HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Családi pótlékkal megnevelt szülők
Harrach Péter a Népszabadságnak azt mondta: már az első polgári kormány alatt bevezetett iskoláztatási támogatás pozitív hatását visszaigazolták a kutatások, ahol korlátozták a családi pótlék szabad felhasználását korlátozták, az volt a tapasztalat, hogy javult a helyzet; ezzel ellentétben a Tárki közelmúltban rendezett konferenciáján ismertették a Világbank elemzését, melyből kiderül, hogy a világban azok az ellátások bizonyulnak sikeresnek, amelyek nem megvonással büntetnek, hanem támogatással motiválnak és szolgáltatások kísérik
Gyakran a deviáns szülők miatt nem járnak a gyerekek iskolába, ezért kívánja a családi pótlékot az iskolába járáshoz kötni a KDNP - mondta Harrach Péter frakcióvezető a pénteki Népszabadságban.
A frakcióvezető szerint már az első Orbán-kormány alatti iskoláztatási támogatásnak is pozitív hatása volt.
A Tárki közelmúltban rendezett konferenciáján ismertették a Világbank elemzését a feltételekhez kötött készpénzes ellátások hatékonyságáról. Ebből kiderül, hogy a világban azok az ellátások bizonyulnak sikeresnek, amelyek nem megvonással büntetnek, hanem támogatással motiválnak és szolgáltatások kísérik.
Az első módosítók egyike a családi pótlék felhasználásának korlátozása lesz. A Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) képviselők által benyújtott törvénymódosítás lényege: azoknál a családoknál, ahol a tanköteles korban lévő gyerek igazolatlan hiányzásainak száma eléri az ötvenet, készpénz helyett a pótlék összegének megfelelő természetbeni juttatást kapnak a szülők. Emellett a jegyző kezdeményezheti a gyerek védelembe vételét. A támogatást tehát nem vonják el. Ez lényegében szóról szóra megegyezik az első Orbán-kormány idején bevezetett rendelkezésekkel: a családi pótlék abban az esetben, ha tanköteles korú gyerek után folyósítják, iskoláztatási támogatássá válik. A jogalkotó szerint ez az összeg az iskolai költségekhez nyújtott állami hozzájárulás, vagyis iskolakerülés esetén szankcionálhatók a szülők, hiszen ők felelősek.
A Szabad Emberek Magyarországért (mögöttük olyan szakemberek állnak, akik hoszszú évek óta dolgoznak mélyszegénységben élő családokkal, ismerik az iskolai lógás mögött húzódó okokat) szerint jó irány, hogy a jogalkotó megfogalmazza,milyen elvárásokat támaszt a családi pótlék/iskoláztatási támogatás folyósításához. Érvelésük szerint, ha az iskolakerülés következményekéntmegvonják a szülőktől az ellátást, jobbmegoldás annál, mint ha a hiányzásból büntetőügy válna, ahogy erre már nemegyszer volt példa a közelmúltban. (A felgyülemlett hiányzások miatt szabálysértési bírságot róhatnak ki a családokra, sőt a bíróság végső soron letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat.) Ötven igazolatlan tanórai hiányzás tehát, ami a jövőben olyan következményekkel járhat, hogy a pótlékot természetben kapják meg a szülők. Ötven óra könnyen öszszejöhet: napi öt-hat órás iskolai órarend mellett két hét igazolatlan hiányzás.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az első polgári kormány alatt hozott hasonló intézkedésnek is az volt az elsődleges célja, hogy az iskolába nem járó gyerekeket megvédjék a szülői felelőtlenségtől. Ha a gyerek nem teljesíti a tankötelezettséget, akkor a gyermekjóléti szolgálatok ettől függetlenül is fi gyelnek a veszélyeztetett gyerekekre, és súlyosabb esetekben kezdeményezhetik a védelembe vételüket. A családi pótlékkal kapcsolatos döntéseket a település jegyzője hozhatja meg. A kereszténydemokraták frakcióvezetője hozzáteszi: a törvény bizonyos esetekben eddig is lehetővé tette, hogy az ellátást természetben kapják a családok, e mostani jogszabálymódosítással csak intézményesül a jelenlegi rendszer
– Az első polgári kormány alatt bevezetett iskoláztatási támogatás pozitív hatását visszaigazolták a kutatások – mondja Harrach. – Három megyében készült felmérés azokról az esetekről, amelyekben a családi pótlék szabad felhasználását korlátozták, és az volt a tapasztalat, hogy javult a helyzet. Az érintett gyerekek ötven százaléka ugyanis elkezdett iskolába járni, s ez az eredmény még inkább megerősíti a leendő kormányt abban, hogy a mostani törvénymódosítás segíteni fog a problémák megoldásában.
