos bruttó fizetésnél havi 16 ezer forint)
– A magánpénztár a tagok befizetéseit állampapírokba és tőzsdei részvényekbe fekteti
– A pénz egyéni számlán kamatozik
– A megtakarítások szabadon, akár is örökölhetőek
– A nyugdíjkorhatár után a félretett összeg akár egy összegben, akár fix időtartam alatt (pl. öt év), akár életjáradékként felvehető
– Gazdasági kockázatokat rejt, ha a tőzsde esik, a megtakarított pénz is veszélybe kerül
Állami nyugdíj
– A bruttó fizetés 1,5 százalékát a dolgozó, 24 százalékát a munkaadó fizeti be az állami nyugdíjalapba (200 ezer forintos bruttó fizetésnél havi 51 ezer forint)
– A dolgozók befizetéseit nem fektetik be, azokból kifizetik a mostani nyugdíjas járadékát
– Jelenleg nincs egyéni számla, és jövőben is csak virtuális számlát terveznek, amely mögött nem áll valódi megtakarítás
– Csak a házastárs örökölheti, de nem a befizetett pénzt, hanem csak a nyugdíjjogosultságot az özvegyi nyugdíjhoz hasonlóan
– A nyugdíjkorhatár felett az életkereset 70 százalékát folyósítja havonta (lásd jobbra!)
– Politikai kockázatot rejt, a nyugdíjszámítás módját, a nyugdíjemelés mértékét mindig a parlamenti többség dönti el, a kifizetett nyugdíj mértéknek nincs szoros kapcsolata a befizetett járulék mennyiségével
Nyugdíjszámítás (havi 200 ezer forintos életkeresettel számolva)
– A jelenlegi rendszerben a havi öregségi nyugdíj az életkereset (a munkával töltött évek során megkeresett összes pénz havi átlaga) 70 százaléka
– Havi 200 ezer forintos fizetés esetén a nyugdíj havi 140 ezer forint
– A vegyes rendszerben a havi 140 ezer forintos nyugdíjból 100 ezer forintot fizet az állami nyugdíjkassza, és 40 ezer forintot fizet a magánpénztár (a magánpénztár által fizetett pénzt nem kell feltétlenül havonta felvenni, az a nyugdíjba vonuláskor egy összegben is kikérhető)
– Az új rendszerben a visszalépőknek 140 ezer forintot fizet az állami nyugdíjkassza, viszont a magánpénztárban maradók csak 40 ezer forintot kapnak, az állam a rá eső 100 ezer forintot nem fizeti ki
Blikk.hu
2010.11.26. 10:11