
Olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia Európának az elkövetkező években, ami a munkahelyek számának radikális növelését eredményezi - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön magyar újságíróknak Brüsszelben, az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után.
Másik fontos feladatként említette, hogy az európai családtámogatásnak kedvező változásokat kell előidéznie a kontinensen érvényesülő demográfiai trendben - amelynek ma fő jellemzője a lakosság elöregedése -, nagyarányú bevándorlás nélkül is.
Versenyelőnyt jelent Magyarországnak a politika
Versenyelőnyt jelent Magyarországnak az Európai Unión belül a következő két-három évben a politika, mert az új magyar politikai viszonyok rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint fogalmazott, a korábbiakban a politika kockázati tényezőt jelentett Magyarország számára. Kitért arra, hogy a főbb magyarországi gazdasági célkitűzések egybeesnek az európai célkitűzésekkel. "Fontos a pénzügyi fegyelem, de a kulcs a növekedés" - idézte az EU-csúcson többek által megfogalmazott prioritást.
Az összehangoltság, fegyelem és egység szellemében tanácskoztak az EU-vezetők az Európát próbára tevő gazdasági helyzet javításáról – összegezte Orbán Viktor a csütörtöki eseményeket.
Európának alapvető változásokra van szüksége, az eddiginél bátrabb cselekvés kell - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az élen halad - természetesen nem a gazdaság és a pénzügyek állapotát tekintve, hanem a cselekvés gyorsaságát, az új teendők felismerését illetően. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a tisztességes közteherviselést célzó bankadó gondolatát most fogadták el az európai vezetők, míg a 29 pontos magyar gazdasági akciótervben már szerepel ez a célkitűzés.
Az, hogy az EU-csúcs döntése értelmében a tagországoknak adók és illetékek rendszerét kell bevezetniük a pénzügyi szektorra, kettős célt szolgál. Az egyik a tisztességes tehermegosztás - ennek felel meg Magyarországon a szektortól elvárt 200 milliárd forintos hozzájárulás -, a másik pedig a kockázatkezelés, esetleges jövőbeli válsághelyzetek elhárítása - mondta. E második iránynak is van magyar megfelelője a 29 pont között, mégpedig a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásának a terve. A különbség csupán abban áll, hogy ennek az új intézménynek - lehetőség szerint nem közhatalmi "adókivetés" révén, hanem megállapodások megkötése nyomán - az lesz a feladata, hogy nem egy esetleges jövőbeli válságra való felkészülést tesz lehetővé, hanem egy már előállt válsághelyzetet, nevezetesen a devizahitelesek válságát kell kezelnie.
Orbán kitért arra, hogy a főbb magyarországi gazdasági célkitűzések egybeesnek az európai célkitűzésekkel.
hirado
2010.06.18. 11:15