Ezekre Harrach Péter azt mondja: valóban problémát jelent a szociális törvény, a jövőben komplex megoldási javaslatokat dolgoznak ki, de egyelőre most nem ez van napirenden.
– A módosítást mindenképpen meg kell lépni. Az érintett családok többségében a gyerekek a deviáns szülői magatartás miatt nem járnak iskolába – szögezi le. – Ne mondhassa egy szülő azt, azért nem jár a gyereke iskolába, mert nincs cipője. Akkor majd a családgondozó vesz neki a pótlékból – teszi hozzá. Magyarul: az új szabályozás a „felelőtlen” szülői magatartás felszámolására irányul.
Igen ám, de az elmúlt évek statisztikáit vizsgálva az látható, hogy például a körülbelül 230 ezer gimnazista közül 4300-an nem teljesítették a tanulmányi követelményeket, így a mulasztások száma miatt nem voltak osztályozhatók, és nem is léptek felsőbb évfolyamba. (Tegyük hozzá: a mulasztások indoka nem feltétlenül az iskolakerülés, akár betegség is lehet.) A gimnáziumot azért említettük, mert ez olyan iskolatípus, amelybe nagyon kevés halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolás jut be, az innen lógó diá kok tehát jellemzően a középosztálybeli családok gyerekei. Harrach Péter is elismeri azt, hogy az intézkedés elsősorban nem őket, hanem a problémás családokat célozza: – A tehetősebb családoknál nyilván nem okoz majd mindez problémát, ott nem fogják megérezni, ha a családi pótlék természetben érkezik – teszi hozzá. Harrach Péter hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intézkedés összhangban van azzal a másik fideszes törvénymódosítással, amely a tanárok tekintélyét erősítené, a közfeladatot ellátó személyek biztonságát növelné.
– Azt tapasztaljuk, hogy az élet minden területén rendetlenség van, de nem az a cél, hogy poroszos rend legyen az iskolákban. Az viszont fontos, hogy világos játékszabályok legyenek, amelyeket ha nem tartanak be, annak következményei vannak.
hirado
2010.05.21. 10:51
t: 393
Családi pótlékkal megnevelt szülők
Harrach Péter a Népszabadságnak azt mondta: már az első polgári kormány alatt bevezetett iskoláztatási támogatás pozitív hatását visszaigazolták a kutatások, ahol korlátozták a családi pótlék szabad felhasználását korlátozták, az volt a tapasztalat, hogy javult a helyzet; ezzel ellentétben a Tárki közelmúltban rendezett konferenciáján ismertették a Világbank elemzését, melyből kiderül, hogy a világban azok az ellátások bizonyulnak sikeresnek, amelyek nem megvonással büntetnek, hanem támogatással motiválnak és szolgáltatások kísérik Gyakran a deviáns szülők miatt nem járnak a gyerekek iskolába, ezért kívánja a családi pótlékot az iskolába járáshoz kötni a KDNP - mondta Harrach Péter frakcióvezető a pénteki Népszabadságban.
A frakcióvezető szerint már az első Orbán-kormány alatti iskoláztatási támogatásnak is pozitív hatása volt.
A Tárki közelmúltban rendezett konferenciáján ismertették a Világbank elemzését a feltételekhez kötött készpénzes ellátások hatékonyságáról. Ebből kiderül, hogy a világban azok az ellátások bizonyulnak sikeresnek, amelyek nem megvonással büntetnek, hanem támogatással motiválnak és szolgáltatások kísérik.
Az első módosítók egyike a családi pótlék felhasználásának korlátozása lesz. A Kósa Lajos (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) képviselők által benyújtott törvénymódosítás lényege: azoknál a családoknál, ahol a tanköteles korban lévő gyerek igazolatlan hiányzásainak száma eléri az ötvenet, készpénz helyett a pótlék összegének megfelelő természetbeni juttatást kapnak a szülők. Emellett a jegyző kezdeményezheti a gyerek védelembe vételét. A támogatást tehát nem vonják el. Ez lényegében szóról szóra megegyezik az első Orbán-kormány idején bevezetett rendelkezésekkel: a családi pótlék abban az esetben, ha tanköteles korú gyerek után folyósítják, iskoláztatási támogatássá válik. A jogalkotó szerint ez az összeg az iskolai költségekhez nyújtott állami hozzájárulás, vagyis iskolakerülés esetén szankcionálhatók a szülők, hiszen ők felelősek.
