HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Milliárdokat fizetett rá az állam a Művészetek Palotájára
Továbbra sem lehet tudni, hogy mennyiből épült meg a Nemzeti Színház mellett a Művészetek Palotájának nevezett kulturális központ. Bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvánosságra hozta az építkezésről szóló szerződések egy részét, ezekből sem a beruházás végösszege, sem az nem derül ki, hogy eddig mennyit fizetett az állam a két év csúszással befejezett épületért.
A Modern Művészeti Múzeumnak helyt adó létesítmény építéséről még az Orbán-kormány állapodott meg 2001-ben Demján Sándor TriGránit Fejlesztési Rt. nevű cégével és az annak érdekeltségi körébe tartozó Duna Sétány Székház Kft-vel. Az eredeti megállapodás szerint az épületet 2002 végén kellett volna átadni. A határidőket végül többször módosították és a múzeum mellett a fejlesztések közé került a Nemzeti Filharmónia és a Hagyományok Házának kialakítása is.
A módosított szerződésekben az állam olyan kiadásokra is kezességet vállalt, amelyek egyébként az építtetőt terhelnék. 2001. október 31-én úgy módosították a szerződéseket, hogy az állam "az előkészítő munkák fedezetére" (mint az a szerződésből kiderül, szakértői és tanácsadói díjakra) több száz milliós fizetési kötelezettséget vállal. A múzeum és a Hagyományok Háza esetében 175-175, míg a Nemzeti Filharmónia építésével kapcsolatban 350 millió forint értékben. Annak ellenére, hogy az eredeti szerződésben az építtető cégek vállalták: "a rögzített költségek keretein belül az épületet kulcsrakész állapotúra építteti". Azt nem lehet tudni, hogy összesen mennyi költségtérítést fizetett ki az állam, az NKÖM nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.
Az új kormányzati ciklusban is meglepő módon változtak a Művészetek Palotájának szerződései. 2004. februárjában módosította a megállapodást a kulturális tárca a beruházó cégekkel. Eszerint az átadás-átvétel új határideje 2004. őszére tolódott. Ugyanakkor új elemként került bele a szerződésbe, hogy 2004. májusa és 2005. januárja között a vételárhoz évi 8 százalékos árfolyamon kamatot is fel kell számolni. Bár tavaly év elején a kulturális tárca kért fizetési haladékot a beruházóktól, ezzel együtt átütemezték az épület átadását is, ami az eredetileg tervezett 2002. novemberi dátumról 2004. októberére tolódott. A beruházást drágító büntetőkamat tehát annak ellenére került bele a megállapodásba, hogy a beruházás befejezése nem az állam hibájából csúszott, legalábbis erre semmilyen utalás nincs a módosított megállapításban.
A februári szerződésben azt is kimondták, hogy a beruházás összköltsége nem lépheti túl az eredeti megállapodásban szereplő 52 milliárd forintot. A 2005-ös költségvetési törvény azonban már úgy rendelkezik, hogy az elkészült épületet 10 helyett 30 év alatt vásárolja meg az állam, a beruházásra és a működtetésre pedig 97,9 milliárdot különítenek el. Az szintén kérdéses, hogy ebből mennyi pénz megy majd működtetésre és mennyit fizet ki az állam az építő cégeknek.
[LHP.HU]
2005.01.28. 22:35
t: 796
Milliárdokat fizetett rá az állam a Művészetek Palotájára
Továbbra sem lehet tudni, hogy mennyiből épült meg a Nemzeti Színház mellett a Művészetek Palotájának nevezett kulturális központ. Bár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvánosságra hozta az építkezésről szóló szerződések egy részét, ezekből sem a beruházás végösszege, sem az nem derül ki, hogy eddig mennyit fizetett az állam a két év csúszással befejezett épületért.A Modern Művészeti Múzeumnak helyt adó létesítmény építéséről még az Orbán-kormány állapodott meg 2001-ben Demján Sándor TriGránit Fejlesztési Rt. nevű cégével és az annak érdekeltségi körébe tartozó Duna Sétány Székház Kft-vel. Az eredeti megállapodás szerint az épületet 2002 végén kellett volna átadni. A határidőket végül többször módosították és a múzeum mellett a fejlesztések közé került a Nemzeti Filharmónia és a Hagyományok Házának kialakítása is.
A módosított szerződésekben az állam olyan kiadásokra is kezességet vállalt, amelyek egyébként az építtetőt terhelnék. 2001. október 31-én úgy módosították a szerződéseket, hogy az állam "az előkészítő munkák fedezetére" (mint az a szerződésből kiderül, szakértői és tanácsadói díjakra) több száz milliós fizetési kötelezettséget vállal. A múzeum és a Hagyományok Háza esetében 175-175, míg a Nemzeti Filharmónia építésével kapcsolatban 350 millió forint értékben. Annak ellenére, hogy az eredeti szerződésben az építtető cégek vállalták: "a rögzített költségek keretein belül az épületet kulcsrakész állapotúra építteti". Azt nem lehet tudni, hogy összesen mennyi költségtérítést fizetett ki az állam, az NKÖM nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre.
Az új kormányzati ciklusban is meglepő módon változtak a Művészetek Palotájának szerződései. 2004. februárjában módosította a megállapodást a kulturális tárca a beruházó cégekkel. Eszerint az átadás-átvétel új határideje 2004. őszére tolódott. Ugyanakkor új elemként került bele a szerződésbe, hogy 2004. májusa és 2005. januárja között a vételárhoz évi 8 százalékos árfolyamon kamatot is fel kell számolni. Bár tavaly év elején a kulturális tárca kért fizetési haladékot a beruházóktól, ezzel együtt átütemezték az épület átadását is, ami az eredetileg tervezett 2002. novemberi dátumról 2004. októberére tolódott. A beruházást drágító büntetőkamat tehát annak ellenére került bele a megállapodásba, hogy a beruházás befejezése nem az állam hibájából csúszott, legalábbis erre semmilyen utalás nincs a módosított megállapításban.
A februári szerződésben azt is kimondták, hogy a beruházás összköltsége nem lépheti túl az eredeti megállapodásban szereplő 52 milliárd forintot. A 2005-ös költségvetési törvény azonban már úgy rendelkezik, hogy az elkészült épületet 10 helyett 30 év alatt vásárolja meg az állam, a beruházásra és a működtetésre pedig 97,9 milliárdot különítenek el. Az szintén kérdéses, hogy ebből mennyi pénz megy majd működtetésre és mennyit fizet ki az állam az építő cégeknek.
[LHP.HU]
2005.01.28. 22:35
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
