
"Totálisan megdöbbentem" - mondta Bene László volt országos rendőrfőkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság pénteki ülésén arról, mit érzett, amikor értesült a Magyar Televízió székházánál történtekről.
A volt főkapitány, aki 2006-ban az ostrom idején az Interpol brazíliai közgyűlésén vett részt, közölte: a székházostrom után kapott telefonon tájékoztatást Szabadfi Árpád akkori főkapitány-helyettestől a történtekről, és a hotel internetszobájában azonnal "rákeresett". "Totálisan megdöbbentem" - mondta akkori érzéseiről, mivel - mint fogalmazott - elképzelhetetlennek tartotta, hogy Magyarországon ilyen megtörténhessen.
Az őszödi beszédről és annak tartalmáról a hazaúton értesült, a repülőtéren az egyik külügyi tisztviselő adta át neki az ezzel kapcsolatos újsághíreket a repülőtéren. Külföldi útjáról szerda este ért haza, két átszállással.
A rendőrség tanul a hibáiból
Nem a személyes felelősség megállapítása volt - Brazíliából hazatérve - Bene László volt országos rendőrfőkapitány fő célja a tévészékház ostroma után, hanem az, hogy összegezzék a tapasztalatokat, felkészítsék a rendőrséget és szakmai intézkedésekkel javítsák a testület munkáját - mondta a bizottság ülésén Bene László.
Hangsúlyozta: nyilvánvaló volt, hogy trauma érte a rendőrséget, a társadalmat és látszott, hogy a nyugalom nem állt helyre, számítani lehetett újabb eseményekre. Mint mondta, mérlegelnie kellett, hogy mi eredményezheti a rendőrségi munka javulását: ha megteszik a szükséges szervezeti-jogi intézkedéseket, vagy ha néhány embert felelősségre vonnak.
A főkapitány legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a rendőrséget mielőbb olyan állapotba hozzák, hogy a szervezet a következőkben a feladatait törvényesen, szakszerűen végezhesse, visszaállítsa és fenntartsa a közrendet, közbiztonságot. A székházostrom után a rendőrség tanult a hibáiból, elsajátított új technikákat és 2007 március 15-én bebizonyította, hogy alkalmas az európai szintű szakmai munkára - mondta.
Tehát nem a vezetők személyi felelősségének megállapítása volt a cél, hanem a tapasztalatok levonása, és ezek között természetesen szerepeltek a vezetési hibával összefüggő tapasztalatok. A tömegoszlatás során jogszerűtlenül eljáró rendőröket azonban felelősségre vonták - fűzte hozzá Bene László.
Gergényit nem lehetett felelősségre vonni
Bene László volt országos rendőrfőkapitány szerint Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány olyan támogatást kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy nem lehetett felelősségre vonni a 2006. őszi eseményekkel összefüggésben.
A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság pénteki ülésén szóba került egy 2006 novemberében készült jelentés, amely a BRFK vezetőjének büntetőjogi felelősségét firtatta. Bene László közölte: ő nem emlékszik erre a jelentésre.
Emlékeztetett rá: a 2006. október 23-i események után Gergényi Péter beadta nyugdíjazási kérelmét, ezzel ő és az igazságügyi miniszter is egyetértett, azonban Gyurcsány Ferenc magához hívatta Gergényi Pétert, és felkérte, vonja vissza nyugdíjazási kérelmét. Felvetette, ezek után hogyan indíthatott volna eljárást ellene.
Gulyás Gergely (Fidesz) , az albizottság elnökének kérdésére, hogy ezek szerint Gergényi Péter a kormányfőtől olyan támogatást kapott, ami után lehetetlenné vált, hogy vele szemben bármilyen felelősségre vonás induljon, Bene határozott igennel válaszolt és hozzátette: "nekem ezek után nagyon szerény lehetőségeim voltak".
Bene emlékeztetett rá: a 2006. október 23-ai események után Gergényi Péter beadta nyugdíjazási kérelmét, ezzel ő és az igazságügyi miniszter is egyetértett. Gyurcsány Ferenc azonban magához hívatta Gergényi Pétert, és felkérte, vonja vissza nyugdíjazási kérelmét. Bene László felvetette, hogy ezek után miként indíthatott volna eljárást ellene.
