HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Kulcsár-ügy: megszólalt Polt Péter is

t: 207

Kulcsár-ügy: megszólalt Polt Péter is

Ma hozzák nyilvánosságra annak a belső vizsgálatnak az eredményét, amelyben a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztálya a milliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila kihallgatásának körülményeit próbálta feltárni.

Polt Péter legfőbb ügyész vasárnap az Info Rádió műsorában azt mondta: sem törvénysértést, sem szakmai hibát nem talált a Legfőbb Ügyészség a kihallgatásban. Hozzátette: nem a K&H ügy főgyanúsítottját kérdezők, hanem a kihallgatásról készült videofelvételt nyilvánosságra hozók követtek el törvénysértést. Polt Péter kifogásolta, hogy a több mint 180 órás kihallgatásból csupán három órát rögzítő videofelvételekből vonnak le következtetéseket az ügyészséget bírálók.

A legfőbb ügyész A szólás szabadsága című műsorban vasárnap este az mondta, hogy a hét közepén várható a vádirat ismertetése Kulcsár Attila ügyében. Polt Péter itt is többször megerősítette: teljesen törvényes, helyes és eredményes volt az a taktika, amelyet a milliárdos sikkasztással vádolt volt bróker kihallgatására választottak az ügyészek. A riporter kérdésére leszögezte, hogy a kihallgatásnál csak egyetlen dolog tilos: törvénytelenséget nem szabad elkövetni.

Megcsappant az ügyészség iránti bizalom

Hiába az újabbnál újabb fejlemények, a közvélemény egyre homályosabban lát a brókerbotrányban. Kipattanásakor, két éve a megkérdezettek harmada igazodott el a bűncselekményekben, mára ez az arány 24 százalékra csökkent - írja a Népszabadság.

A K&H-ügy főszereplőjének, Kulcsár Attilának vitatott körülmények között zajló ügyészségi kihallgatásáról tanúskodó videofelvétel nyilvánosságra hozataláról az emberek kétharmada hallott, és 47 százalékuk látott is részleteket a filmből. A következtetés egyértelmű: a látottak alapján a nézők többsége az ügyészség elfogultságára következtet. Hogy mi ennek az indítéka? Azt csak kevesen feltételezik, hogy az ügyészség az ellenzék befolyása alatt állna. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik: a Medián közvélemény-kutatásában felsorolt jogállami intézmények közül az ügyészség esetében mondták a legtöbben azt, hogy az intézmény az ellenzék érdekeit követi.

A felmérés azt mutatja: az augusztus eleji adatokhoz képest mostanra jelentősen csökkent az ügyészség iránti bizalom, különösképp a kormánypárti szavazók körében. A lakosság csaknem kétharmada szerint mind a két párt "benne van" a brókerbotrányban, a többség szerint pedig nem is Kulcsár Attila az ügy főszereplője, és a bíróságnak nem is kellene figyelembe vennie vallomását. A megkérdezettek 77 százaléka úgy véli: a brókerbotrányban soha nem derül ki az igazság, és csak minden hetedik ember bizakodik abban, hogy mégis.

A legfőbb ügyész a közvélemény-kutatási eredményre reagálva a köztévé vasárnap esti műsorában azt mondta: kizárólag a bűnelkövetők, illetve a bűnelkövetőkkel valamilyen módon kapcsolatban állók érdeke az, hogy az emberekbe ezt sulykolják.

Kerékbilincs az ügyészségre?

Elfogultság miatt a Fővárosi Főügyészség kizárását indítványozta a Kulcsár-ügyben folyó eljárásból Kerék Csaba és ügyvédje, Ruttner György. Mindezt azzal indokolták, hogy a K&H-botrány főszereplőjének kihallgatásáról készült, a napokban nyilvánosságra került videofelvétel és a kihallgatási jegyzőkönyv között érdemi eltérések vannak.

Ruttner szerint pedig ellentétes a jogállami büntetőeljárás szellemével, hogy a Fővárosi Főügyészségen ugyanaz a személy dönt a bizonyítékok
beszerzésének törvényességéről és magáról a vádemelésről, aki annak idején magukat a bizonyítékokat beszereztette, és irányította Kulcsár kihallgatását.

Ruttner a Népszavának elmondta azt is, hogy a Kulcsár-videoból 26 perc hiányzik. Az álbróker ügyészségi kihallgatásáról készült filmszalag 2 óra 44 perces, miközben a jegyzőkönyv szerint a kihallgatás 3 óra 10 percig tartott.

Az elfogultsági kifogásról Polt Péter legfőbb ügyésznek kell dönteni, a törvény nem szab határidőt. Kacziba Antal, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója a Népszabadságnak azt mondta: a Kulcsár-ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy el kell érni, a szakmai viták ne válhassanak politikai csatározások tárgyává. Ennek viszont feltétele, hogy a nyomozások terén ma parttalan ügyészi jogosítványokat újragondolják, és valamely más állami szerv számára felügyeleti jogot biztosítsanak. A tábornok lehetségesnek tartja, hogy például bővítsék a nyomozási bíró hatáskörét.

hirado

2005.08.22. 10:28

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek