HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Harmincegy nap, ötvenhét törvénymódosítás
Az elmúlt két hónapban mindenki csak kapkodta a fejét: a parlamentben begyújtották a rakétákat, beindult a törvénygyár, és 31 ülésnap alatt 57 jogszabályt módosítottak, ezen belül az Alkotmányt hat alkalommal. Megpróbáltuk a lehetetlent: követhető formában igyekeztünk összefoglalni, hogy az egyes területeken mi változott május 14., az új országgyűlés megalakulása óta.
Az egyes kategóriákra kattintva megnézheti az elfogadott törvények lényegét, és linkeket talál a további tájékozódáshoz. Ugyanazok a témák (főként az alkotmánymódosítások) több kategóriában is előfordulhatnak, mert több területhez is illeszkednek.
Szimbolikus ügyek
Törvény a kettős állampolgárságról. A határon túli magyarok egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kaphatnak, amelyhez nem kell magyarországi lakóhely és állampolgársági vizsga. Szavazójogot nem kapnak.
Június 4-ét, a Trianoni békeszerződés napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították. A törvény szerint a határon túl élő magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek. A törvény kimondja, hogy a trianoni békediktátum által okozott problémák megoldását Magyarország a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között tartja elképzelhetőnek, de elítéli a kisebbségekre irányuló asszimilációs törekvéseket.
Minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát.
Minden volt köztársasági elnököt örökös gépkocsihasználat és kétfős titkárság illeti meg, ha legalább két évig volt hivatalban. Lakásuk fenntartásáról is az állam gondoskodik.
Alkotmány
Az országgyűlési képviselők száma 2014-től 386-ról 200-ra csökken. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb 13 országgyűlési képviselő választható.
Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló 15 tagú jelölőbizottság tesz javaslatot. A Fidesz 8 képviselője elegendő ahhoz, hogy maga jelöljön tagokat.
A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba. Egy módosítás a sajtó szabadsága mellett deklarálja annak sokszínűségét is, és kimondja: mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
Az Alkotmány kimondja, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézmény, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
A közszolgálati médiaszolgáltatás felügyelete és ellenőrzése három pilléren nyugszik: a független tulajdonosi testületen, a felügyeletet gyakorló autonóm hatóságon és egy civilekből álló testületen.
Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.
Létrejött a miniszterelnökhelyettesi poszt.
Különadó szabható ki a végkielégítésekre, a jó erkölcsbe ütköző magas juttatásokra.
A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálhatnak el és elzárást is kiszabhatnak.
A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak semmilyen választáson. Az alkotmánymódosítási javaslat eredetileg 5 éves moratóriumot tartalmazott, de az időtartamot vélhetően Borkai Zsolt győri polgármester miatt három évre csökkentették (Lex Borkai).
Választójogi törvény
Az országgyűlési képviselők száma 386-ról 200-ra csökken.
A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb tizenhárom képviselő választható.
72 helyett 60 napos lesz a választási kampány .
Kampánycsend csak a választás napján lesz 0-19 óráig.
Az ajánlószelvények gyűjtésére rendelkezésre álló idő is lerövidül: az önkormányzati választáson a nagyvárosokban már csak 18, a kisebb településeken pedig 16 nap lesz erre.
Az önkormányzati választásokon a megyei listáknál az eddigi 0,3 százalék helyett a jövőben a választók 1 százalékának ajánlása szükséges a lista állításához.
A korábbi 60-40 százalékos arányhoz képest az egyéni és a kompenzációs listáról bekerülő képviselők aránya 70-30 százalékra módosul. Ez az önkormányzati választásokon a többségben lévő pártot, jelen esetben a Fideszt erősíti, a kis pártoknak nem kedvez.
A települési képviselőtestületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak száma több helyen csökken.
Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma
Az Országos Választási Bizottságot minden általános választás előtt meg kell újítani.
Büntetőügyek, közbiztonság
Bevezetik a „három dobás” elvét. Ha halmazat esetén legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, akkor a büntetési tétel első határát a kétszeresére emelik.
Visszaállítják az úgynevezett „középmértékes büntetést”, amely szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.
A bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak is elzárhatók, elzárás szabható ki kis értékű lopásért, hamis hatósági bejelentésért, feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételért, rongálásért is.
A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálnának el, és ezekben az ügyekben akár elzárást is kiszabhatnának.
A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekményeknél megemelték a kiszabható büntetési tételt. Egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztés szabható ki.
A holokauszttagadás mellett büntethetővé tették a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényéének tagadását. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Adórendszer
A társasági adóban az eddigi 50 millióról 500 millió forintra emelkedik az adóalap, amely után a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot lehet alkalmazni a normál 19 százalékkal szemben, és az alkalmazás feltételei is megszűnnek.
Az öröklési és ajándékozási illeték eltörlése az egyenes ági, vér szerinti rokonoknál.
A vagyonadó teljes eltörlése (a még hatályban levő, nagy teljesítményű személygépkocsikra, légi és vízi járművekre vonatkozó rész eltörlése).
Megszűnik a vállalkozások kommunális adója.
Idén és jövőre 200-200 milliárd forint bankadó bevezetése a bankokra, biztosítókra és más pénzügyi vállalkozásokra. Az utolsó pillanatban elbukott a lex Járai, az adó alól végül nem mentesítik a 2007 júliusa óta piacra lépő biztosítókat, így a Járai Zsigmond, Martonyi János, Szapáry György neve által fémjelzett CIG Pannóniát, és a Wáberer Györgyhöz köthető Wabardot sem.
"Lex takarítónő”: a háztartásokban alkalmazott takarítónő, kertész, baby sitter, magántanár, ápoló munkáját semmiféle adó vagy járulék nem terheli, csak havonta ezer forintos regisztrációs díjat kell utánuk fizetni.
A pálinkafőzést bizonyos határig jövedékiadó-mentessé tették.
Az állami szférában dolgozók végkielégítésére 98 százalékos adót vetnek ki a 2 millió forint feletti összegre.
A mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka után a munkaadónak napi 500, illetve 1000 forint közterhet kell fizetnie. A munkavállalónak kifizetett bér egésze jövedelem, a munkavállalónak bevallást nem kell tennie.
Költségvetés
Az állami szférában kifizethető bért havi bruttó 2 millió forintban maximálják, beleértve a jegybankelnök fizetését is. Utóbbit az IMF és az EU is bírálta, mert a változtatás sérti a jegybank függetlenségét.
15 százalékkal csökken a pártok állami támogatása.
A devizahitelezéssel összefüggő jelzálogjog bejegyzésének tilalma magánszemély lakáshitele esetén.
A kincstárnokok helyett a jövőben főállású felügyelők őrködnek a költségvetési szigor felett.
Az államháztartási státustörvény eltörlése.
Tízmilliárd forint befizetésére köteleznek néhány kormányhivatalt, valamint a PSZÁF-ot.
Eltörölték és egy sokkal enyhébb szabállyal váltották fel a pótköltségvetés készítésére vonatkozó szabályt
A 2011. évi költségvetés parlament elé való beterjesztésére vonatkozó határidőt október végére tolták ki.
Kivetettek a törvényből egy passzust, aminek nyomán ezentúl a többségi állami vállalatok eredményét nem kell elszámolni, feltüntetni a költségvetésben.
A kormány saját hatáskörben, határozatban zárolt 40 milliárd forintot a minisztériumoknál.
Eltörölték a közszférában a teljesítményértékelést, így egy fillér jutalmat sem kapnak a köztisztviselők idén.
A földgáz és villamos energia hatósági árának megállapítása a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe kerül.
Egyéb gazdasági
Ismét az agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap (NFA) működését. Az állam első helyen saját magát jelölte meg az elővásárlási és a földhaszonbérleti jog gyakorlójának, azaz minden Magyarországon zajló földügyletbe aktív szereplőként léphet be.
A közbeszerzési törvény módosítása a korrupció csökkentésére, a kkv-k helyzetbe hozására, az eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tételére, a körbetartozások csökkentésére.
