> Radicová: teljes mértékben abszurd dolog azért büntetni valakit, mert a saját anyanyelvét használja

Az új stílus, amely jellemzi az új szlovák-magyar kapcsolatokat, elsősorban a párbeszédben rejlik. Azokra a kérdésekre kell fókuszálni, amelyek az állampolgárokat foglalkoztatják - mondta az Estében Iveta Radicová, szlovák miniszterelnök.
Az exkluzív interjúban az államfő ismertette, hogy megújítják a Szlovák és a Magyar Köztársaság között létrejött államközi szerződés alapján megalakult vegyes bizottságok munkáját, amelyek elsősorban a problémás kérdésekre fókuszálnak. "Megegyeztünk abban, hogy a bizottsági munka alatt a két ország vezetői nem foglalnak állást a problémakörökkel kapcsolatosan, ugyanis a vegyes bizottságok feladata lesz konkrét megoldási javaslatokkal előállni az ország képviselői elé."
A kettős állampolgárságról és a nyelvtörvényről
A Magyar Köztársaság állampolgárának is lehet szlovák állampolgársága, ez nem igaz, hogy ilyen lehetőség nem lenne. Mi támogatjuk a kettős állampolgárság formáját, hiszen több országgal van ilyen szerződésünk, nemcsak a Cseh Köztársasággal, az európai országok többségével, és a világ számos országával is. A probléma az, hogy milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy ne diszkriminálja azokat az állampolgárokat, akik ezt választják - mondta a szlovák miniszterelnök.
A nyelvtörvényel kapcsolatban Radicová azt mondta, a kormány elképzelése az, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárainak nemcsak joguk, és kötelezettségük legyen, hogy ismerjék az államnyelvet és a hivatalos nyelvet, hanem joguk és kötelezettségük legyen, hogy ismerjék az anyanyelvüket is. Hozzátette: Számukra az a fontos, hogy a Szlovák Köztársaságban élő minden állampolgár egyforma eséllyel rendelkezzen az érvényesüléshez, és hogy a nyelv nem ismerete ne hozza őt hátrányba. "Egyszerűen ismerni annak az országnak a nyelvét, ahol él az ember, ahol dolgozik, ahol fölneveli a gyerekét, ez egy teljesen természetes dolog. Viszont ugyanilyen módon nem természetes az, ha valakit azért büntetünk, mert saját anyanyelvét használja valahol valamilyen beszélgetés során, miközben ez egyik résztvevő félnek sincs ellenére. Teljes mértékben abszurd dolog ezért büntetni valakit."
Iveta Radicová elárulta azt is, hogy meghívta Orbán Viktort egy szlovákiai látogatásra a szlovák-magyar kétoldalú államközi szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából.
A teljes interjút itt elolvashatja:
Miniszterelnök asszony, öntől azt várja nemcsak a magyar fél, de a nemzetközi sajtó, és az elemzők is, hogy stílusváltást hoz majd a szlovák-magyar kapcsolatokba, melyek jelentősen javulhatnak az Ön jóvoltából. Miben fogalmazná meg ennek az új stílusnak a lényegét?
A párbeszédben, ami a Duna egyik vagy másik oldalán lévő állampolgárokat foglalkoztatja és a számukra valóban lényeges kérdésekre adott válaszok keresésében. Egyik ország állampolgára sem akar feszültségben, konfliktusban élni. Országainkra nagy hatással van a gazdasági válság, az árvíz, ami miatt az emberek elveszítették a tetőt a fejük fölül. Nekik mindenük elúszott és számukra – engedje meg, hogy ezt kemény mondattal fogalmazzam meg – jelenleg nem az a lényeges, hogy a Szlovák vagy a Magyar Köztársaság állampolgárai. Számukra az a lényeges, hogy ebben a szörnyűséges helyzetben hogyan viszonyulnak hozzájuk ezek a kormányok, és vajon képesek vagyunk-e nekik segítő kezet nyújtani. Tehát azokra a problémákra szeretnénk koncentrálni, amelyek polgárainkat valóban foglalkoztatják úgy a Szlovák mint a Magyar Köztársaságban. Szeretnénk jogaikat a lehető legnagyobb mértékben biztosítani és elsősorban az olyan alapvető kérdésekre szeretnénk koncentrálni, amelyek nemcsak a szlovák és magyar, hanem az európai polgárokat is foglalkoztatják.
Ezzel együtt van számos olyan konkrét kérdés, mely eddig vitás pont volt a szlovák-magyar kapcsolatokban, nagyon sok reményt fűztek ehhez a budapesti látogatásához. Hogyan érzi, mekkora előrelépés történt eddig?
Remélem, hogy nemcsak előrelépésként, hanem ugrásnak fogják értékelni, hogy rendkívül egyértelműen abban egyeztünk meg, hogy megújítjuk a Szlovák és a Magyar Köztársaság között létrejött államközi szerződés alapján megalakult vegyes bizottságok munkáját. Ezek a bizottságok aktívan kezdenek el dolgozni, és munkájuk a problémás kérések megoldására irányul majd, melyek feszültségeket, illetve konfliktusokat okoztak. Megegyeztünk abban, hogy a bizottsági munka alatt a két ország vezetői nem foglalnak állást a problémakörökkel kapcsolatosan, ugyanis a vegyes bizottságok feladata lesz konkrét megoldási javaslatokkal előállni az ország képviselői elé. Másrészről ezek a vegyes bizottságok olyan megbízást is kapnak, hogy álljanak elő olyan operatív megoldási javaslatokkal is, melyek elősegítik a közös infrastrukturális beruházások fejlesztését a regionális építkezést és annak támogatását, hogy pl. új munkahelyek jöhessenek létre, továbbá készítsenek elő határokon átnyúló együttműködési javaslatokat. Hasonlóképpen fontos megemlíteni a Szlovák és a Magyar Köztársaság nemzeti programjainak előkészítését, melyek később az Európa 2020 Stratégiai Program részévé válnak. Továbbá meghívtam Orbán Viktor miniszterelnök urat egy szlovákiai látogatásra a szlovák-magyar kétoldalú államközi szerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából és a miniszterelnök nem utasította vissza a meghívásomat.
Ami viszont a konkrét konfliktusos pontokat illeti, ezek gyakorlatilag már a Híd-Most párttal történt koalíciós egyeztetések során is felmerültek, és többek között innen tudjuk, hogy például a kettős állampolgárság ügyében Önök szándékoznak kivenni azt a szankciót a törvényből – hiszen ez a törvény már életbe lépett – hogy amennyiben valaki felveszi a magyar állampolgárságot, az elveszítse a szlovákot, de ezzel együtt nagyon erős kritikát fogalmaztak meg a magyar törvénnyel kapcsolatban, és azt is nyilatkozta Ön korábban, megkeresik a módját annak, hogy érvénytelen legyen a törvény Szlovákia területén. Hogyan lehet egy másik ország törvényét érvényteleníteni?
Nem létezik semmilyen konfliktus a Most-Híd párt képviselőivel, abszolúte semmilyen. Létezik egy kötelezettségvállalás, hogy a kormányprogram nyilatkozatában olyan megoldási lehetőségeket fogunk keresni, melyek nem büntetik az állampolgárokat azért, ha felveszik az állampolgárságot a Magyar Köztársaságban hatályos törvény értelmében. De ez nem jelenti azt, hogy az ilyen módon elfogadott törvény területen kívüli hatállyal fog bírni a Szlovák Köztársaság területén is. Nem lesz hatályos a Szlovák Köztársaságban, mivel ez a törvény – véleményünk és legjobb tudásunk szerint – nincs összhangban a nemzetközi joggal, a Helsinki Bizottságnak fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, a nemzetközi szervezetek fenntartásaiknak adtak hangot. Létezik a Hágai Bíróságnak egy határozata, mely a Magyarország által elfogadott törvény kritériumait nem tartja elegendőnek, tehát nézetünk szerint azt fogjuk várni a vegyes bizottságoktól, hogy olyan megoldási javaslattal álljanak elő, mely úgy a Szlovák mint a Magyar Köztársaság számára elfogadható lesz. De eddig az időpontig az ilyen formában elfogadott törvény nem lesz hatályos a Szlovák Köztársaság területén.