A Szabad Emberek Magyarországért (mögöttük olyan szakemberek állnak, akik hoszszú évek óta dolgoznak mélyszegénységben élő családokkal, ismerik az iskolai lógás mögött húzódó okokat) szerint jó irány, hogy a jogalkotó megfogalmazza,milyen elvárásokat támaszt a családi pótlék/iskoláztatási támogatás folyósításához. Érvelésük szerint, ha az iskolakerülés következményekéntmegvonják a szülőktől az ellátást, jobbmegoldás annál, mint ha a hiányzásból büntetőügy válna, ahogy erre már nemegyszer volt példa a közelmúltban. (A felgyülemlett hiányzások miatt szabálysértési bírságot róhatnak ki a családokra, sőt a bíróság végső soron letöltendő börtönbüntetést is kiszabhat.) Ötven igazolatlan tanórai hiányzás tehát, ami a jövőben olyan következményekkel járhat, hogy a pótlékot természetben kapják meg a szülők. Ötven óra könnyen öszszejöhet: napi öt-hat órás iskolai órarend mellett két hét igazolatlan hiányzás.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint az első polgári kormány alatt hozott hasonló intézkedésnek is az volt az elsődleges célja, hogy az iskolába nem járó gyerekeket megvédjék a szülői felelőtlenségtől. Ha a gyerek nem teljesíti a tankötelezettséget, akkor a gyermekjóléti szolgálatok ettől függetlenül is fi gyelnek a veszélyeztetett gyerekekre, és súlyosabb esetekben kezdeményezhetik a védelembe vételüket. A családi pótlékkal kapcsolatos döntéseket a település jegyzője hozhatja meg. A kereszténydemokraták frakcióvezetője hozzáteszi: a törvény bizonyos esetekben eddig is lehetővé tette, hogy az ellátást természetben kapják a családok, e mostani jogszabálymódosítással csak intézményesül a jelenlegi rendszer
– Az első polgári kormány alatt bevezetett iskoláztatási támogatás pozitív hatását visszaigazolták a kutatások – mondja Harrach. – Három megyében készült felmérés azokról az esetekről, amelyekben a családi pótlék szabad felhasználását korlátozták, és az volt a tapasztalat, hogy javult a helyzet. Az érintett gyerekek ötven százaléka ugyanis elkezdett iskolába járni, s ez az eredmény még inkább megerősíti a leendő kormányt abban, hogy a mostani törvénymódosítás segíteni fog a problémák megoldásában.
Ezekre Harrach Péter azt mondja: valóban problémát jelent a szociális törvény, a jövőben komplex megoldási javaslatokat dolgoznak ki, de egyelőre most nem ez van napirenden.
– A módosítást mindenképpen meg kell lépni. Az érintett családok többségében a gyerekek a deviáns szülői magatartás miatt nem járnak iskolába – szögezi le. – Ne mondhassa egy szülő azt, azért nem jár a gyereke iskolába, mert nincs cipője. Akkor majd a családgondozó vesz neki a pótlékból – teszi hozzá. Magyarul: az új szabályozás a „felelőtlen” szülői magatartás felszámolására irányul.
Igen ám, de az elmúlt évek statisztikáit vizsgálva az látható, hogy például a körülbelül 230 ezer gimnazista közül 4300-an nem teljesítették a tanulmányi követelményeket, így a mulasztások száma miatt nem voltak osztályozhatók, és nem is léptek felsőbb évfolyamba. (Tegyük hozzá: a mulasztások indoka nem feltétlenül az iskolakerülés, akár betegség is lehet.) A gimnáziumot azért említettük, mert ez olyan iskolatípus, amelybe nagyon kevés halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolás jut be, az innen lógó diá kok tehát jellemzően a középosztálybeli családok gyerekei. Harrach Péter is elismeri azt, hogy az intézkedés elsősorban nem őket, hanem a problémás családokat célozza: – A tehetősebb családoknál nyilván nem okoz majd mindez problémát, ott nem fogják megérezni, ha a családi pótlék természetben érkezik – teszi hozzá. Harrach Péter hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intézkedés összhangban van azzal a másik fideszes törvénymódosítással, amely a tanárok tekintélyét erősítené, a közfeladatot ellátó személyek biztonságát növelné.
– Azt tapasztaljuk, hogy az élet minden területén rendetlenség van, de nem az a cél, hogy poroszos rend legyen az iskolákban. Az viszont fontos, hogy világos játékszabályok legyenek, amelyeket ha nem tartanak be, annak következményei vannak.
hirado
2010.05.21. 10:51
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