A kis- és középvállalkozásokat ellenőrző hatóságok első esetben csak figyelmeztetnek a hiányosságokra, a kiszabott bírság nem használható fel az azt kiróvó hatóság működési költségeire.
Megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) portfóliójából pedig a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) is kerülnek állami vállalatok.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél, kikerült a törvényből az új elnöknek a régi megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belüli megnevezése. A törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak.
Oktatás
A tanár megbuktathatja a diákot az 1-4 évfolyamon, amihez nem kell a szülő beleegyezését kérni. Az elsős diákot ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.
Már a második osztály végén lehet jegyet adni a diákoknak, de az iskolák ezután is dönthetnek úgy, hogy továbbra is csak szöveges értékelést adnak a diáknak az alsóban.
Ha egy tanköteles korú gyermek egy évben ötven órát igazolatlanul hiányzik, akkor a gyermek után járó családi pótlékot hat hónapig csak természetben kaphatja meg a család.
A kormány rendeletben határozhatja meg, hogy a felvételihez melyik vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.
Az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba való átadásának megkönnyítése.
Az iskolák átszervezésének, megszüntetésének, a fenntartói jog átadásának megkönnyítése.
Média
Összevonják a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet. Az így létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa felelne a médiaszabályozási ügyekért.
Összevonják a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, és a Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítvány kuratóriumát. A létrejövő Közszolgálati Közalapítvány kuratórium felügyelné ezeket az intézményeket és az MTI-t is. Az intézményeknek közös felügyelőbizottsága lesz, de szervezeti önállóságuk megmarad.
A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba. Egy módosítás a sajtó szabadsága mellett deklarálja annak sokszínűségét is, és kimondja: mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
Az Alkotmány kimondja, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézmény, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
Kikerült az Alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok elleni küzdelem feladata.
Közszféra
Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát.
Kormánytisztviselők dolgoznak a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
Az állami szférában dolgozók végkielégítésére 98 százalékos adót vetnek ki a 2 millió forint feletti összegre.
Eltörölték a közszférában a teljesítményértékelést, így egy fillér jutalmat sem kapnak a köztisztviselők idén.
Egyéb
Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése.
A szabad patikaalapítás fél évig tartó felfüggesztése.
A parkolási díjat a 95-ös benzin átlagárához kötötték és rögzítették, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. A parkolás lehetőség megteremtése a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat.
Művészeti alkotás, szobor közterületen való elhelyezéséről Budapesten a Fővárosi Közgyűlés dönt, függetlenül attól, hogy a műalkotás helye a főváros vagy a kerület tulajdonában áll.
Nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv , helyette egy még újabbat alkotnak.
A vendéglátósoknak és más kereskedelmi vállalkozóknak sem kell a tévék után üzemben tartási díjat fizetniük.
Katasztrófavédelmi feladatokra is kirendelhetők a honvédtiszti alapképzésben és a katonai szakképzésben részt vevő hallgatók
A régészeti feltárásokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat helyett ismét a megyei múzeumok, a Magyar Nemzeti Múzeum, az egyetemek régészeti tanszékei és az MTA Régészeti Intézete végezheti. A tervásatásoknál az ország területén elsőbbségi jogot kap a Magyar Nemzeti Múzeum.
A nemzeti etnikai kisebbségek színházainak megemelt támogatása.
index
2010.07.27. 11:05
t: 155
Harmincegy nap, ötvenhét törvénymódosítás
Az elmúlt két hónapban mindenki csak kapkodta a fejét: a parlamentben begyújtották a rakétákat, beindult a törvénygyár, és 31 ülésnap alatt 57 jogszabályt módosítottak, ezen belül az Alkotmányt hat alkalommal. Megpróbáltuk a lehetetlent: követhető formában igyekeztünk összefoglalni, hogy az egyes területeken mi változott május 14., az új országgyűlés megalakulása óta.Az egyes kategóriákra kattintva megnézheti az elfogadott törvények lényegét, és linkeket talál a további tájékozódáshoz. Ugyanazok a témák (főként az alkotmánymódosítások) több kategóriában is előfordulhatnak, mert több területhez is illeszkednek.
