HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Elfogadta a parlament a médiaalkotmányt
Kedd este elfogadta a parlament a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot. szabályozás kedden elfogadott része főként a médiatartalmakra fókuszál. Az előterjesztők szerint a médiaalkotmány a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló lépés, azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon.
A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a jogszabályt, amely 2011. január elsején lép életbe.
A médiaalkotmány hatálya minden médiumra, így a hírportálokra, internetes újságokra is kiterjed, a magáncélú weblapokra és a blogokra nem. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is.
Az indítvány elfogadásával a polgári törvénykönyv helyett a jövőben a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás szabályait is.
Lázár: a választói akarat teljesítéséről szól a különadó ügye
Ezekben a percekben is vitázik a parlament a Fidesz alkotmánymódosítási javaslatáról, melyet Lázár János frakcióvezető terjesztett be, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kétmillió fölötti végkielégítések 98%-os megadóztatásáról szóló törvényt. A javaslat szerint a legfőbb bírói testület a jövőben olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, nem foglalhatna állást.
Az ellenzék már napirend előtt is élesen támadta a fideszes javaslatot: a jogállam meghekkeléséről, Fekete keddről beszéltek, és az LMP holnapra tüntetést szervez. A kormány szerint viszont nem kerül veszélbe a demokrácia.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az általa, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát. A Fidesz-frakcióvezető szerint ideiglenes, gyors megoldásra van szükség, ami ugyan "nem a legszebb, nem a legelegánsabb", de hatékonynak kell lennie, amíg nem születik meg az új alkotmány.
A kormánypártok kitolták a költségvetési és az adóhatáridőket
Az adótörvényeket a választások évében nem 45, hanem 40 nappal a kihirdetés előtt kell hatályba léptetni - egyebek között erről is döntött ma az Országgyűlés.
Az államháztartási törvényt módosító indítványt a parlament 295 igen és 45 nem szavazat mellett fogadta el. E szerint fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább negyven - napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli, és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.
A költségvetés számadatait csak decemberben kell rögzíteni
Újdonság az is, hogy a választási évben a költségvetés főösszegeit nem november 30-ig, hanem december 10-ig kell rögzíteni, a fejezetek bevételeivel és kiadásaival együtt.
Egy új - módosító indítványként elfogadott - passzussal is kiegészül a törvény, e szerint költségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képződött többletének tárgyévi felhasználásával megegyező összeget. A jogszabály a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
hirado
2010.11.03. 10:59
t: 37
Elfogadta a parlament a médiaalkotmányt
Kedd este elfogadta a parlament a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által beterjesztett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot. szabályozás kedden elfogadott része főként a médiatartalmakra fókuszál. Az előterjesztők szerint a médiaalkotmány a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló lépés, azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon. A parlament a kormánypártok szavazatával fogadta el a jogszabályt, amely 2011. január elsején lép életbe.
A médiaalkotmány hatálya minden médiumra, így a hírportálokra, internetes újságokra is kiterjed, a magáncélú weblapokra és a blogokra nem. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is.
Az indítvány elfogadásával a polgári törvénykönyv helyett a jövőben a médiaalkotmány tartalmazza a sajtó-helyreigazítás szabályait is.
Lázár: a választói akarat teljesítéséről szól a különadó ügye
Ezekben a percekben is vitázik a parlament a Fidesz alkotmánymódosítási javaslatáról, melyet Lázár János frakcióvezető terjesztett be, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kétmillió fölötti végkielégítések 98%-os megadóztatásáról szóló törvényt. A javaslat szerint a legfőbb bírói testület a jövőben olyan kérdésekben, amelyekben nem lehet népszavazást tartani, nem foglalhatna állást.
Az ellenzék már napirend előtt is élesen támadta a fideszes javaslatot: a jogállam meghekkeléséről, Fekete keddről beszéltek, és az LMP holnapra tüntetést szervez. A kormány szerint viszont nem kerül veszélbe a demokrácia.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az általa, a 98 százalékos különadó alkotmánybírósági megsemmisítése után beterjesztett javaslatok elfogadása nem gyengíteni fogja a jogállamot, hiszen egy normálisan működő országban a választói akarat teljesítése erősíti a demokráciát. A Fidesz-frakcióvezető szerint ideiglenes, gyors megoldásra van szükség, ami ugyan "nem a legszebb, nem a legelegánsabb", de hatékonynak kell lennie, amíg nem születik meg az új alkotmány.
A kormánypártok kitolták a költségvetési és az adóhatáridőket
Az adótörvényeket a választások évében nem 45, hanem 40 nappal a kihirdetés előtt kell hatályba léptetni - egyebek között erről is döntött ma az Országgyűlés.
Az államháztartási törvényt módosító indítványt a parlament 295 igen és 45 nem szavazat mellett fogadta el. E szerint fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább negyven - napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli, és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti.
A költségvetés számadatait csak decemberben kell rögzíteni
Újdonság az is, hogy a választási évben a költségvetés főösszegeit nem november 30-ig, hanem december 10-ig kell rögzíteni, a fejezetek bevételeivel és kiadásaival együtt.
Egy új - módosító indítványként elfogadott - passzussal is kiegészül a törvény, e szerint költségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képződött többletének tárgyévi felhasználásával megegyező összeget. A jogszabály a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
hirado
2010.11.03. 10:59
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