Bene: én lemondtam
Bene közölte: Gergényit úgy hívatták a miniszterelnökhöz, hogy ő arról nem tudott, ezt sértőnek tartotta, szóvá is tette. A kormányfő reakciója az volt, hogy vegye tudomásul vagy mondjon le - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy ezt megtette-e, vagyis lemondott-e, igennel felelt. Mint mondta, ez nagyon nehéz döntés volt. Két érv viaskodott benne: az egyik, hogy ha lemond, akkor az állomány, a közvélemény nem úgy fogja-e értékelni ezt a helyzetet, hogy cserbenhagyta őket egy nehéz helyzetben. A másik érv viszont az volt, hogy azok után, hogy korlátozták a jogkörét ebben a vonatkozásban, még a véleményét se kérdezték meg, ezek után szabad-e ezt tovább csinálnia - foglalta össze. Amikor azonban a miniszterelnök megkérte, hogy ne mondjon le, ő - szavai szerint - "elkövette azt a hibát", hogy eleget tett a kérésnek.
A volt főkapitánnyal ismertették: Bencze József egykori rendőrfőkapitány 2007 szeptemberében Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek arról írt, hogy büntetőeljárást rendeltek el a BRFK vezetője ellen, elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt. Bene László közölte: nem tudta, hogy volt Gerényivel szemben büntetőeljárás, és nem emlékszik, hogy ezzel az eljárással összefüggésben aláírt volna parancsnoki jellemzést. Mint mondta, a volt főkapitánynak jeleznie kellett volna a büntetőeljárás indítását, de úgy emlékszik, ezt Gergényi Péter nem tette meg.
A volt főkapitány kifogásolta, hogy az egész testületet megbélyegezték 2006 ősze miatt. Azt mondta, elhinné, hogy nem koncepciós eljárás folyik az albizottságban, ha nem olvasta volna a testület egyes tagjainak nyilatkozatait, amelyekben a vizsgálat befejezése előtt már minősítenek, felelősségről beszélnek.
Kifejtette: az elmúlt húsz évben általános volt a rendőri vezetők kirúgása, leváltása, és ebből nem azt vonta le az állomány, hogy a törvényeknek vannak alárendelve, hanem hogy a politikusoknak kell megfelelniük, mert ők döntenek a sorsukról. Kialakult egy általános félelem - szögezte le annak kapcsán, hogy az albizottság szerint több, a testület előtt megjelent rendőr nem az igazat mondta vagy elhallgatott tényeket.
Követtünk el hibákat, de nyugodt a lelkiismeretem
Bene László volt országos rendőrfőkapitány elismerte, hogy követtek el hibákat, de nyugodt a lelkiismerete, a tévészékház 2006-os ostroma után Brazíliából hazaérkezve mind emberileg, mind szakmailag mindent megtett, amit megtehetett.
Hangsúlyozta: ennek ellenére egy ekkora szervezet rendkívül nehezen mozdítható, nehezen lehet keresztülvinni az akaratot. Mint mondta, feltette magának a kérdést, mit tehetett volna még, és az a válasza, hogy semmit, ő maga próbálta meggyőzni az állományt, de az alárendeltjein keresztül jutott el az utasítása az állományhoz.
Utalt arra, hogy őt egyik pillanatról a másikra menesztették, 40 év közszolgálat után. Mint mondta, általános felelősség terheli, mint minden első számú vezetőt, a történtek miatt, és bár ő volt akkor a rendőrség vezetője, de nem neki kell mindenkinek minden felelősségét vállalnia.
"Amit nem látok, azt nem tudom leállítani" - válaszolta Bene László Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének arra a felvetésére: tett-e valamit azért, hogy leállítsa a rendőri jogsértéseket.
Azonosító kérdése is előkerült
Arra a több albizottsági tag által firtatott kérdésre, hogy miért nem viseltek a rendőrök azonosítót, kifejtette: október 23-a előtt fokozottan felhívták az állomány figyelmét arra, hogy viselje az azonosítót, és ezt ellenőrizték is a feladat-végrehajtásra történt induláskor. Az azonosítók azonban a bevetés során "húszasával vesztek el", mert azokat a gomblyukra kellett rátenni és intézkedés közben leestek, ezért festették ezeket később a sisakokra. Közölte: rossz gyakorlat volt, hogy korábban a rendőrök nem viselték az azonosítókat.