Szimbolikus ügyek
Törvény a kettős állampolgárságról. A határon túli magyarok egyéni kérelemre magyar állampolgárságot kaphatnak, amelyhez nem kell magyarországi lakóhely és állampolgársági vizsga. Szavazójogot nem kapnak.
Június 4-ét, a Trianoni békeszerződés napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították. A törvény szerint a határon túl élő magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek. A törvény kimondja, hogy a trianoni békediktátum által okozott problémák megoldását Magyarország a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között tartja elképzelhetőnek, de elítéli a kisebbségekre irányuló asszimilációs törekvéseket.
Minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát.
Minden volt köztársasági elnököt örökös gépkocsihasználat és kétfős titkárság illeti meg, ha legalább két évig volt hivatalban. Lakásuk fenntartásáról is az állam gondoskodik.
Alkotmány
Az országgyűlési képviselők száma 2014-től 386-ról 200-ra csökken. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb 13 országgyűlési képviselő választható.
Az Alkotmánybíróság 11 tagját az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló 15 tagú jelölőbizottság tesz javaslatot. A Fidesz 8 képviselője elegendő ahhoz, hogy maga jelöljön tagokat.
A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba. Egy módosítás a sajtó szabadsága mellett deklarálja annak sokszínűségét is, és kimondja: mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
Az Alkotmány kimondja, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézmény, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
A közszolgálati médiaszolgáltatás felügyelete és ellenőrzése három pilléren nyugszik: a független tulajdonosi testületen, a felügyeletet gyakorló autonóm hatóságon és egy civilekből álló testületen.
Alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselőtestületnek, de a polgármestert a képviselőtestület elnökeként csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki a képviselőtestület tagja.
Létrejött a miniszterelnökhelyettesi poszt.
Különadó szabható ki a végkielégítésekre, a jó erkölcsbe ütköző magas juttatásokra.
A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálhatnak el és elzárást is kiszabhatnak.
A honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak semmilyen választáson. Az alkotmánymódosítási javaslat eredetileg 5 éves moratóriumot tartalmazott, de az időtartamot vélhetően Borkai Zsolt győri polgármester miatt három évre csökkentették (Lex Borkai).
Választójogi törvény
Az országgyűlési képviselők száma 386-ról 200-ra csökken.
A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb tizenhárom képviselő választható.
72 helyett 60 napos lesz a választási kampány .
Kampánycsend csak a választás napján lesz 0-19 óráig.
Az ajánlószelvények gyűjtésére rendelkezésre álló idő is lerövidül: az önkormányzati választáson a nagyvárosokban már csak 18, a kisebb településeken pedig 16 nap lesz erre.
Az önkormányzati választásokon a megyei listáknál az eddigi 0,3 százalék helyett a jövőben a választók 1 százalékának ajánlása szükséges a lista állításához.
A korábbi 60-40 százalékos arányhoz képest az egyéni és a kompenzációs listáról bekerülő képviselők aránya 70-30 százalékra módosul. Ez az önkormányzati választásokon a többségben lévő pártot, jelen esetben a Fideszt erősíti, a kis pártoknak nem kedvez.
A települési képviselőtestületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak száma több helyen csökken.
Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma
Az Országos Választási Bizottságot minden általános választás előtt meg kell újítani.
Büntetőügyek, közbiztonság
Bevezetik a „három dobás” elvét. Ha halmazat esetén legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, akkor a büntetési tétel első határát a kétszeresére emelik.
Visszaállítják az úgynevezett „középmértékes büntetést”, amely szerint a büntetéskiszabás kiinduló szempontja az adott tételkeret középmértékéhez való viszonyítás.
A bűncselekményeket elkövető fiatalkorúak is elzárhatók, elzárás szabható ki kis értékű lopásért, hamis hatósági bejelentésért, feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvételért, rongálásért is.
A jövőben a bírósági titkárok elsőfokú bírósági hatáskörben szabálysértéseket bírálnának el, és ezekben az ügyekben akár elzárást is kiszabhatnának.
A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekményeknél megemelték a kiszabható büntetési tételt. Egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztés szabható ki.