Számos más országgal viszont léteznek olyan egyezmények, amelyek értelmében vannak kettős állampolgárok jelenleg is Szlovákiában. El tudja képzelni, hogy egy folyamat végén eljussanak egy ilyen pontra, hogy megegyezésben a szlovák kormánnyal, mégiscsak létrejöhessen, ez a bizonyos szlovák-magyar kettős állampolgárság, úgy ahogy például cseh-szlovák, és számos más kettős állampolgárság létezik ma is?
Igen, a Magyar Köztársaság állampolgárának is lehet szlovák állampolgársága, ez nem igaz, hogy ilyen lehetőség nem lenne. Mi támogatjuk a kettős állampolgárság formáját, hiszen több országgal van ilyen szerződésünk, nemcsak a Cseh Köztársasággal, az európai országok többségével, és a világ számos országával is. A probléma az, hogy milyen kritériumokat kell teljesíteni ahhoz, hogy ne diszkriminálja azokat az állampolgárokat, akik ezt választják. Ezekből a kritériumokból öt van, ezeket most nem fogom fölsorolni, de a Magyar Országgyűlés által elfogadott törvényből hiányzik kettő. Ezek vagy az állandó lakhely, vagy egy valamilyen természetes kapocs azzal az országgal, amelynek rendelkezem az állampolgárságával. Amennyiben ezek a követelmények teljesítve lesznek úgy, nem lesz semmilyen gond, hogy egy ezt támogassunk.
A nyelvtörvénnyel kapcsolatban azt már korábban megfogalmazták, hogy azokat a szankciókat ki fogják venni a törvényből, melyek büntethetővé tették ezeket a magyar fél által kifogásolt nyelvi bűncselekményeket. Csak a szankciókat veszik ki, vagy a vitatott passzusok egészének kivételére van esély?
Nem szeretnék most részletekben bocsátkozni, de a kormány elképzelése az, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárainak nemcsak joguk, és kötelezettségük legyen, hogy ismerjék az államnyelvet és a hivatalos nyelvet, hanem joguk és kötelezettségük legyen, hogy ismerjék az anyanyelvüket is. Másrészről viszont, hogy egyforma esélyük legyen a Szlovák Köztársaságban való élethez is. Meggyőződésem, hogy egy gyermek, egy diák vagy később egy felnőtt ember, ha jól ismeri annak az országnak a nyelvét, amelyben él, akkor összehasonlíthatatlanul nagyobb esélye van a sikerre, mintha nem ismeri ezt a nyelvet. Tudja, én nekem itt Magyarországon óriási gondjaim lennének, ugyanis egy szót sem tudok magyarul, és ezt olyan partner segítségével kellene megoldanom, aki folyamatosan fordítana nekem, de ez már nem a szabadság. Ez egy óriási függés, ugyanis nem járhatok mindenhova tolmáccsal. Egyszerűen ismerni annak az országnak a nyelvét, ahol él az ember, ahol dolgozik, ahol fölneveli a gyerekét, ez egy teljesen természetes dolog. Viszont ugyanilyen módon nem természetes az, ha valakit azért büntetünk, mert saját anyanyelvét használja valahol valamilyen beszélgetés során, miközben ez egyik résztvevő félnek sincs ellenére. Teljes mértékben abszurd dolog ezért büntetni valakit. És ha teljesen következetesek akarunk lenni, akkor néhány üzletet át kéne neveznünk, reklámokat kéne átszövegeznünk, utcákat, stb. A világ kinyílik nemzetközivé válik, végső soron hány idegen szót használtam most én is ebben a beszélgetésben, és ezek az adott nyelvnek szerves részei lesznek. Számunkra az a fontos, hogy a Szlovák Köztársaságban élő minden állampolgár egyforma eséllyel rendelkezzen az érvényesüléshez, és hogy a nyelv nem ismerete ne hozza őt hátrányba.
Köszönöm a beszélgetést.
Szívesen.
hirado
2010.07.21. 11:04