"Amit nem látok, azt nem tudom leállítani" - válaszolta Bene László Morvai Krisztinának, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének arra a felvetésére, hogy tett-e valamit a rendőri jogsértések leállításáért.
Révész Máriusz, az albizottság fideszes tagja úgy vélekedett: azért nem felelős a volt főkapitány, amit a magukból kivetkőzött rendőrök elkövettek, de azért igen, hogy ennek nem voltak következményei, mert így történhettek meg a szeptember 19-21-ei rendőri jogsértések után az október 23-iak, melyeket a rendőrség körében kezdeményezett felelősségre vonásokkal talán meg lehetett volna előzni.
Ezekkel a felvetésekkel kapcsolatban Bene László azt hangsúlyozta: lehet, hogy hiba volt megtorlatlanul hagyni a jogsértéseket, ám azokban a napokban úgy ítélte meg, az állomány tagjainak tömeges fegyelmi felelősségre vonásánál fontosabb, hogy a jövőben ne kövessen el a rendőrség olyan hibákat, mint amelyek akkoriban bekövetkeztek.
Bene László ennek jegyében döntött úgy 2006. október 23-át követően, hogy az intézkedő rendőröknek a sisakjukon és a ruházatukon is jól láthatóan viselniük kell az azonosítószámukat.
Morvai Krisztina azt mondta: a történtek tanulsága szerint a legfőbb probléma az, hogy nem volt rendszerváltás sem a rendőri, sem az ügyészségi, sem a bírósági vezetésben. Így olyanok dönthettek, akik "az államszocializmusban szocializálódtak" és "egész életük arról szólt, hogy a diktatúrát működtessék" - tette hozzá. A jobbikos politikus felvetette, vajon tudják-e egyáltalán ezek a vezetők, mi az a demokrácia, véleményszabadság. Erre Bene László a maga részéről a leghatározottabban visszautasította, hogy ne lenne tisztában az emberi jogokkal.
Szerencsétlen döntés volt a Belügyminisztérium megszüntetése
Arra a kérdésre, október 23-án mikor beszélt Gyurcsány Ferenc kormányfővel, volt országos rendőrfőkapitány elmondta: délelőtt részt vett a hivatalos Kossuth téri ünnepségen, majd felhívták a miniszterelnök titkárságáról és kérték, menjen be a kormányfőhöz. Ő ennek eleget tett. A miniszterelnök arról érdeklődött, hogy a délutáni hivatalos programon a rendőrség képes-e garantálni a közjogi méltóságok biztonságát. Bene erre elmondása szerint azt válaszolta, hogy ezt nem tudják ígérni, mert a rendőrség erői megosztottak. Erre a kormányfő azt közölte vele, hogy ő és a felesége egészen biztosan jelen lesz a rendezvényen és kérte a rendőrséget, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a rendezvényt ne zavarja meg semmi.
Bene László kijelentette: a 2006 őszén történtekhez hozzájárult az a "szerencsétlen döntés", amely megszüntette a Belügyminisztériumot, és a rendőrséget az igazságügyi tárca alá rendelte. Ez a minisztérium szerinte erre a feladatra nem volt felkészülve, az események időt sem hagytak a felkészülésre; a rendészeti irányítás nem volt olyan színvonalú, mint amire szükség lett volna.
Felvetette: azt miért nem vizsgálja senki, vajon a 2006. október 23-i Fidesz-rendezvény végén a rendezők miért nem tájékoztatták a megjelenteket arról, hogy ne menjenek a Deák tér irányába, mert ott rendőri intézkedés zajlik.
Az albizottság tagjai szó nélkül hagyták a volt főkapitánynak azt a megjegyezését is, miszerint van magánvéleménye arról, hogyan és miért keveredhetett a rendbontók közé a békés Fidesz-rendezvényen megjelentek egy része, de ezt most nem fogja kifejteni.
A volt főkapitányt több mint három órán keresztül faggatták a képviselők. Morvai Krisztina arról is kérdezte a nyugalmazott rendőr altábornagyot, hogy jelenleg hol dolgozik, milyenek a jövedelmi viszonyai, de erre a kérdésre Bene László nem válaszolt, mondván, ez nem közérdekű adat.
hirado
2010.09.18. 11:17