HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Nem ördögtől való ötlet a válságadó
A válságadó kivetése nem "ördögtől való" ötlet, a nemzetközi adózási gyakorlat ismeri az ideglenes adó fogalmát, gyakorlatát - mondta Herich György a kormányfő által szerdán bejelentett adóintézkedésekre reagálva.
A válságadót a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) elnöke szerint jellemzően akkor alkalmazzák, ha rendkívüli, természeti, társadalmi, gazdasági esemény történik, példaként a német újraegyesítést említette. A gazdasági válság, a magyar gazdasági, költségvetési helyzet ezt indokolhatja az adószakértő szerint.
Megfogalmazása szerint az ördög a teherviselők körének, az elvonás mértékének, módjának meghatározásában rejtőzik, a szakma mindenesetre várja a részleteket.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, egy budapesti rendezvényen jelentette be, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány. A távközlési, illetve telekommunikációs szektornak 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektornak évente 70 milliárd forintot, a kereskedelmi áruházláncoknak pedig évi 30 milliárd forintot kell befizetniük a költségvetésbe.
Az ideiglenes adó - ha ezt jól használják fel - hozzásegíthet egy átfogó adóreform megvalósításához, amire nagy szükség lenne az ország versenyképességének javításához - vélekedett Herich György. Az adószakértő hangsúlyozta: a költségvetés kényszerpályán van, a hiány csökkentéséhez valahonnan forrásokat kell szerezni, a megadóztatni kívánt ágazatokban pedig az elmúlt időszakban jelentős látható és látens extraprofit realizálódott.
Hozzátette: az eddig bejelentett ágazati adókból és a magánpénztári átutalások felfüggesztéséből származó jövő évi mintegy 700 milliárd forintos többletbevételből az idei évközi adóintézkedések mintegy 150 milliárd forintot, a jövő évre tervezett, eddig ismertté vált szja-módosítások pedig mintegy 300 milliárd forintot visznek el.
Az okleveles adószakértő szerint egy komoly adóreformhoz legalább 1.000-1.200 milliárd forint szükséges. A bejelentett intézkedések, valamint a jövőre várható 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésből származó pótlólagos bevételből már képződhet annyi forrás, amiből az adóreform elindítható.
Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy más területek - például az önkormányzatok, nagy állami vállalatok - mennyi költségvetési forrást fognak elszívni - mondta.
Herich György kiemelte: érzékelhető, hogy a kormány a nagyvállalatoktól a magánszemélyek és a kis- és középvállalatok javára csoportosít át forrásokat. Az okleveles adószakértő nem tart attól, hogy az ágazati adókat végső soron egy az egyben a fogyasztók fizetik meg. Az államnak vannak megfelelő eszközei arra, hogy ezt megakadályozza, mondta.
Példaként az árszabályozást, a verseny erősítését, az ellenőrzés fokozását említette. Úgy vélekedett, például a bankszektorban a terhek áthárítását megakadályozandó egyebek között az állam szerepvállalásának növelésével erősíteni lehetne a versenyt, az ellenőrzés javításával pedig a belföldön realizálandó jövedelem arányát javítani.
hirado
2010.10.14. 10:42
t: 51
Nem ördögtől való ötlet a válságadó
A válságadó kivetése nem "ördögtől való" ötlet, a nemzetközi adózási gyakorlat ismeri az ideglenes adó fogalmát, gyakorlatát - mondta Herich György a kormányfő által szerdán bejelentett adóintézkedésekre reagálva. A válságadót a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) elnöke szerint jellemzően akkor alkalmazzák, ha rendkívüli, természeti, társadalmi, gazdasági esemény történik, példaként a német újraegyesítést említette. A gazdasági válság, a magyar gazdasági, költségvetési helyzet ezt indokolhatja az adószakértő szerint.
Megfogalmazása szerint az ördög a teherviselők körének, az elvonás mértékének, módjának meghatározásában rejtőzik, a szakma mindenesetre várja a részleteket.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, egy budapesti rendezvényen jelentette be, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány. A távközlési, illetve telekommunikációs szektornak 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektornak évente 70 milliárd forintot, a kereskedelmi áruházláncoknak pedig évi 30 milliárd forintot kell befizetniük a költségvetésbe.
Az ideiglenes adó - ha ezt jól használják fel - hozzásegíthet egy átfogó adóreform megvalósításához, amire nagy szükség lenne az ország versenyképességének javításához - vélekedett Herich György. Az adószakértő hangsúlyozta: a költségvetés kényszerpályán van, a hiány csökkentéséhez valahonnan forrásokat kell szerezni, a megadóztatni kívánt ágazatokban pedig az elmúlt időszakban jelentős látható és látens extraprofit realizálódott.
Hozzátette: az eddig bejelentett ágazati adókból és a magánpénztári átutalások felfüggesztéséből származó jövő évi mintegy 700 milliárd forintos többletbevételből az idei évközi adóintézkedések mintegy 150 milliárd forintot, a jövő évre tervezett, eddig ismertté vált szja-módosítások pedig mintegy 300 milliárd forintot visznek el.
Az okleveles adószakértő szerint egy komoly adóreformhoz legalább 1.000-1.200 milliárd forint szükséges. A bejelentett intézkedések, valamint a jövőre várható 2,5-3 százalékos gazdasági növekedésből származó pótlólagos bevételből már képződhet annyi forrás, amiből az adóreform elindítható.
Azt ugyanakkor még nem lehet tudni, hogy más területek - például az önkormányzatok, nagy állami vállalatok - mennyi költségvetési forrást fognak elszívni - mondta.
Herich György kiemelte: érzékelhető, hogy a kormány a nagyvállalatoktól a magánszemélyek és a kis- és középvállalatok javára csoportosít át forrásokat. Az okleveles adószakértő nem tart attól, hogy az ágazati adókat végső soron egy az egyben a fogyasztók fizetik meg. Az államnak vannak megfelelő eszközei arra, hogy ezt megakadályozza, mondta.
Példaként az árszabályozást, a verseny erősítését, az ellenőrzés fokozását említette. Úgy vélekedett, például a bankszektorban a terhek áthárítását megakadályozandó egyebek között az állam szerepvállalásának növelésével erősíteni lehetne a versenyt, az ellenőrzés javításával pedig a belföldön realizálandó jövedelem arányát javítani.
hirado
2010.10.14. 10:42
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
