
A június 10-i választásokat követően még mindig nem tudni, milyen erőkből álló kabinet irányítja majd Hollandiát a jövőben. Ennek oka, hogy eredmény nélkül értek véget Hollandiában a kormánykoalíció alakítását célzó hárompárti tárgyalások pénteken, mivel a szélsőjobboldali Szabadságpárt végérvényesen kivonult azokról.
Hollandiában nem szokatlan a hosszú kormányalakítási folyamat (mindig többpárti kabinetet kell alakítani), de a jelenleg kialakult helyzet szinte minden korábbinál zavarosabb.
A mostani tárgyalások a választási győztes liberálisok (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért, VVD), az eddigi legnagyobb, de idén csak negyedik erőnek bizonyult Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) és a PVV között folytak. Sajtóbeszámolók szerint kudarcukat az okozta, hogy a CDA-n belül jelentősen megnövekedett a populistákkal kötendő szövetség ellenzőinek száma.
Az iszlámellenes nézeteiről ismert Geert Wilders vezette Szabadságpárt a június 9-i választások nagy meglepetését okozta azzal, hogy jelentős számú - 150-ből 24 - képviselői helyre tett szert a közvetlenül választott alsóházban. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint ráadásul egy esetleges újabb választáson még ennél is jobb kimenetelben reménykedhetne.
A koalíciós tárgyalások eredetileg a két választási győztes, a VVD és a szociáldemokrata Munkapárt (PvdA) között zajlottak, de ez a két erő nem tudott megegyezni több fontos gazdasági kérdésben. Ezután vonták be a PVV-t, majd a CDA-t is az egyeztetésekbe, de ezek nem vezettek eredményre, mert Wildersszel a középpártokból sokan nem kívánnak egy koalícióban részt venni. Formálisan egyébként a PVV nem vett volna részt a kormányban, de megállapodás esetén kívülről támogatta volna a másik két párt alkotta kisebbségi kabinetet.
Egyelőre nem világos, mi lesz a következő lépés a kormányalakítás útján. A pártok várhatóan Beatrix királynőtől kapnak majd iránymutatást, aki azonban ezt megelőzően minden bizonnyal újra konzultál az egyes politikai erők vezetőivel. Hollandiában előre hozott választásokat tartottak júniusban, miután a kereszténydemokrata Jan Peter Balkenende kormánya februárban lemondásra kényszerült a CDA és a Munkapárt között az afganisztáni holland katonai szerepvállalásról kialakult nézeteltérés miatt. Ügyvezetőként mindazonáltal azóta is Balkenende tölti be a miniszterelnöki tisztséget.
hirado
2010.09.04. 10:54