
A 12 ezer embert foglalkoztató BKV-nak elsősorban hatékonysága növelésére, és átalakításáig további forrásokra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon is finanszírozható és működőképes legyen. Erről György István beszélt az MTI-nek pénteken adott interjújában. A fideszes politikus a jelenlegi frakcióvezető, Tarlós István főpolgármesterré választása esetén a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettesi tisztet töltheti be.
György István elmondta, hogy a hatékonyságnövelés egyik legfontosabb eszköze az a strukturális átalakítás, amelyet a választások után azonnal elkezdenek. Ennek keretében a BKV-t megtartanák, mint szolgáltató céget, de minden tervezési, megrendelői, közlekedéskoordinációs és irányítási funkciót kiszerveznek, s azokat minden más, egyéni közlekedéssel összefüggő feladattal együtt a Budapesti Közlekedési Központ látná el. A BKV csak szolgáltatói, operatív tevékenységet végezne - fűzte hozzá.
Közlése szerint 2011 júniusától működne teljes "kapacitással" a két új ellátó cég, a közösségi közlekedési feladatokat pedig a kötött pályás és autóbuszos közlekedésre létrehozott két külön cég végezné. Ez az elképzelés nagyban hasonlít a Kocsis István BKV vezérigazgató által elgondolt holdingszerű cégátalakításhoz, de György István elmondása szerint alapvetően abban különbözik attól, hogy a mostani tervek szerint a közlekedési központ lenne az "anyacég" és nem a BKV, így megtörténne a megrendelői, lebonyolítói és ellenőrzési feladatok szétválasztása.
A metrókat nem adjuk ki alvállalkozóknak
György István kiemelte: a kötött pályás ágazatban szóba sem jöhet külső vállalkozó bevonása, de a buszos közlekedésben - ahol jelenleg is alvállalkozók működtetnek több vonalat - számítani lehet arra, hogy megvizsgálják több alvállalkozó bevonásának előnyeit és hátrányait. Amennyiben az eredmények igazolják, több alvállalkozót fognak bevonni. Megerősítette ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy privatizálnák a BKV buszos üzletágát.
Hangsúlyozta azt is, hogy a strukturális változások rövid távon jelentős költséggel járnak, megtakarítás csak középtávon várható, de akkor számolnak vele. Szerinte ebben az átmeneti időszakban az állami támogatásnak legalább a 2010-es szinten kellene maradnia. Ezzel kapcsolatban elmondta, újratárgyalnák a kormánnyal a finanszírozásra kötött szerződést, mert olyan "papírokat" nem akarnak aláírni, amelyekben kötelező jellegű járatritkítás és jegyáremelés szerepel.
A BKV finanszírozásával kapcsolatban György István kifejtette, az állam segítségére mindenképpen számítanak, de a fővárosnak is több támogatást kell nyújtania, hogy megszüntessék a BKV 20 milliárdos alulfinanszírozottságát. Tarthatatlan az az állapot, hogy amortizációpótlás címen adott 10 milliárdos támogatáson kívül a főváros semmit nem adott a cégének - mondta.
Az új városvezetés többet szeretne fordítani a BKV-ra, de nyilván nagy viták lesznek erről a következő évek költségvetésének készítésekor, mert "nincs sok forrás." Azt a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben elképzelhetetlennek nevezte, hogy a Budapest környéki önkormányzatok, ahol szolgáltat a BKV, intézményesített módon hozzájáruljanak a cég működéséhez, erre ugyanis nincsenek forrásaik. Önmagában a jegyáremelés épp ellentétes hatást eredményezne: a tapasztalatok szerint a változatlan szolgáltatási színvonal mellett bevételcsökkenéshez vezetne.
Jönnek az időalapú jegyek
A politikus szerint az első, kézzel fogható változások 2011 év végére várhatóak, akkora vezetnék be az időalapú jegyeket, amelyekre az új városvezetés kiemelt figyelmet fordítana.
György István szerint a főváros nem tudja konszolidálni a BKV 70-80 milliárd forintra rúgó külső adósságállományát, de egy létrehozandó állami adósságkezelő központ ezt eredményesen megtehetné. Emlékeztetett, hogy 2003-ban már konszolidálták a BKV adósságát, de az újratermelődött, ezt most minden áron el kell kerülni - tette hozzá.
A fővárosi közösségi közlekedés jövőjével kapcsolatban a fideszes politikus azt mondta: a MÁV-nak, a Volánbusznak és a BKV-nak együtt kell dolgoznia, hogy vonzóvá tegyék a közösségi közlekedést azok számára, akik a főváros vonzáskörzetében laknak és Budapestre utaznának. Úgy vélte, bizonyos párhuzamosságokat ennek érdekében meg kell szüntetni, és lehetővé kell tenni, hogy egy jeggyel, vagy bérlettel elérhetővé váljon a főváros és a Budapesten való közösségi közlekedés.
György István kitért arra is, hogy a 4-es metró ügyében nem lehet bizonyossággal megmondani, a tervezett három ütemből mi valósul meg, mert nagyon összetett a beruházás. Ami biztos, az első ütemet be akarják fejezni, "ezt csak a metró saját maga állíthatja le" - fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy az új városvezetés igénybe venné-e a szakmai szervezetek, így a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) segítségét, György István úgy válaszolt: a VEKE felajánlotta, a városvezetés pedig adott esetben el is fogadja a szakmai segítséget.
hirado
2010.09.25. 11:01