HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Szalai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok. A törvénycsomag kedden megjelent a Magyar Közlönyben.
Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását.
A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában.
Orbán Viktor miniszterelnök kinevezte Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének - olvasható a keddi Magyar Közlönyben. Szalai Annamáriát augusztus 11-jei hatállyal, 9 évre nevezte ki a miniszterelnök. A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.
Az államfő által aláírt jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató látja el, az ellenőrzést közös Felügyelő Bizottság végzi.
Szinte csak a NMHH-ra vonatkozó szabályok lépnek hatályba szerdán, egyes változások valamelyest később történhetnek meg. A kihirdetést követő napon életbe lépő rendelkezésekkel a hatóság elnöke - Szalai Annamária - számos, a közmédiumok vezetését érintő pozícióhoz kap kinevezési jogot.
Az NMHH egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. Az elnök, aki az elnökké válással a Médiatanács elnökjelöltje is lett, több, a médiát irányító tisztségviselőt nevez ki: két elnökhelyettest - akik államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak -, a hatóság hivatalának főigazgatóját, a hírközlési és médiabiztost, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal (KFGH) igazgatóját.
Az MSZP és az LMP és a Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a köztársasági elnök által aláírt jogszabályról.
Az államfő által aláírt jogszabály azon része, amely a médiatörvényt módosítja, nem a kihirdetést követő napon, hanem csak szeptember 6-án lép hatályba. Az ebbe a körbe tartozó passzusok létrehozzák ugyan az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjaként létrejövő Médiatanácsot, de a testület felállításához parlamenti döntés kell.
A Médiatanács elnökét és négy tagját ugyanis az Országgyűlés - a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül. A tanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjat kap.
A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról az Országgyűlés már lefolytatta a vitát, az előterjesztés jelenleg zárószavazásra vár. Mivel a parlament várhatóan szeptember 13-án tartja az őszi ülésszak első ülését, így erről ekkor szavazhatnak leghamarabb.
Ugyancsak szeptember 6-án lép hatályba a törvény azon része, amely rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt, amely átveszi a megszűnő testületek vagyonát. E határozat szintén a parlament előtt van, és zárószavazásra vár, így tehát a Ház arról is leghamarabb szeptember közepén dönthet.
A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott hat tagból - a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat -, valamint a Médiatanács által delegált elnökből és a szintén általa delegált további egy tagból áll. Megbízatásuk kilenc évre szól. A kuratórium is leghamarabb szeptember közepe után tud létrejönni, ugyanis a tagok megválasztása is a parlament előtt áll még.
A törvény szeptember 6-i dátummal hozza létre a Közszolgálati Testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett, és amelybe 14 civil szervezet delegálhat tagokat.
hirado
2010.08.11. 10:19
t: 98
Szalai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke
Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok. A törvénycsomag kedden megjelent a Magyar Közlönyben.Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását.
A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában.
Orbán Viktor miniszterelnök kinevezte Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének - olvasható a keddi Magyar Közlönyben. Szalai Annamáriát augusztus 11-jei hatállyal, 9 évre nevezte ki a miniszterelnök. A hatóság elnöke miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.
Az államfő által aláírt jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövőben zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levő egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató látja el, az ellenőrzést közös Felügyelő Bizottság végzi.
Szinte csak a NMHH-ra vonatkozó szabályok lépnek hatályba szerdán, egyes változások valamelyest később történhetnek meg. A kihirdetést követő napon életbe lépő rendelkezésekkel a hatóság elnöke - Szalai Annamária - számos, a közmédiumok vezetését érintő pozícióhoz kap kinevezési jogot.
Az NMHH egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkező szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. Az elnök, aki az elnökké válással a Médiatanács elnökjelöltje is lett, több, a médiát irányító tisztségviselőt nevez ki: két elnökhelyettest - akik államtitkári illetményre és juttatásokra jogosultak -, a hatóság hivatalának főigazgatóját, a hírközlési és médiabiztost, valamint a Kormányzati Frekvenciagazdálkodási Hivatal (KFGH) igazgatóját.
Az MSZP és az LMP és a Jobbik is az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a köztársasági elnök által aláírt jogszabályról.
Az államfő által aláírt jogszabály azon része, amely a médiatörvényt módosítja, nem a kihirdetést követő napon, hanem csak szeptember 6-án lép hatályba. Az ebbe a körbe tartozó passzusok létrehozzák ugyan az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjaként létrejövő Médiatanácsot, de a testület felállításához parlamenti döntés kell.
A Médiatanács elnökét és négy tagját ugyanis az Országgyűlés - a jelenlévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül. A tanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjat kap.
A Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról az Országgyűlés már lefolytatta a vitát, az előterjesztés jelenleg zárószavazásra vár. Mivel a parlament várhatóan szeptember 13-án tartja az őszi ülésszak első ülését, így erről ekkor szavazhatnak leghamarabb.
Ugyancsak szeptember 6-án lép hatályba a törvény azon része, amely rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt, amely átveszi a megszűnő testületek vagyonát. E határozat szintén a parlament előtt van, és zárószavazásra vár, így tehát a Ház arról is leghamarabb szeptember közepén dönthet.
A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, amely az Országgyűlés által választott hat tagból - a kormány és az ellenzék fele-fele arányban jelöli a tagokat -, valamint a Médiatanács által delegált elnökből és a szintén általa delegált további egy tagból áll. Megbízatásuk kilenc évre szól. A kuratórium is leghamarabb szeptember közepe után tud létrejönni, ugyanis a tagok megválasztása is a parlament előtt áll még.
A törvény szeptember 6-i dátummal hozza létre a Közszolgálati Testület is, amely a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók és a nemzeti hírügynökség felett, és amelybe 14 civil szervezet delegálhat tagokat.
hirado
2010.08.11. 10:19
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
