
Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának jogsértéseket vizsgáló albizottságában főként a fővárosban 2006 őszén első fokon tömegesen, mintegy másfélszáz ember esetében elrendelt, majd pár hét múlva másodfokon kilencven százalékban megszüntetett előzetes letartóztatások miatt bírálták az igazságszolgáltatást. Az ügyészek, bírók felelősségének, alkalmasságának vizsgálatát szorgalmazták, azzal, hogy ami akkor történt, több volt, mint hiba, akik pedig részt vettek benne, azoknak nincs helyük rendőrségen, ügyészségen, bíróságon.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az Országgyűlés vizsgálóbizottságai a parlamenti ellenőrzés fontos eszközei, de az Alkotmánybíróság már 2003-ban arra figyelmeztetett, hogy ez a jogintézmény nálunk szabályozatlan.
A parlamenti vizsgálóbizottság tevékenysége ott végződik, ahol a hatalmi ágak elválasztásának határai kezdődnek - fogalmazott.
Európában teljesen szokatlan módon az albizottság az ügyben eljáró bírót hívott be - mondta Baka András. Hozzátette: igaz ugyan, hogy a vizsgálóbizottságok ülésén mindenki köteles részt venni, a kért tájékoztatást megadni, viszont minden bírót kötnek a rá vonatkozó szabályok, így például az, hogy konkrét ügyben nem adhat felvilágosítást.
Egy másik, meglehetősen nehezen kezelhető probléma, ha a bizottság iratokat kér a bíróságtól - mondta a főbíró, akinek ezzel kapcsolatban az a határozott meggyőződése, hogy konkrét bírósági ügyek iratai a büntetőeljárási szabályok értelmében nem adhatók ki.
Ha a vizsgálóbizottságok összetételét, eljárását, a bizottságnak más hatalmi ághoz való viszonyát nem szabályozza törvény, akkor fennáll annak a veszélye, hogy tevékenysége túlterjeszkedik lehetséges kompetenciáján. A vizsgálóbizottságok tevékenysége a közérdekű problémák feltárásának és a politikai felelősség parlamenti megállapításának nélkülözhetetlen színterei, ugyanakkor rendkívül rossz, a jogállami értékekkel ellentétes gyakorlat indulhat el, ha konkrét bírósági döntéseket egy másik hatalmi ág megkérdőjelez, felülvizsgál. Az Alkotmánybíróság több alkalommal is leszögezte, hogy "nincsen az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág s egyik hatalmi ág sem vonhatja el a másik jogosítványait" - mondta a főbíró.
hirado
2010.09.19. 11:44