A holokauszttagadás mellett büntethetővé tették a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényéének tagadását. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Adórendszer
A társasági adóban az eddigi 50 millióról 500 millió forintra emelkedik az adóalap, amely után a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot lehet alkalmazni a normál 19 százalékkal szemben, és az alkalmazás feltételei is megszűnnek.
Az öröklési és ajándékozási illeték eltörlése az egyenes ági, vér szerinti rokonoknál.
A vagyonadó teljes eltörlése (a még hatályban levő, nagy teljesítményű személygépkocsikra, légi és vízi járművekre vonatkozó rész eltörlése).
Megszűnik a vállalkozások kommunális adója.
Idén és jövőre 200-200 milliárd forint bankadó bevezetése a bankokra, biztosítókra és más pénzügyi vállalkozásokra. Az utolsó pillanatban elbukott a lex Járai, az adó alól végül nem mentesítik a 2007 júliusa óta piacra lépő biztosítókat, így a Járai Zsigmond, Martonyi János, Szapáry György neve által fémjelzett CIG Pannóniát, és a Wáberer Györgyhöz köthető Wabardot sem.
"Lex takarítónő”: a háztartásokban alkalmazott takarítónő, kertész, baby sitter, magántanár, ápoló munkáját semmiféle adó vagy járulék nem terheli, csak havonta ezer forintos regisztrációs díjat kell utánuk fizetni.
A pálinkafőzést bizonyos határig jövedékiadó-mentessé tették.
Az állami szférában dolgozók végkielégítésére 98 százalékos adót vetnek ki a 2 millió forint feletti összegre.
A mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka, alkalmi munka után a munkaadónak napi 500, illetve 1000 forint közterhet kell fizetnie. A munkavállalónak kifizetett bér egésze jövedelem, a munkavállalónak bevallást nem kell tennie.
Költségvetés
Az állami szférában kifizethető bért havi bruttó 2 millió forintban maximálják, beleértve a jegybankelnök fizetését is. Utóbbit az IMF és az EU is bírálta, mert a változtatás sérti a jegybank függetlenségét.
15 százalékkal csökken a pártok állami támogatása.
A devizahitelezéssel összefüggő jelzálogjog bejegyzésének tilalma magánszemély lakáshitele esetén.
A kincstárnokok helyett a jövőben főállású felügyelők őrködnek a költségvetési szigor felett.
Az államháztartási státustörvény eltörlése.
Tízmilliárd forint befizetésére köteleznek néhány kormányhivatalt, valamint a PSZÁF-ot.
Eltörölték és egy sokkal enyhébb szabállyal váltották fel a pótköltségvetés készítésére vonatkozó szabályt
A 2011. évi költségvetés parlament elé való beterjesztésére vonatkozó határidőt október végére tolták ki.
Kivetettek a törvényből egy passzust, aminek nyomán ezentúl a többségi állami vállalatok eredményét nem kell elszámolni, feltüntetni a költségvetésben.
A kormány saját hatáskörben, határozatban zárolt 40 milliárd forintot a minisztériumoknál.
Eltörölték a közszférában a teljesítményértékelést, így egy fillér jutalmat sem kapnak a köztisztviselők idén.
A földgáz és villamos energia hatósági árának megállapítása a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe kerül.
Egyéb gazdasági
Ismét az agrárügyekért is felelős vidékfejlesztési miniszter felügyeli a Nemzeti Földalap (NFA) működését. Az állam első helyen saját magát jelölte meg az elővásárlási és a földhaszonbérleti jog gyakorlójának, azaz minden Magyarországon zajló földügyletbe aktív szereplőként léphet be.
A közbeszerzési törvény módosítása a korrupció csökkentésére, a kkv-k helyzetbe hozására, az eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tételére, a körbetartozások csökkentésére.
A kis- és középvállalkozásokat ellenőrző hatóságok első esetben csak figyelmeztetnek a hiányosságokra, a kiszabott bírság nem használható fel az azt kiróvó hatóság működési költségeire.
