
Köszönöm a Professzorok Batthyány Körének felkérését és meghívását – kezdte Orbán Viktor miniszterelnök a kormány 100 napos tevékenységét értékelő beszédét.
Ritka alkalom, hogy a kormány első 100 napjáról tarthat értékelőt a miniszterelnök, csak négyévente fordulhat elő ilyen – mondta a kormányfő. Mint hangsúlyozta: az elmúlt több mint három hónap eseményeivel kapcsolatban „teátrálisan” úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez egy történelmi korszak volt, a választók azonban más ritmusban élnek, más határozza meg a mindennapjaikat. Az emberek akkor hiszik el a jövőt, ha látják is azt – fogalmazott.
2010 nyarán még a politika iránt közömbösebbek is azt érezhették, hogy valami megváltozott – emelte ki Orbán Viktor, mint mondta: hogy stílusos legyek, úgy is fogalmazhatnék, hogy valahogy más lett a politika.
A miniszterelnök beszédében utalt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének ma elhangzott szavaira: "vagy együtt úszunk, vagy külön-külön süllyedünk el".
Utópiákban reménykedni, virtuális valóságban élni csak egy ideig lehet, a valóság előbb-utóbb kiköveteli magának, hogy szembenézzünk vele. Orbán Viktor szerint "büszkék lehetünk arra", hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének. A nagy felébredés után mindig fájdalmas a talpra állás, elég ha csak a Szovjetunió bukására gondolunk.
Fel kellett gyűrnünk az ingünk úját
Nem olyan hosszú idő 100 nap hogy ne tudnánk felidézni, hogy a magyarok milyen változás mellett döntöttek – mondta Orbán Viktor.
Hatalmas adóság tömeget görgettünk magunk előtt pedig, volt egy megállapodás 1990-2002 között, hogy nem terheljünk újabb hitelekkel Magyarországot. A számok brutálisak, 2858 milliárd forintot kell majd fizetnünk pl. 2011-ben – tette hozzá a Fidesz elnöke. Az egy évben visszafizetendő összeg az jóval meghaladja azt az összeget, amit a magyarok adó gyanánt befizetnek a költségvetésbe.
A magyarok elvesztették minden bizalmukat a választásokra. Az államiság a szétcsúszás határán egyensúlyozott. Nem volt időnk szemlélődni. A választások után fel kellett gyűrnünk az ingünk úját és azonnal hozzáfogtunk az újításhoz. 100 nap arra volt elegendő, hogy a káosz és a szétesésé helyén egy új magabiztos állam alapjait letegyük – mondta Orbán Viktor.
A nemzeti ügyek kormánya rendhagyó: mert ez az első kormány, aminek a kormányprogramja megegyezik a választási programjával. A mostani kormány egy valóságos programra kapott felhatalmazást. Leszámoltunk egy technokrata utópiával, mely szerint lehetséges az emberek akarat ellenére kormányozni – vélekedett Orbán. Az emberekért kell kormányozni, mi az emberekkel együttműködve hoztuk létre a nemzeti együttműködés politikai, közigazgatási, gazdasági és erkölcsi rendszerét is.
1990 óta soha nem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter Magyarországon – mondta Orbán Viktor. Létrehoztunk egy új kormányzati struktúrát, és ez inkább megfelel a mai kor követelményének – tette hozzá. Az Országgyűlés 55 törvény fogadott el az 100 nap alatt.
Az új kormány megalakulás után például olyan tabukat döntöttek le május óta, mint a politikai osztály érinthetetlensége. Tabunak számított az állami vezetők fizetése is, de most ezen a területen is változtattunk – mondta Orbán Viktor. A határon túl élő magyarok ügye is megtisztításra várt. A 100 nap alatt a világ valamennyi magyarja számára lehetővé tettük a magyar állampolgárságot is.
100 nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében, többet tett mint amennyi eredmény és változás történt az elmúlt 8 évben.
