
Cser-Palkovics András szerint az általa is jegyzett médiacsomag eredményeként a jelenleginél olcsóbban és átláthatóbban működő közmédiumok jöhetnek létre. A fideszes politikus egyúttal működésképtelennek nevezte a közmédiumok jelenlegi rendszerét.
Cser-Palkovics András és Rogán Antallal javaslatai létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összevonásával.
A kormánytöbbséghez tartozó politikusok elképzelései felállítanának egy médiatanácsot is, továbbá egy műsorszolgáltatást támogató és vagyonkezelő alapot, amely a közszolgálati műsorszolgáltatáshoz szükséges vagyon kezelését látná el.
A politikus hozzátette: Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda is nonprofit zártkörűen működő részvénytársaságként folytatná munkáját.
A civil kontroll érdekében egy tizenkét főből álló közszolgálati testület jöhet létre, amelybe nagy legitimitással rendelkező társadalmi szervezetek delegálhatnának tagokat - mutatott rá Cser-Palkovics András.
A csomag egy további javaslata a sajtószabadság mellé felvenné a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékozódáshoz való jogát, valamint alkotmányos intézménnyé alakítaná a közszolgálati médiumokat, amelyek fenntartása így állami kötelezettséggé válna.
A fideszes előterjesztők egy ötödik javaslattal is éltek, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szól. Cser-Palkovics András szerint azonban erről a javaslatról csak később, a szakmai szervezetek javaslatai után kezdenek általános vitát.
Puskás Imre (Fidesz) felszólalásában azt húzta alá, hogy pártja nem felhatalmazást, hanem cselekvésre való felhatalmazást kapott a választóktól a közmédiumok rendszerének javítására.
MSZP: a Fidesz felszalámizná a médiatörvényt
Az MSZP szerint központosítás az egyik fő vonulata a javaslatnak és a médiacsomag beterjesztői felszalámiznák a médiatörvényt és el akarják kerülni a szélesebb körű politikai és társadalmi vitát is.
Mandur László képviselő szerint az intézmények összevonása nyomán keletkező költségcsökkentés nem lesz megfelelő mértékű, a cél, hogy a jelenlegi vezetést azonnal lecserélje és a vagyont egy állami alapban összpontosítsa. A "teljhatalmú" vezetőt a kormányfő nevezheti ki, a kuratórium pedig politikailag befolyásolható lesz - hangoztatta a szocialista politikus. Hozzátette: a médiafelügyelet összevonása után szintén kormányzati befolyás lesz, elnökét pedig két ciklusnál is hosszabbra, 9 évre nevezik ki.
A kuratóriumok összetétele alkotmányellenes lehet, négy tagjából két kormányzati és két ellenzéki tag lehet, ez Mandur László szerint "vicces" ajánlat, tudva, hogy három ellenzéki párt van. Ha nem sikerül megegyezni a tagokról, akkor csonka kuratóriumra is lehetőséget ad a javaslat. A képviselő szerint csonka kuratóriumok felállítása volt az eredeti terv.
A közszolgálati médiumok összevonásával kapcsolatban Mandur László azt mondta: kétséges, hogy a Magyar Távirati Iroda feladatköre hogyan passzol a másik három közmédiuméhoz. Feltette a kérdést, miért kell az MTI-t beolvasztani, ha "testidegen?" Szerinte azért, mert így könnyen lehet kormányzati felügyelet alá helyezni.
KDNP: jó lesz zsurnalisztának lenni
A KDNP szerint jó lesz zsurnalisztának lenni, miután a parlament elfogadja a közmédiumokról, illetve a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatot. Pálffy István, a párt vezérszónoka az általános vitában hangsúlyozta: a következő médiakörnyezetnek az is az előnye lesz, hogy az információs közérdek felül fogja írni a személyes jogokat, vagy a titoktartást a közügyekben. Nem lesz lehetőség arra sem, hogy a közmédiában parancsokat adjanak ki. A szerkesztők parancsokat osztogatnak, de ez nem lesz érvényesíthető a jövőben - tette hozzá. Az új szabályozás visszaállítja a szólás szabadságát, deklarálja a sajtó szabadságát és becsüli a sokszínűséget - mondta.
A médiatanáccsal kapcsolatban elmondta: vannak olyan kiválasztási eljárások, amelyek vitára adhatnak okot, de a legitimitása ugyanúgy érvényesül, mint az ORTT tagjainak kiválasztásakor. Pálffy István szerint a közalapítványban, illetve a kuratóriumban megvan a civil kontrol lehetősége, a törvény csak a kereteket határozza meg. A kódex fog minden közszolgálati tartalmat szabályozni.
Jobbik: véleményszabadságra van szükség nem szólásszabadságra
A jobbikos Pősze Lajos szerint kézi vezérlésű médiarendszer jöhet létre, ha az Országgyűlés elfogadja a két fideszes képviselő által benyújtott médiacsomagot. A politikus szerint az újonnan létrehozandó intézmények mindegyikében az történhetne, amit a Fidesz és a KDNP akar.
Hozzátette, a közmédiumok működésének eddigi rendszere rossz volt, a kuratóriumi viták olykor évekre megbénították a médiumokat, az új struktúra sem megfelelő. Kifogásolta például, hogy a Közszolgálati Közalapítvány a közmédiumokat irányító vezérigazgatókat bármikor fölmenthetné.
Pősze Lajos ugyanakkor felelőtlenségnek nevezte, hogy a kuratóriumi, illetve tanácstagokat, valamint a médiahatóság és a médiatanács elnökét is 9 évre választanák meg. A Jobbik vezérszónoka nehezményezte: a médiacsomag nem tisztázza, hogy hatálya mely, az interneten föllelhető tartalmakra terjedne ki, így félő, hogy "a kormánypártok azt is előírhatják, hogy egy magánember honlapján milyen információk szerepeljenek".
Az alkotmánymódosításról szóló javaslatról azt mondta: a Jobbik célja, hogy az alaptörvény továbbra is a véleményszabadságot garantálja, ne pedig a szólásszabadságot.
hirado
2010.06.14. 22:28