> Nemet mondott a különadóra az Ab - íme, így reagáltak a pártok döntésre

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi előírásokba.
Harrach Péter frakcióvezető ezt arra az alkotmánybírósági döntésre reagálva nyilatkozta az MTI-nek, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
A kisebbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője rámutatott: az Ab a döntését az alkotmány és a hatályos törvények alapján hozta meg. Ez a dolga - mondta.
Az ország nehéz, a szocialista kormányok által kialakított már-már válságos helyzetének kezelése pedig a kormány dolga - tette hozzá.
A KDNP álláspontja szerint a kiugróan magas végkielégítésekre kirótt 98 százalékos adó megfelel a közös és főként az arányos közteherviselésnek, a társadalmi igazságosságnak.
Az Ab által meghagyott lehetőség azonban csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik - fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
MSZP: a "fülkeforradalom" elszenvedte az első vereségét
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróságnak a 98 százalékos különadót megsemmisítő döntésével a "fülkeforradalom" elszenvedte első vereségét.
Tóbiás József, az MSZP frakcióigazgatója az Ab keddi döntését kommentálva azt mondta: a testület határozatának azok a pedagógusok, köztisztviselők, közalkalmazottak, átlagkeresettel rendelkezők a nyertesei, akik 30-35 év munkája után jogosan hihették, hogy a törvényben rögzített járandóságukat megkapják. Ők most hozzájuthatnak a jogos járandóságukhoz - hívta fel a figyelmet. Közölte: az MSZP külön köszöni az Ab-nek, hogy a döntését egyhangúlag hozta meg, és a döntéssel visszaadta az alkotmányosságba vetett hitet.
Emlékeztetett, az MSZP-nek két törvényjavaslata van a Ház előtt. Mint mondta, ezek azt a problémát orvosolnák, amelyet az Ab kifogásolt, miszerint az alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály túl általánosan fogalmazta meg a különadó hatálya alá vont alanyi kört.
Az egyik törvényjavaslat - fűzte hozzá - biztosítja, hogy akik már befizették a különadót, azoknak azt a APEH visszafizethesse; a másik pedig arról szól, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokra érvényes legyen a különadó bevezetése.
A döntés arra is bíztatást ad az állampolgároknak, a civil szervezeteknek, a pártoknak, hogy számos más kérdésben is nyugodtan forduljanak az Alkotmánybírósághoz - tette hozzá. Annak a reményének is hangot adott, hogy a magánnyugdíjpénztárokról szóló törvénnyel is érdemben fog majd foglalkozni a testület.
Jobbik: a formális jog szembekerült az emberek igazságérzetével
A Jobbik sajnálja, hogy a formális jog az emberek igazságérzetével és a gazdasági szükségszerűséggel is szembekerült - reagált Volner János az MTI-nek az Alkotmánybíróság keddi döntésére.
A jobbikos képviselő hozzátette, meglátásuk szerint számos módja van annak, hogy meg lehessen oldani ezt a kérdést.
Az MTI kérdésére azt mondta, hogy ha a kormányoldal egy hasonló javaslatot terjeszt be, akkor annak vizsgálnák a tartalmát, de alapvetően egyetértenek ezzel az iránnyal. Kitért arra is, hogy egyúttal szeretnék, ha a külföldi tulajdonú vállalkozások profittranszferére is kiterjedne a kormány figyelme; azt mondta, Magyarországról évente körülbelül 2.000 milliárd forintnyi profitot vonnak ki a külföldi tulajdonú vállaltok, általában márkahasználati vagy működési költség címén.
Az LMP szerint a jogbiztonságot sértették a kormány lépései
A kormány lépései sem a tulajdonvédelem alkotmányos kritériumainak sem a jogbiztonság követelményeinek nem feleltek meg - kommentálta az LMP frakcióvezetője az MTI-nek az Alkotmánybíróság azon keddi döntését, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
Schiffer András emlékeztetett arra, már a törvényjavaslat beterjesztésekor felhívták a kormány figyelmét, hogy tartózkodjon a jogbiztonságot és az állampolgári bizalmat kikezdő döntésektől, mert ezek nem teszik tervezhetővé az állampolgárok számára a gyarapodást. Hozzátette, hogy a törvényjavaslathoz benyújtottak egy alternatív módosító javaslatot, mert megértették azt a kormányzati szándékot, hogy a tisztességtelenül húzott, például a BKV-nál kiosztott közpénzek nyomába akartak eredni. A frakcióvezető azt mondta, hogy ezt a szándékot méltányolták, de véleménye szerint ennek végrehajtására lett volna más megoldás.
Úgy fogalmazott, hogy az LMP javaslata kiállta volna az alkotmányosság próbáját, mert az arra tett kísérletet, hogy a különböző munkajogi megállapodások esetében is a hatályos Polgári törvénykönyvnek a jó erkölcsbe ütköző esetekre vonatkozó formuláját lehessen alkalmazni.
Véleménye szerint ha akkor a kormány elfogadja javaslatukat, akkor a kívánt célt, vagyis a közpénzek tisztességtelen kiáramoltatásának a megakadályozását úgy lehetett volna elérni, hogy nem sérül az állampolgári bizalom és a jogbiztonság. Kijelentette, azért örül az Alkotmánybíróság döntésének, mert "most már számtalan olyan húzása van a narancsuralmi rendszernek, ami alapvetően ássa alá az állampolgári bizalmat".
Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint már régen nem arról van szó, hogy a gazdasági élet szereplői nem érezhetik magukat biztonságban, hanem arról, hogy az egyszerű állampolgárok sem. Példaként említette, hogy amikor egy közalkalmazott hosszú szolgálati évek után nyugdíjba megy, akkor nem tudhatja, hogy a megérdemelt jövedelme a zsebében marad-e.
Mondanivalóját úgy foglalta össze: ebben az esetben is azt látják, "lehet, hogy a kívánt cél helyeselhető, de olyan eszközöket választ a kormány, amelyek még közép-ázsiai országokban sem megengedettek".
hirado
2010.10.27. 00:00