HIRDETÉS
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > A Jobbik megajándékozza a Trianoni Emlékülés résztvevőit
Sólyom László köztársasági elnök aláírta a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt, így az pénteken, a szerződés kilencvenedik évfordulóján hatályba léphet. A törvény sürgős kihirdetését az Országgyűlés kérte. Az aláírást követően Schmitt Pál, az országgyűlés elnöke összehívta a parlamenti emlékülést. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Trianon jelentőségének és szerepének megismertetését kérte az oktatási intézmények vezetőitől.
A parlamenti emlékülésen a Magyar Televízió mindhárom csatornája élőben közvetíti.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságának felhívásában Hoffmann Rózsa azt írta, hogy a magyar történeti közgondolkodás egészen napjainkig nem alakított ki egységes viszonyulást a trianoni döntéshez, amely "Magyarország szétbomlásához, a történeti sorsközösség évezredes hagyományainak elvesztéséhez, Magyarország területi és lelki megcsonkításához vezetett". Kilencven év telt el azóta. Nemzeti közösségünk számára mindig is lelkiismereti kérdés volt, hogyan gyógyítsuk be a sebet, amit a nemzet testén ez a diktátum okozott - olvasható a dokumentumban, amely részletesen ismerteti a 2010. június 4-én történtek következményeit, a lakosság és a területi veszteséget.
"A magyar szív és a magyar szó léte, öröme mindannyiunk szabad hitvallása, amit nem köthetnek gúzsba sem hatalmak, sem határok" - írta Hoffmann Rózsa, aki zárszóként arra hívott fel: "emeljük fel fejünket, egyenesítsük ki derekunkat, s emlékezzünk szabad lélekkel minden év június 4. napján erre a nemzetünket egyben tartó erőre, hitre, amely rendre velünk volt Rákóczi katonáiként, 1848 honvédjeiként, s 1956 szabadságharcosaiként!"
Lendvai Ildikó pártelnök az MTI-nek elmondta: a szocialisták szerint is meg kell emlékezni Trianonról, de olyan módon, ami a sebeket "felelősen gyógyítja".
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Jobbik a parlamenti emlékülés résztvevőinek a történelmi Magyarország címerét ajándékozza aranyozott kitűző formájában, hogy az a nemzeti összetartozás jelképe legyen - közölte Novák Előd, a Jobbik alelnöke. Az ellenzéki politikus közleménye szerint ennek viselésére kéri a Jobbik azokat is, akik június 4-én a Szent István-bazilikától a Sas utcán keresztül a Szabadság térre vonulnak közösen, hogy az ereklyés országzászló visszaállítását követeljék. Csütörtökön jobbikos politikusok néhány percre - egy fekete lepellel - jelképesen "eltűntették" Károlyi Mihály szobrát a Parlament melletti téren; mint mondták: végső céljuk a szobor végleges száműzése a közterületről.
Czeglédi János, a Jobbik budapesti elnöke a szobor letakarása előtt újságíróknak elmondta: a Parlament tőszomszédságában nem lehet helye egy olyan ember szobrának, aki nagy szerepet játszott a trianoni területcsonkításban és "a nagyhatalmak terrordiktátumának" sikerében. Az MSZP tiltakozott ez ellen. Lendvai Ildikó a történteket különösen nagy hibának tartja, mint fogalmazott: amit a Jobbik tett, az módszerében szerinte "a könyvégetőket idézi", tartalmában pedig a magyar progresszió besározása.
Az MSZP európai parlamenti delegációja csütörtöki közleményében azt írta: Trianon máig ható nemzeti tragédia minden magyar számára, Magyarország és néhány szomszédja együttes uniós tagságával azonban reális esély nyílt Trianon meghaladására. A szocialisták úgy fogalmaznak, hogy ebben az új helyzetben már elkezdődhetett a magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítésének a folyamata, ezért "a trianoni évforduló mindinkább a reális értékelés, a nemzeti felelősségérzet, a külhoni magyar közösségek iránti szolidaritás napjává kell váljon".
Romsics Ignác történész egy budapesti konferencián azt mondta, hogy a Horthy-korban a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos téveszmék alaptalan revíziós reményeket ébresztettek, a Kádár-rendszer pedig a sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket. A professzor szerint ez is hozzájárult, hogy a társadalom nagy része nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit. Romsics Ignác arról beszélt, hogy Trianon eltérő módon, de az elmúlt 90 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásában. Elmondta, hogy a Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és totálisan elutasította a békeszerződést. Az irredenta jelszavak hangoztatása mellett a kor történészei kidolgozták a magyarok kárpát-medencei elsőbbségének elméletét, amely szerint a honfoglaláskor idegenek nem vagy csak elhanyagolható számban éltek itt - folytatta.