Megszűnik a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT), a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) portfóliójából pedig a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) is kerülnek állami vállalatok.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél, kikerült a törvényből az új elnöknek a régi megbízatásának lejártát megelőző három hónapon belüli megnevezése. A törvényt a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megküldte az Alkotmánybíróságnak.
Oktatás
A tanár megbuktathatja a diákot az 1-4 évfolyamon, amihez nem kell a szülő beleegyezését kérni. Az elsős diákot ezután is csak akkor lehet megbuktatni, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan hiányzás miatt nem tudta teljesíteni.
Már a második osztály végén lehet jegyet adni a diákoknak, de az iskolák ezután is dönthetnek úgy, hogy továbbra is csak szöveges értékelést adnak a diáknak az alsóban.
Ha egy tanköteles korú gyermek egy évben ötven órát igazolatlanul hiányzik, akkor a gyermek után járó családi pótlékot hat hónapig csak természetben kaphatja meg a család.
A kormány rendeletben határozhatja meg, hogy a felvételihez melyik vizsgatárgyból kell emelt szintű érettségi vizsgát tenni.
Az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba való átadásának megkönnyítése.
Az iskolák átszervezésének, megszüntetésének, a fenntartói jog átadásának megkönnyítése.
Média
Összevonják a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet. Az így létrejövő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság médiatanácsa felelne a médiaszabályozási ügyekért.
Összevonják a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, és a Duna Televíziót felügyelő Hungária Közalapítvány kuratóriumát. A létrejövő Közszolgálati Közalapítvány kuratórium felügyelné ezeket az intézményeket és az MTI-t is. Az intézményeknek közös felügyelőbizottsága lesz, de szervezeti önállóságuk megmarad.
A véleménynyilvánítás szabadsága mellett a szólásszabadság kifejezés is bekerült az Alkotmányba. Egy módosítás a sajtó szabadsága mellett deklarálja annak sokszínűségét is, és kimondja: mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyekről.
Az Alkotmány kimondja, hogy a közszolgálati média alkotmányos intézmény, amelynek fenntartása állami kötelezettség.
Kikerült az Alkotmányból a tájékoztatási monopóliumok elleni küzdelem feladata.
Közszféra
Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé váló köztisztviselők munkaviszonyát.
Kormánytisztviselők dolgoznak a jövőben a Miniszterelnökségnél, a minisztériumokban, a kormányhivatalokban, a központi hivatalokban, valamint ezen utóbbi hivatalok területi, helyi szervénél, a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél, a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező szervénél, a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál.
Az állami szférában dolgozók végkielégítésére 98 százalékos adót vetnek ki a 2 millió forint feletti összegre.
Eltörölték a közszférában a teljesítményértékelést, így egy fillér jutalmat sem kapnak a köztisztviselők idén.
Egyéb
Az Egészségbiztosítási Felügyelet megszüntetése.
A szabad patikaalapítás fél évig tartó felfüggesztése.
A parkolási díjat a 95-ös benzin átlagárához kötötték és rögzítették, hogy a várakozási díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető. A parkolás lehetőség megteremtése a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó közszolgáltatási feladat.
Művészeti alkotás, szobor közterületen való elhelyezéséről Budapesten a Fővárosi Közgyűlés dönt, függetlenül attól, hogy a műalkotás helye a főváros vagy a kerület tulajdonában áll.
Nem lép hatályba az új polgári törvénykönyv , helyette egy még újabbat alkotnak.
A vendéglátósoknak és más kereskedelmi vállalkozóknak sem kell a tévék után üzemben tartási díjat fizetniük.
Katasztrófavédelmi feladatokra is kirendelhetők a honvédtiszti alapképzésben és a katonai szakképzésben részt vevő hallgatók
A régészeti feltárásokat a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat helyett ismét a megyei múzeumok, a Magyar Nemzeti Múzeum, az egyetemek régészeti tanszékei és az MTA Régészeti Intézete végezheti. A tervásatásoknál az ország területén elsőbbségi jogot kap a Magyar Nemzeti Múzeum.
A nemzeti etnikai kisebbségek színházainak megemelt támogatása.
index
2010.07.27. 11:05
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