Bevezettük minden időt legalacsonyabb társasági adóját, és megreformáljuk a személyi jövedelemadót is. Eltöröltünk 10 adófajtát, a Széchenyi-kártya programot kibővítettük, az egyszerűsített alkalmi foglalkoztatást is bevezettük. Lehetővé tettük a kistermelők számára, hogy termékeiket könnyebben értékesítsék – sorolta az adókkal kapcsolatos eredményeit Orbán Viktor.
Orbán: a kormány kitart a bérplafon bevezetése mellett
A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett - közölte Orbán Viktor.
Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott "a bankrendszerrel való küzdelem Che Guevarájának" szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.
A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.
A kormány továbbra is kitart a teljes közszférára vonatkozó kétmilliós bérplafon bevezetése mellett – közölte Orbán Viktor miniszterelnök. Hozzátette: a fizetési plafon, vagyis a jó erkölcs szabálya "még akkor is vonatkozik mindenkire, ha valaki Brüsszelbe szalad panaszkodni. Akármilyen külföldi kritika is érkezik, a jó erkölcs szabály még a legelegánsabb bankári állás betöltőjére is vonatkozni fog."
"A személycserék indokoltak voltak"
Orbán Viktor szerint az elmúlt hónapokban az állami intézmények és vállalatok élén végrehajtott személycserék indokoltak voltak és az ország érdekeit szolgálták. A kormányfő elismerte, hogy a kabinet az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Alkotmánybíróság és a médiahatóság vezetőinek, illetve tagjainak kinevezése miatt kapta a legtöbb támadást. Orbán azonban leszögezte: ha az ország, illetve ezek az intézmények jól működtek volna, akkor nem lett volna szükség a személycserékre. A miniszterelnök szerint, ha egy intézménytől jobb munkát vár el a kormány, akkor logikus, hogy ehhez új vezetésnek ad bizalmat, hiszen "minden hibát nem lehet a legfelsőbb politikai vezetés nyakába varrni."
A miniszterelnök kedden Budapesten közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel "kitalicskázni".
Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd "csak smafu".
"Olyan száz nap volt, ami megváltoztta Magyarországot"
„Olyan száz nap volt ez, ami megváltoztatta Magyarországot” – közölte Orbán Viktor. Hozzátette: „nem áll a helyzet olyan gyászosan, mint azt sokan gondolják”. A feladat nehéz – mondta a miniszterelnök, de emlékeztetett rá, hogy korábban soha senki nem kapott Magyarországon kétharmados felhatalmazást.
Orbán Viktor közölte, hogy a jövő formálásában továbbra is számít a választópolgárokra. „Élő, valódi négy éven át kitartó együttműködést szeretnénk az emberekkel”.
A miniszterelnök a beszéde végén megjegyezte: politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy "kiseprűzzék" az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára.
A többség elégedett a kormány első száz napjával
A Nézőpont Intézet kutatása szerint száz nap elteltével a megkérdezettek 57 százaléka elégedett a kormány munkájával.
A legnépszerűbb intézkedés az Új Széchenyi-terv meghirdetése és a bankadó bevezetése, ezekkel a megkérdezettek 61 százaléka elégedett, míg a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását 58 százalék fogadta kedvezően - olvasható az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésben.
A Nézőpont Intézet országos felmérése kétezer fő telefonos megkérdezésével készült.
A kormány emlékezetes döntései közül a legkevesebben (41 százaléknyian) az egykulcsos, családbarát adózással értettek egyet.
A kutatás alapján a kormány teljesítményéről a megyeszékhelyen, illetve megyei jogú városban élők, valamint a 60 évnél idősebbek mondták a legkedvezőbb véleményt.
A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak több mint háromnegyede (78 százalék) elégedett a kabinettel. Ez a mutató az LMP szavazóinak körében 33 százalék, míg a Jobbik szavazóinak 32, a szocialistákénak 27 százaléka nyilatkozott így.
Az intézet szerint Orbán Viktor támogatottsága kormányának első száz napja után kimagasló, teljesítményét a megkérdezettek 63 százaléka jó vagy jeles osztályzattal minősítette.
hirado
2010.09.08. 11:03