Ablonczy Balázs történész az MTI-nek azt mondta, a trianoni szerződéssel a nemzetet ért traumát mindmáig nem dolgozták fel a magyarok, "még nem vagyunk túl a gyászmunkán". A szakember rámutatott arra is: a revízión túllépett a történelem, a XXI. századi egységesülő Európában a politika elsődleges feladata, hogy civilizált módon, pozitív célok szolgálatába állítsa mindazokat a hatalmas emberi energiákat, amelyeket a nemzeti érzés ébreszt az emberekben.
hirado
2010.06.03. 22:19
t: 237
A Jobbik megajándékozza a Trianoni Emlékülés résztvevőit
Sólyom László köztársasági elnök aláírta a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt, így az pénteken, a szerződés kilencvenedik évfordulóján hatályba léphet. A törvény sürgős kihirdetését az Országgyűlés kérte. Az aláírást követően Schmitt Pál, az országgyűlés elnöke összehívta a parlamenti emlékülést. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár Trianon jelentőségének és szerepének megismertetését kérte az oktatási intézmények vezetőitől. A parlamenti emlékülésen a Magyar Televízió mindhárom csatornája élőben közvetíti.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkárságának felhívásában Hoffmann Rózsa azt írta, hogy a magyar történeti közgondolkodás egészen napjainkig nem alakított ki egységes viszonyulást a trianoni döntéshez, amely "Magyarország szétbomlásához, a történeti sorsközösség évezredes hagyományainak elvesztéséhez, Magyarország területi és lelki megcsonkításához vezetett". Kilencven év telt el azóta. Nemzeti közösségünk számára mindig is lelkiismereti kérdés volt, hogyan gyógyítsuk be a sebet, amit a nemzet testén ez a diktátum okozott - olvasható a dokumentumban, amely részletesen ismerteti a 2010. június 4-én történtek következményeit, a lakosság és a területi veszteséget.
"A magyar szív és a magyar szó léte, öröme mindannyiunk szabad hitvallása, amit nem köthetnek gúzsba sem hatalmak, sem határok" - írta Hoffmann Rózsa, aki zárszóként arra hívott fel: "emeljük fel fejünket, egyenesítsük ki derekunkat, s emlékezzünk szabad lélekkel minden év június 4. napján erre a nemzetünket egyben tartó erőre, hitre, amely rendre velünk volt Rákóczi katonáiként, 1848 honvédjeiként, s 1956 szabadságharcosaiként!"
Lendvai Ildikó pártelnök az MTI-nek elmondta: a szocialisták szerint is meg kell emlékezni Trianonról, de olyan módon, ami a sebeket "felelősen gyógyítja".
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Jobbik a parlamenti emlékülés résztvevőinek a történelmi Magyarország címerét ajándékozza aranyozott kitűző formájában, hogy az a nemzeti összetartozás jelképe legyen - közölte Novák Előd, a Jobbik alelnöke. Az ellenzéki politikus közleménye szerint ennek viselésére kéri a Jobbik azokat is, akik június 4-én a Szent István-bazilikától a Sas utcán keresztül a Szabadság térre vonulnak közösen, hogy az ereklyés országzászló visszaállítását követeljék. Csütörtökön jobbikos politikusok néhány percre - egy fekete lepellel - jelképesen "eltűntették" Károlyi Mihály szobrát a Parlament melletti téren; mint mondták: végső céljuk a szobor végleges száműzése a közterületről.
Czeglédi János, a Jobbik budapesti elnöke a szobor letakarása előtt újságíróknak elmondta: a Parlament tőszomszédságában nem lehet helye egy olyan ember szobrának, aki nagy szerepet játszott a trianoni területcsonkításban és "a nagyhatalmak terrordiktátumának" sikerében. Az MSZP tiltakozott ez ellen. Lendvai Ildikó a történteket különösen nagy hibának tartja, mint fogalmazott: amit a Jobbik tett, az módszerében szerinte "a könyvégetőket idézi", tartalmában pedig a magyar progresszió besározása.
Az MSZP európai parlamenti delegációja csütörtöki közleményében azt írta: Trianon máig ható nemzeti tragédia minden magyar számára, Magyarország és néhány szomszédja együttes uniós tagságával azonban reális esély nyílt Trianon meghaladására. A szocialisták úgy fogalmaznak, hogy ebben az új helyzetben már elkezdődhetett a magyarság határmódosítás nélküli újraegyesítésének a folyamata, ezért "a trianoni évforduló mindinkább a reális értékelés, a nemzeti felelősségérzet, a külhoni magyar közösségek iránti szolidaritás napjává kell váljon".
Romsics Ignác történész egy budapesti konferencián azt mondta, hogy a Horthy-korban a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos téveszmék alaptalan revíziós reményeket ébresztettek, a Kádár-rendszer pedig a sorsukra hagyta a határon túli magyar közösségeket. A professzor szerint ez is hozzájárult, hogy a társadalom nagy része nem tudta feldolgozni a békeszerződés következményeit. Romsics Ignác arról beszélt, hogy Trianon eltérő módon, de az elmúlt 90 évben mindvégig jelen volt a magyar politikai gondolkodásában. Elmondta, hogy a Horthy-rendszer súlyos igazságtalanságként fogta fel és totálisan elutasította a békeszerződést. Az irredenta jelszavak hangoztatása mellett a kor történészei kidolgozták a magyarok kárpát-medencei elsőbbségének elméletét, amely szerint a honfoglaláskor idegenek nem vagy csak elhanyagolható számban éltek itt - folytatta.
Ablonczy Balázs történész az MTI-nek azt mondta, a trianoni szerződéssel a nemzetet ért traumát mindmáig nem dolgozták fel a magyarok, "még nem vagyunk túl a gyászmunkán". A szakember rámutatott arra is: a revízión túllépett a történelem, a XXI. századi egységesülő Európában a politika elsődleges feladata, hogy civilizált módon, pozitív célok szolgálatába állítsa mindazokat a hatalmas emberi energiákat, amelyeket a nemzeti érzés ébreszt az emberekben.
hirado
2010.06.03. 22:19
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
