
A köztársasági elnök szerint joga és kötelessége volt az Alkotmánybíróságnak eltörölni a különadóra vonatkozó törvényt. Schmitt Pál szerint azonban az országgyűlésnek is joga és kötelessége, hogy teljesítse a választók akaratát. Az államfő abban bízik, hogy az új Alkotmány rendezi majd a vitás kérdéseket.
"Mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást. Ezért bízom abban, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közti ellentmondások" – nyilatkozta Schmitt Pál.
Schmitt pénteken megbeszélést folytatott Sólyom Lászlóval
Schmitt Pál köztársasági elnök egyébként pénteken fogadta Sólyom Lászlót, a megbeszélésen a volt államfő elemezte az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadó alkotmányellenességét megállapító keddi döntése után kialakult alkotmányjogi helyzetet.
Előzmények
Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.
Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka - közölte Sereg András, az Ab sajtófőnöke a testület hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban.
Schmitt Pál köztársasági elnök közleménye
"Magyarország nagy vállalkozásba kezdett ez év tavaszán, nagy változtatásokra szánta el magát annak érdekében, hogy a válságot leküzdve erős és büszke országgá váljon. Olyan országgá, ahol minden magyar embernek van esélye a boldogulásra, és amelyre fölnéznek a világban.
A magyarok nagy közös vállalkozásának sikere azon múlik, hogy lesz-e erőnk végigmenni a megkezdett úton, véghez vinni a változtatást.
Nagyon fontos tehát, hogy ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban.
Ugyanilyen fontos az is, hogy a változtatásnak mindenkor demokratikus, jogállami keretek között kell történnie. Erről soha, semmilyen körülmények között nem mondhatunk le.
Éppen ezért bizakodással tölt el, hogy egy nehéz pillanatban, amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire a megbízatása kötelezi.
Az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvénnyel kapcsolatban. Joga és kötelessége volt ezt a döntést meghozni az Alkotmánybíróságnak.
Ugyanakkor az országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának érvényesítésére használják. Ez nem csak joga, hanem kötelessége is a választott képviselőknek.
Úgy látom, hogy a magyar országgyűlés képviselői az említett törvénnyel kapcsolatban, a választópolgárok akaratának igyekeznek eleget tenni.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia, működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.
Végezetül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogyha előre akarunk jutni, ha el akarjuk érni közös célunkat, nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni. Ha így teszünk, akkor egészen biztos, hogy akár észrevétlenül is megtorpanunk, és sosem érünk célba.
Az új szabályokat a közös cél tükrében kell néznünk, mindig azt a kérdést érdemes föltennünk, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem.
Mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást. Ezért bízom abban, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közti ellentmondások."
hirado
2010.10.29. 20:49